Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

15

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

16

csak másnak alárendelendő.“ . . . Hát ebből csak talán az Alkotmány se magyarázhatja ki, bárhogy értsen is az erőszakos és érthetetlen következtetésekhez, mintha az ultramontánok nem volnának először római katholikusok s csak aztán magyarok ? ! . . . Az Alkotmány beszédére bizony áll: bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejü !

— Nyomdai akadály miatt két nappal későbben kapják meg lapunkat tisztelt előfizetőink. L. i. a szedők sztrájkoltak s az üzletvezető nem volt képes úgy intézkedni, hogy kellő időben megjelenhessék e lap úgy, a mint Ígértük, sziues borítékban. E nélkül meg mi nem akartuk szétkiildeui. Ennyi késést különben egy hófúvás is előidézhet . . A jövő szám azonban már a rendes időben fog megjelenni, mert az üzletvezető gondoskodott róla, hogy a munka akadály nélkül folyhasson.

— Keresztyén imádságos könyv az evangyéliom népe számára, régi jeles szerzők műveiből szerkesztette Kovács Sándor. Nyomatott a B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvény társaság könyvnyomdájában. Ára?

Ez imádságos könyvet a szerkesztő régi XVII. és XVIII, századbeli jeles szerzők műveiből állította össze. Az üldözések erős hitű, nagylelkű kora szól ez imádságokban hozzánk. Tartalma igen változatos. Legelői közli a keresztyén ember hitvallását: ,.az apostoli hitformát“. Aztán a Miatyánkat. Az 1. Vész két hétre, a hét minden napjára való imádságot, reggeli énekeket és reggeli fohászkodásokat foglal magában; (ü—64. lapok) azután étel előtt és étel után való és estéli imádságokat szintén a hét minden napjára, két hétre; ezek után estéli fohászkodásokat. (35—63. 1.). A II. részben ünnepi imádságokat találunk. 66—116. 1.). A 111. rész „a töredelem órái“ cimmel bűnbánati és urvacsorai imádságokat közöl. Ezekben jut főleg kifejezésre, hogy ez az imádságos könyv legközelebbről az ágostai hitvallást követők számára van szerkesztve. A IV. rész az élet különböző szakaira való imádságokat tartalmaz „a bölcsőtől a sirig“ felirattal. Az V. részben (147—161. 1.) éltünk különféle viszonyaira való imádságok vannak „az élet változásai “cimmel. A VI. részben a beteg ágyban, vagy a körül mondandó imádságokat találjuk föl. A függelék igen szép emlékverseket tartalmaz. A könyvet lapozva, mi is joggal reméljük az előszó Írójával, hogy protestáns híveink kedvesen veszik ez uj imádságos könyvet, mely régi becses könyveink legjavát magában fogfalja. A könyvből háromféle kiadást rendeznek ; egy olcsóbb és egyszerűbbet, a mi azonban szintén egészen diszesnek mondható ; egy drágább kiadást, aranyozva, tokkal; és egyet a legfinomabb pergament papíron. Nem üzleti szempontból, de a lelki épülést tartva szem előtt: nagy kelendőséget kivánunk e derék imádságos könyvnek.

— Előfizetési felhívás Már gyakorló lelkész koromban sajnosán éreztem egy, a prot. istenidszteleti elvnek s a mai fejlettebb ízlésnek és a célszerűségnek is megfelelő „Timetési Énektár“ hiányát. Ez a hiány azóta nemcsak nem kevesebbedett, hanem még növekedett; sőt nálunk, tiszáninnenieknél az az állapot is bekövetkezett, hogy „Temetési Énektár“ vagy egyáltalán nem kapható, vagy ha kapható is azzal sem énekvezérek, sem a hitsorsosok nincsenek megelegedve. A testvér egyházkerületek enemü gyűjteményei szintén sok kívánni valót hagynak fenn s igy azok megszerzése és használása se visz közelebb a kivánatos célhoz: temetési szertartásunk bensőbbé, meghatóbbá tételéhez, különösen pedig ahhoz, hogy a temetéseu megjelent gyülekezet is énekeljen.

Ily körülmények közt, inkább egyházam iránt való természetes szeretettel, mintsem a verselési kedvtől ösztönöztetve elhatároztam, hogy ha már más nem vállalkozik erre a munkára: Isten segítségének reményében megpróbálom egy jobb irányú „Temetési énektáru összeállítását. A gyűjtemény, — Istennek hála! — ma már készen van s azt most, előfizetés utján kiadni szándékozom.

Tájákozásul megjegyzem, hogy „ Temetési énektár11-am összeállításában a már említett cél mellett leginkább két elv vezérelt. Az egyik az, hogy a mi temetési szertartásunknál kevés, de lehetőleg jó dallamra és szövegre van szükség. A másik az, hogy a gyűjtemény mégis minden körülmények közt használható legyen. Mert nálunk nem a kántor, hanem a gyülekezet énekel, vagy lega'ább ennek kell énekelni; ez pedig csak úgy érhető el, ha ösmerős, szinte a vérébe átment dallamokkal és kevés, de szinte csalogató szövegekkel sietünk a segítségére. Aztán a temetési ének feladata sem az, hogy az előfordult szomorú esetet ad hominem kikronikázza, vagy, mint a legtöbbször, kikarrikaturázza; nem is az, hogy búcsúztasson s a halottat szavaltassa: hanem az, hogy alkalmas legyen a temető gyülekezet fájdalmas és részvéttel teljes, önmagát és másokat Í3 megnyugtatni, felemelni igyekvő, egyszóval: vallásos hangulatának a kifejezésére. E végből az énekeknek egy szigorúan megállapított általános színvonalon alól sohasem szabad alászállniok; a különös, a speciális pedig legyen a temető lelkész gondjára, Ízlésére és tapintatára támasztva.

Gyűjteményem tartalma különben egy pár zsoltárátirásból (XC. CII.) több régi, különösen a tiszáninneui és erdélyi kerületben használt ének átdolgozásából, Nt. Fejes István ur kilencz énekéből, nehány más szerző után alakított és több, egészen eredeti énekből áll. Az énekek átlag három versszakuak csak a rövidebb dallamuaknál, az úti énekeknél s egy pár, kivételes esetnél vannak alkalmazva. Dallamaik, egy pár eredeti kivételével, a legszokottabb temetési dallamok, de ezek közül éppenezért csak azokat nyomatam, a melyek „Énekes könyvünkben“ elő nem fordultak.

A gyűjtemény beosztása és: terjedelme : Általános Rész. I. Templomban : Kezdőének (felálló): 1. Főének: 8. — II. Koporsónál: 12. — I Gyermek felett: 6. — II. Ifjak felett: 4. — III. Családfők felett: 4. — Fiiggelék, Virrasztók éneke: 1. — Koporsóba tételkor: 3. — Véletlen vagy megrendítő esetben: 1.—Nagy halott felett: 1. — Lelkész felett: 1. — Tanító felett: 1. —Összesen tehát mintegy GO—70 ének. Tizenhárom éves lelkészi gyakorlatom és tapasztalásom szerint alig tudok elgondolni oly esetet, a melyre az én „ Temetési Enektáruam használható éneket nem nyújtana, kivált ha szem elől nem tévesztjük azt a szabályt, hogy lehetőleg mindig általános tartalmú éneket énekelj iink-A mi a kiállítást illeti: „Temetési Enektár“ " ve rssoros alakban, tehát a költemények módjára lesz nyomtatva s az egész munka mintegy öt, kisnyolczadrétü ivre fog terjedni, hogy a füzet zsebben is hordozható legyeD. Jó papirosról és csinos kiállításról gondoskodom. Egg füzet előfizetési ára egy Korona, mely 1900 évi január 25-igr postautalványon hozzám küldendő meg s a melyért a füeztet u. e. évi február hóban portómentesen küldöm meg az előfizetőknek. A bolti ár mindenesetre magasabb leend. Sárospatak, 1900. évi január hó 3-ikán. Novák Lajos theol. tanár és főiskolai lelkész.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József.

Főmunkatárs: Faragó János-Pápán. I960 az ev. ref főtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.