Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
401 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 402 kitol várjuk — úgymond — hogy a megtámadtatások ellen, bárhonnan jöjjenek is azok, megvédjen. O vezessen minket és mi megyünk utána. Molnár Albert theológiai tanár az egyház világi tagjaira és az értekezlet világi elnökére gróf Künn Gézára mondott köszöntőt. Sándor József képviselő kijelenti, hogy mint az értekezlet titkára megállapította magában az irányvonalakat. Pártpolitikát nem üt, dé a szó nemesebb értelmében vett politikát igenis folytatni fogja. Zeyk Gábor Kolozsvár városát köszöntötte fel, mire a város nevében JSagy Mór felelt. Nagy hatást keltett Nagy Károly theológiai tanár szép felköszöntője a liberális sajtóra. A sajtónak — úgymond — tudnia kell, hogy7 a protestáns egyház érdekei azonosok a szabadsággal. Ha a szabadság levegője megromlik, első sorban maga a sajtó kap békót. Bánffy Dezső főgondnok és Bartók püspöknek este 8 órakor fáklyászenét adtak. A fáklyásmenetet óriási közönség kisérte. Bánffy Dezső lakása előtt Balázs József besztercei lelkész mondott üdvözlő beszédet, kiemelve a főgondnoknak az egyház körül szerzett érdemeit. Az éljenzéssel kisért beszéd után Bánffy, a ki édes anyja házának az erkélyén fogadta a tisztelgést, nagy7 figyelem mellett beszélt. Gyűlési tudósítás. A veszprémi ev. ref. egyházmegyei tan. egylet f. évi junius hó 5-én tartotta közgyűlését Veszprémben. Az elnök megnyitójában foglalt beszámolások helyeslő tudomásul vétettek. Ezután nyomban következett elnöknek ezen felszínen levő paedagogiai kérdésről való értekezése: „Kell-e az osztatlan iskoláknak külön tanterv ? Érvelésével lekötötte a közgyűlés figyelmét s általános szótöbbséggel az egységes tanterv mellett döntöttek, elfogadva az értekező elnöknek határozati javaslatát, a mely szószerint igy hangzik : „A népiskola különösen azon dolgokra irányítsa főfigyelmét, a melyek az életre s az életiskolájába tartoznak. Ugyanis : a kifogástalan értelmes olvasást, a szép és helyesírást, a számítást, megunhatlanul és folytonosan echózzák az iskola falai. Hazai történelmünkből a nevezetesebb mozzanatok, az apró részletek kikerülésével, s ezzel együtt kapcsolatosan a földrajz, alkotmánytan s mezei gazdaságtan adassanak elő. Továbbá a természetrajz, természettan, az egészségtant is ide értve, röviden ngy kezeltessék, hogy a gyermek a szemléltetés alapján, a természetről, a természet erőiről s az abban előforduló élő s élettelen tárgyakról, nemkülömben a mértékletes életről — tehát az egészségtan szabályairól maradandó képet alkothasson magának. Ezen tantárgyaknak legyen egy összpontosított könyve, vagyis készíttessék egy olyan olvasókönyv, a mely az összes tantárgyakat, úgy és akként ölelje fel, hogy az bár rövid legyen, de mégis mindaz, a mi az életre, a jó hazafiságra s a hamisítatlan erkölcsös vallási s jellemes életre megkivántatik, vagyis a minden jó tudásnak quintessentiája, abban az egy olvasó könyvben feltalálható legyen.“ Eme határozati javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Ezután jöttek a szakszerű felolvasások. JPejes G. mencshelyi veteránunk elfoglalta az előadói széket s az „Alkotmánytan“-ból tartott figyelemkeltő felolvasást. Rámutatott azon visszás körülményekre, melyek szerint a választó polgárok nem kevés száma, mennyire visszaél ezen fontos, szép polgári joggal. Ajánlja felolvasó, hogy a jellemképzósre nagy figyelem fordittassék a népiskolában. De az iskolán kivül, a felnőttek előtt is jó példát mutathat a tanító, az alkotmányos jogok és kötelességek tántorithatlan és megvesztegethetlen gyakorlása közben. De figyelmeztet egyszersmind, hogy aljas kortessé soha ne alacsonyodjék le a tanító, — hanem mintaképen járjon el minden alkotmányos cselekményében. A minden izében kellemes előadást köztetszéssel fogadtuk. Ezt követte ifj. Borbély K. m.-barnagi tanító értekezése e thémáról : „Csend és figyelem fentartása az iskolában. Elő adó igen helyesen felelt meg feladatának — különösen az osztatlan iskolákat tartva szem előtt. Értekezésének rövid foglalatja az, hogy a jó tanító biztosan előidézi a figyelmet s ez a jó rendtartás mellett biztosítja a csendet az iskolában. Most következett az egyházkerületi uj rendtartás feletti eszmecsere. Áltálánosságban helyesuek és célravezetőnek mondja ki a közgyűlés a „rendtartást;“ de vannak benne olyan dolgok, a melyeknek teljesítése alól, ha az illető iskolafentartó egyházak kivonják magukat, akkor a rendtartás csak írott malaszt marad s tán jobb lett volna napvilágot sem látnia. Már idáig is merültek fel panaszok a miatt, hogy az elöljáróság itt-ott idegenkedik a rendtartás némely pontjainak foganatosításától s tanítóját okozza, hogy ilyen, meg amolyan kívánságai vannak stb. Különösen az iskolai épületek cimü némely poutozatok. Továbbá, hogy a gyermekek korra való tekintet nélkül minden tanév elején újra beiratkozzanak szüleik vagy helyetteseik személyes megjelenése mellett. Utasítja a tanító egylet a fenebbiekre nézve a maga elnökségét , miszerint forduljon az egyházmegyei közgyűléshez akár kérvénynyel, akár szóval az iránt, hogy az egyházakkal szemben — foganatosíttassa az egyházmegye mint főhatóság illetve — hajtassa végre mindazon intézkedéseket, melyeket a rendtartás megkövetel. Nem külömben egész tisztelettel hangsúlyozza a közgyűlés ama kívánságot, hogy a tanítók osztályozása töröltessék el s ne hurcoltassék meg a nyilvánosság előtt a jeles, jó és elégtelen dicsériádákkal, annyival inkább is, mivel a rendtartásban sincs erről szó. Elég lesz a minősítésből annyi, miszerint ez vagy amaz iskola megfelel a törvényes kivánalmaknak vagy nem felel meg s ez esetben vonja az egyházi felettes hatóság fegyelmi alá a kötelességéről megfeledkezett tanítót. Most jött az emlékbeszód Pintér D.-től néhai vámosi Papp István inotai nyug. tanító felett. Alig maradt szem szárazon, az egykor derék tanitótárs emlékének felidézése után. Gyönyörűen volt méltatva a boldogult s a közgyűlés azt adta feleletül a felolvasásra, hogy mind igazak és Ámenek, a miket Pintér ur az elhunyt pályatárs felől állít. A szép beszédet az idvezült emlékének megörökítése céljából az egylet érdemkönyvébe iktatjuk. A tanítók háza alapjához, tekintettel az egylet anyagi erőtlenségére, egyelőre 50 koronával járulunk öt évi törlesztés mellett. Az első' évi törlesztést, 10 koronát már ez évben beküldetni határozta a közgyűlés. — Az
