Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

435 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 436 mocsai lelkész e tárgy körében mozgó értekezésének felolvasása után az egyházfegyelemnek a tervezett alak­ban, — néhány, a lényeget nem érintő módosításával — gyakorlatba vétele szükségesnek nyilváníttatott. 4. Sedivy László nyitrai lelkész felolvasást tartott ezen kérdésről: Miképen szilárdíthatjuk a protestáns öntudatot. A bevezető részben reámutatott a válságos egyházi viszonyokra, melyek különösen a hitközönyben, az egyházi terhek viselésétől való vonakodásban, az ultramontánizmus eredményes lélek halászatában, erősza­kos érvényesülésében s a többi vallásfelekezetek leszo­rítására való törekvésben, általában a vallási béke fel­zavarását célzó igyekezetében nyilvánul. Ezekkel szem­ben látva a protestantizmus tehetetlenségét vagy leg­alább is eredménytelen védekezését: azon következte­tésre jut, hogy a felekezeti öntudat szállott nagyon alá s annak újraéledésétől s megszilárdulásától várja az üdvös változást Azután egyenként foglalkozik azon módszerekkel, a melyeket itt-ott ajánlókig hangoztat­nak s a melyektől a viszonyok javulása remélhető, a milyenek : az evangelizáeió, az egyházi fegyelem gya­korlatba vétele, az egyházi adóterhek enyhítése, vallá­sos egyesületek szervezése, a protestáns napi sajtó meg­teremtése, egyházközségi könyvtárak sürgős felállítása, azokba különösen pápai átkokkal pályadijazott polemi­kus műveknek beszerzése és a hivek között terjesztése, olvastatása, a milyenek : A pápák bűnei, ütvén év a r. katli. egyházban, A pap, a nő és a gyóntató szék. A coelibátus, Egy uj reformáció küszöbén stb. cimüek. A prut. irodalmi társaság is felkérendő volna a vallásos öntudat erősítésére termékenyitőleg ható pole­mikus iratok kiadására, mert már-már odajutunk, hogy a protestáns ember nem fogja tudni azt, hogy miért is protestáns ? sa pápista, léleknélküli ceremóniák kezdik tetszését megnyerni. Végül mint szintén fontos eszközt ajánlja a serdülő ifjúságnak erős felekezeti szellemben való nevelését. A mai vallásos nevelés nagyon egyol­dalú, mert úgyszólván csak azt ismertetjük meg, hogy melyik a helyes és igaz vallási felfogás, arról pedig hallgatunk, hogy melyik a helytelen és kérész tyénte­­len. Ki kell hát egészíteni a pozitiv irányt a nega­tívval, a historico-dogmatikait az apologeţi ko-polemiku­­kus katechezissel. Ha mindezeket a maga helyén és idejében alkalmazzuk, a protestáns öntudat feléledése el nem maradhat s akkor lehet akár száz-rétii az a római háló, Péter utóda (?) ha mélyebbre veti sem fog dús zsákmány felett örvendezni. Az értekezlet mind a két felolvasónak köszönetét szavazván tanulságos munkálataikért, a jövő gyűlés he­lyéül Zsigárdot tűzvén ki — befejezte tanácskozását. Ezután az értekezlet tagjai s a helybeli érdeklődő vendégek a regényes zobori Foifel kertben szerény la­komára gyűltek egybe, mely belenyúlt az egyház tag­jai által ugyan ez nap estéjén a templom-alap javára rendezett mulatságba, a mely már úgy erkölcsileg mint anyagilag fényesen sikerült s mintegy 800 korona tiszta jövedelmet hozott. A megjelentek egy kellemesen tölt nap emlékei­vel távoztak a vendégszerető egyház köréből, az elma­radtak viszont eléggé sajnálhatják, hogy nem vették ki részeket a nap hasznos tanulságai s élvezetes örö­meiből. Nyitra. Sedivy László, ev. ref. lelkész. Húszéves találkozó. Kedves, szép ünnepélyt rendeztek ma két hete azon tanulótársak , kik főiskolánkban húsz évvel ez­előtt tettek érettségi vizsgát. A találkozó összehozásán a pápaiak fáradoztak, a kik nem kevesebben, mint heten foglalnak el tisztes állást városunkban. Buzgóságukat siker is koronázta, mert a találkozó ünnepély szép részvétel mellett, minden tekintetben fényesen folyt le. Részletes tudósításunkat a találkozóról a követke­ző' kben adjuk : „Alma materiünknek 20 évvel ezelőtt volt tanít­ványai, a hajdani Il-od éves bölcsészek közül, kik 34-eu mentek érettségire, 15-en jöttek össze találkozóra és pe­dig a vidékről: Bocsa Lajos szódói ref. lelkész nejével, Balassa Dezső mohai ref. lelkész nejével, Boda Dezső dr., budapesti V. kerületi rendőrkapitány, Hetessy Zsigmoud zánkai rét. lelkész, Karika László csépi földbirtokos, Nagy Kálmán larjáui ref. lelkész nejével, Segesdy Sándor ugodi jegyző és títeiner Ede dr. szombathelyi orvosi Pápáról: Herezoy Manó dr. ügyvéd, Kvmenczky Lajos kér. és főisk. pénztárnok, Kemény Béla városi aljegyző, Kende Adárri dr. ügyvéd, Kis József theol. tanár, Körmendy Béla pápai járási szolgabiró és Mayer István in. kir. posta-főtiszt. Szombaton, folyó hó 16-án este a Kaszinó kerti helyiségében ismerkedési estély és vacsora volt, melyre a helybeli tauulótársak is elhozták nejeiket és vig poha­razás és zene szó mellett elevenítették fel az elmúlt szép időket és azoknak még szebb, kedves éleméuyeit. Másnap reggel a főiskola szép új palotájában gyűl­tek egybe a volt pályatársak és innen te.-tületileg vonul­tak az ifjúság és tanári karral az ev. ref. templomba, hol a tanulótársak egyike : Balassa Dezső, mohai lelkész mondott egy oly hatalmas, ünnepi szent-beszédet, a mely úgy tartalmát, mint nyelvezetét és előadását illetőleg va­lóságos szónoki műremek volt. A gyönyörű beszédet, épülésére mindeneknek, lapuukban közölni fogjuk. Istentisztelet végeztével újból a főiskolához mentek és az első emeleti díszteremben tartottak értekezletet, melyen Kis József elnökölt és Kemény Béla jegyzősködött. Kis József üdvözölvén egyenként a megjelenteket és meg­köszönve szives megjelenésüket, beszámolt működéséről, sajnosán említve fel, hogy a tanulótársak közül 6-au el­haltak, 2-nek tartózkodási helyét kipuhatolni néni lehe­tett, 9-en pedig kimentették elmaradásukat. Ezután elha­tározták, hogy 10 év múlva 30 éves találkozást rendeznek. Balassa Dezsőnek szép beszédéért hálás köszöne üuket fejeztük ki, s a beszédet s az értekezletről felvett jegyző­könyvet az összes élő társaknak megküldik és a megje leniek magukat lefényképeztetik.

Next

/
Thumbnails
Contents