Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-22 / 29. szám

475 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Egyházmegyei gyűlés Tatán. A tatai ev. reform, egyházmegye közgyűlését mult hó 28-án tartotta a központban Tatán. A gyűlés egyike volt a legnépesebbeknek, a 29 lelkész közül csak 2 hiányzott. Fél 9 órakor vette kezdetét esperes urunk szívből jövő s szívhez szóló buzgó imájával. Ezután a távol maradt egyházi s világi képviselők igazoló levele olvastatott fel, az igazolatlanul távol maradók, ha utó­lag nem igazolják magokat, a szokásos 2 frt birságban elmarasztaltatnak. A hivatalukba mult gyűlésünk óta alkalmazott s még fel nem esketett ifjú tanító urak folesketése után az esperes! s egyházlátogatásról felvett jelentés kinyo­matva s előre minden lelkésztársnak megküldve lévén, felolvasottnak tekintetett, a reá hozott határozatok közül megemlítem, hogy a congrua segélyben részesült lelké­szek által, a nyert segélyösszegek után az országos özv. árva gyámintézet pénztárába, az esedékes 10% belé­pési járulék tetszésük szerint vagy egyszerre vagy 3 évre felosztva lesz fizetendő. Az egyházi adózási ügyben egyelőre az állami adó 70% tulhaladólag megterhelt gyülekezetek lesznek segélyezendők. Ilyenek Ászár 101%; Kisbér 77%; Ket­­hely 83%; Héregh 74%; Lábatlan 93%; Nagy-Saáp 77%; Neszinély 101 °/0 ; Tarján 100°/0. Boldogult Nagys. és Főtiszt. László József királyi tanácsos, ev. ref. lelkész ur, egyházmegyénk lelkészt gyámintézetének is 2000 (kétezer) koronát hagyott “ ha­bár a mult gyűlés j. k. 4. p. alatt a boldogultnak, mint egyházmegyénk egyik jelesének emlékezetét már meg­örökítette, ezen hagyományért is, emléke iránti hálánk és kegyeletünknek jegyzőkönyvünkben újra kifejezés adatott. Vallásos buzgóság jeleként Isten dicsőségére tett adományokban 22 egyházban befolyt 2879 kor. 40 fill. Adományok és hagyományokban 34156 kor. 29 fillér, mely összegből 30.000 koronát öze. Farkas Sándorné szül. Mészáros Mária győri lakos, a győri ev. ref. egy­ház részére hagyományozott halála esetére, a végrende­let másolata az egyházmegye levéltárába helyeztetett el. Iskolai célokra tett adományok összege 759 kor. 60 fillér. Bizony érdemes volna ezeket egyenként is felemlíteni, mint ezt az esperesi jelentés teszi, hogy hol, miként nyilatkozik az áldozatkészség, de a hely­szűke miatt s hogy tíílhosszadalmas ne legyen értesíté­sem, ezért csak Esztergomot emlitem fel, itt a buda­pesti nagypénteki ref. társaság egy árva iskolás leány ruházására 10 koronát küldött, a prot. árvaház Boro­vicska Ferenc árva gyermeket 60 koronával segélyeztél az esztergomi „Circiter“ cirnü asztaltársaság 3 árva is­kolás gyermeket ruházott fel 20 korona értékben. Méltó hogy minden egyház járuljon évenként néhány fiiérre, azon forrásokhoz, melyekből oly üditő jótékonyság foly dogál. Az egyházi és iskolai ügyek elébbvitelére, beru­házások, felszerelések tétettek az egyházmegye terüle­­lén 1105 kor. 72 fill, értékben. Epületjavitásra, építke­zésre kiadatott 23855 kor. 70 fillér. 47 6 Pály Zsigmond egyházmegyei világi tanácsbiróP László János lábatlani és Sebestyén Dávid kocsi lel­készek halotti szónoki hivatalukról lemondottak; az első lemondása nem fogadtatott el, a két utóbbi he­lyébe pedig László Zsigmond nagy-saápi és Gyalókay Béla banai lelkészek választattak meg, Lelkészértekezlettől ide áttett javaslatok elfogad­tattak (lásd a Ielkészértekezletrőli tudósítást). A segédlelkészek feletti rendelkezés jogát egy­házmegyénk ezentúl is maga óhajtja gyakorolni. Főiskolai igazgató tanácsossá újólag Kecskeméthy Jenő d.-almási lelkész választatott meg. Miután több Ízben volt arra eset, hogy a főis­kolai tanulók a legatioval egész vásárt csinálnak s megesett, hogy a legjobb legatiókba 7. 8-ik osztályú kezdő szónokok mennek ki, fölkéri egyházmegyénk a kerületet, hogy hasson oda, miszerint ezentúl az elvá­lasztott legatioba csak az elválasztó mehessen el és soha semmi esetben se adhassa át másnak, még beteg­ség esetén se. A csonka és kegyelemévre vonatkozó püspöki ja­vaslattal szemben, egyházmegyénk eltekintve a csonka és kegyelemévtől, egy évet óhajt megaállapitani az öz­vegy részére, mindenkor az elhalálozás napjától számítva. A népiskolai rendtartásból kifolyólag egyházme­gyénk felir a kerülethez, hogy az egyházmegyék meg­hallgatása nélkül ne intézkedjék. Ezek voltak a fontosabb s nevezetesebb ügyek, volt még 3 lelkész a több tanitó választás megerősítése, pénzügyek, küldöttségi jelentések s kérvények feletti intézkedés. Csak késő estvéli órában oszlott szét a gyű­lés azon óhajjal, hogy az Ur az egek Attya tartsa és éltesse egyházmegyénk buzgó s lelkes elnökeit s tanács­­birói karát! Széky Aladár, dadi ev. ref. lelkész. Szemelvények a nagyszombati prot. egyházak múltjából; Stelczer János Károly „Gesichtliche Darstellung der sehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe der ev. Kirchengemein­den, sowohl Augsb. als Helv. Confession in der königl. Freistadt Tirnau in Ungarn“ cimü müvéből. Stelczer János Károly nagyszombati volt ág. ev. lel­kész idézett cim alatt megírta s 1870 ben ki is adta egy­házának történetét s felvette abba a reform, egyház múlt­ját is, s mivel könyvének első része olyan általános ér­tékű, hogy ágostai és helvét hitvallású olvasót egyiránt érdekel : azt hiszem nem teszek felesleges dolgot, midőn azt magyarra fordítva közlöm lapunkban. Bevezetés. Mintegy másfél évtized mult el, mióta a wittenbergi nagy reformátor által megvilágított és a hires ágostai zsinaton előadott tiszta evaugéliom sugarai váro­sunk falai közé is behatoltak. Nagyszombat, szeretett ha­zánk első városai közé számítható, melyben az egységes Krisztustan magvai széthintettek. Ha figyelemmel kisér­jük ezen magvak csírázását és azoknak egy szent ihletű, gyümölcsöt termő fává történt növését, melynek jótékony

Next

/
Thumbnails
Contents