Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 158 157 uj alakulásokat, követelményeket és szükségletet hoztak elő, melyek igen sok ember idejét, tetterejét, akaratát és tehetségét veszik igénybe; s mig e téren sokan fölemelkednek, mások éppen tönkremennek. Ebből kifolyólag nyomultak előtérbe még soha nem tapasztalt mértékben a pusztán világi érdekek. Bizonyos értelemben a föld mindig kisebb lesz, a népek közelednek egymáshoz, a távolságok eltűnnek, verseny fejlődik ki az élet minden viszonyaiban : e vásári zajban azután az egyházi dolgok elvesztik érdekességüket. A világias üzlet, bármily fajta legyen — elnyomja az egyházat és Jézus ama szavát, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, az ellenkezővé változtatja. Ezen világias érdekekhez való ragaszkodásból növekszik nagygyá ama merőben anyagias érzület, mely csak azzal számol, a mi pénzt hoz és élvezetet vagy testi gyönyört nyújt. Innen ahhoz a gondolkozásmódhoz, mely igy szól: „hadd együnk és igyunk!“ még csak egy lépés van. A mi a politikát illeti, kétségtelen, hogy a politikai haladás és az utolsó évtizedek forrongásai távoli és irányadó körök érdeklődését vették igénybe és az egyházi dolgokat háttérbe szorították. Az egyházi lanyhaság és közönyösség javarészét e körülmény számlájára Írhatjuk. Sokan foglalkoznak ma a politikával még avatatlanok is. A most elhunyt gróf Caprivi egyszer aggodalmának adott kifejezést, hogy tán alatta már unalmassá is válik a politika ; de lám nem úgy lett. 2. „Religion is Privatsache !“ (vallás magánügy), így hangzik a szociáldemokrácia ismeretes csatakiáltása, mely nem egvébb, mint előrelátóan kíméletes kifejezés minden vallás és különösen minden egyház mellőzésére. Egészben véve a német szociálistákra nézve a vallás magánügy és pedig a jelzett értelemben. Egykor a régi szociáldemokratáknál másként volt. A régi szociálizmus uj vallást igyekezett magának alkotni, (nálunk Schmitt Jenő fáradozik ma ilyen népboldogitással), az uj szociáldemokrácia semmiféle vallást sem akar, még maga által alkotottat sem. Megtámadja a mi egész társadalmi organizációnkat, a vallásos szellemnek társulásra való természetes törekvéséről tudni sem akar. Ez ismét egyházra vagy különböző egyházakra vezetne. Egyházra vagy egyházakra pedig a szociáldemokráciának nem lehet szüksége. Neki csak az itteni boldogság érvényes és egy másik létben való hit rá nézve közveszélyes tévhit. A modern szociáldemokrácia matériális érzületű. Csak az anyagra ád, a szellemre nem. Azon napon, mikor a szellemet is tekintetbe viszi az anyag mellett, a szellem arisztokráciájához jut. Ez pedig horror a szociáldemokráciára nézve! Ismeretes, hogy e matériális érzület mind nagyobb és nagyobb rétegét hatja át nénépünknek. Csoda-e hát, ha ennek következtében az egyházhoz vezető utat megveti és elhanyagolja ? 3. Egy további ok, mely miatt a prédikáció elvesztette vonzó erejét, a tudomány és hit közötti állítólagos ellentétben van. Ez ellentétről mar sok mindent mondtak s mily sokan vannak, a kik, ha az egyházra gondolnak, vagy hideg udvariassággal elfogadják az ellentétre való utalást, vagy az egyházat sötétséget terjesztő intézményként gáncsolják. „Hallom az izenetet, de nincs hitem.“ Es mégis a hit és tudomány közötti ellentétet csak állítólagosnak nevezzük; mert az csak a félmüveitek szemében létezik, a kik gondolkozásukkal a félúton megállanak és nem a magas képzettségüekében. Náluk korunk szabad gondolkozását igazi, meleg vallásossággal látjuk összekötve s nem is kerülik a prédikáció hallgatását. (Folyt, köv.) jegyes közleményei:. Gyászllir. Mély részvéttel vettük és tesszük közzé a következő gyászjelentést: Széki Elemér csolconyai ev. ref. lelkész, maga és a mindkét részről való testvérek s az összes rokonság nevében megtört szívvel jelenti felejthetetlen jó nejének, illetve testvérüknek és rokonuknak Széki Elemérné szül. Szentes Juliánná aszszonynak élte 39-ik s boldog házasságuk 18-ik évében f. évi február hó 27-én este 9 órakor hosszas szenvedés után az Urban elhunytát. Meghidegült tetemei március 2-án d. e. 12 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint siri nyugalomra tétetni a csokonyai ev. ref. egyház sirkertjében. Béke és áldás a legjobb feleség, testvér, rokon és leggondosabb háziasszony emlékén ! — Hegedű?» Sándor az uj kereskedelemügyi miniszter minisztériuma tisztviselőinek rísztelgése alkalmává] gyönyörű beszédet mondott, a melyből feljegyezzük a következő részt: „Nagyon jól tudom azt, hogy minden erkölcsi testületben, a hol annyi tudomány, annyi képzettség, annyi ambíció van, a mennyi itt van, e minisztériumban és exponált közegeiben vannak vetélkedések, talán súrlódások is és különösen itt, ez annál természetesebb, mert heterogén tényezők vannak egyesítve : ha e vetélkedés a munka vetélkedése és ha a súrlódás a vélemények súrlódása, kellő tisztelettel fogadom, de ha e vetélkedés a hiúság és cselszövények vetélkedése és ha e súrlódás egyéni érdekeknek a súrlódása, ezzel szemben a legnagyobb szigorral Jogok fellépni. Nagyon jól tudom, hogy ekkora testületben, s általában az ország tisztviselőkarában nagyon sok félreértés, nagyon sok keserűség és egyúttal anyagi gondok is fordulnak elő. Méltóztassanak elhinni, mindezek iránt az erkölcsi és anyagi bajok iránt érzékem van, mert keresztülcsináltam a magam erejéből és épen úgy tudok érezni az utolsó közeggel, a ki önfeláldozó munkáját talán anyagi bajok között végzi, mint a legelsővel, a ki magas színvonalról tekinti át az egészet és vezeti az egészet. És éppen azért szolidáritást érzek az elsőtől az utolsóig mindenkivel és érzelmeim melegségét viszem át működésem utolsó részletébe is, de ebből a melegségből csak az fog részesülni, a ki arra érdemes és a ki hasonló melegséggel fordul hozzám. Azt is megmondom önöknek : van égy különös természetem, a legnaivabb jóindulattal és jó feltevésekkel közeledem mindenkihez ; de csak egyszer vegyek észre valakiben rossz indulatot, félrevezetés! szándékot vagy bármiféle meg nem engedett korrektséghiányt, abban az esetben elfordulok tőle és a legnagyobb merevséggel viseltetem iránta.“
