Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-19 / 8. szám
127 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 128 meket vesztett Róma ezen az utón egyedül Zürich városban. Erre azt jegyzi meg a „Kfrd.“: „Bármint álljon is e számmal a dolog, abban nem lehet kételkedni, hogy nagy tömeg katholikus vesz el egyházára nézve már a második gencratióben a protestáns vidékekre való kivándorlás által. Baselre nézve már néhány évvel ezelőtt igazolták ezt a statisztikai könyvek. Az assimilatio még sokkal erősebb lesz a harmadik generationál.“ — Római kath. papok vallomásai. Az elhunyt Hohenlohe bibornokról, a mostani német kancellár testvérjéről egy történetet beszél el Beyscklag tanár, önéletiratának II. kötetében. Beyschlag a történetet dr. Friedrich müncheni tanártól, a vatikáni zsinat érdemes történetírójától tudja. Ez a kis történet igen jellemző s nagyon megérgemli, hogy feledésbe ne menjen. A bibornok Friedrich kíséretében ment a vatikáni zsinatra. Egy nap a bibornok szobájában volt a professor és társalgóit vele ; a bibornok hirtelen ezt kérdezte tőle ! „Professor ur, látott-e már csodát ?“ Friedrich azt felelte, hogy ehhez még nem volt alkalma. „Nos folytatá a bibornok. „nézzen meg engem s élő csodát lát.“Friedrich kérdésére: „hogyan, eminenciád ?“ A bibornok igy felelt : „én a legnagyobb csodának tartom azt, hogy bár 23 évig a pápai udvarban és a pápa közelében valék, mégse vesztettem el keresztyén hitemet.“ — Az is igen jellemző, a mit ugyancsak Beyschlag közöl a meggyőződéséhez híven ragaszkodó, ó-kath. Mikhelis professorról. Melcher kölni érsek, miként Hefele és sokan mások is, meggyőződése ellenére alávetette magát a csalhat atlanság tanának. Michel is meglátogatta az érseket; s igen barátságos fogadtatásra talált; az érsek te-nek szólította, a mit azonban ez nem viszonzott. „De hogyan tudja megegyeztetni a lelkiismeretével,“ mondja beszélgetés közben az érseknek, hogy aláveti magát ennek a hamis dogmának ? „Ilyen dolgokban,“ viszonzá Melcher, „a katholikus papnak nem szabad saját lelkiismeretének lenni.“ Ezt hallva Michelis, vette a kalapját és távozott. — Szorult helyzet. Igazán szorult helyzete van a „Krisztus földi helytartójának,“ mihelyt a világi dolgokba avatkozik. Egy felől a francia katholikusok sürgetik a francia politika támogatására, másfelől meg a német centrum a német politika szolgálatára. A pápa nagyon rá van szorulva Franciaországra, különösen ha Oroszországban eredményesen akar működni. Ennek fejében a franciák azt kívánják, hogy a pápa meg támogassa az ő politikájukat Kínában és a török Keleten. Törökországban azonban egyátalán semmit se tehet a franciák kedvére a németek miatt. A franciák érzékenységét kiméivé, annyit mégis megtett, hogy a római török követség fölállítása fölött való tárgyalásokat a szultánnal elhalasztotta. Kínára nézve még nem döntött.- A detail)erikái római kath. papságról azt Írják, hogy politikailag és erkölcsileg el van vadulva. Politikailag úgy, hogy a nagy tömeget az érdekei szerint játsza ki a kormány mellett vagy ellen, mint a hogy az Olaszország és Kolumbia konfliktusa alatt történt. Erkölcsileg pedig úgy, hogy a délamerikai papság nagyon is szószerint veszi azt a finom megkülömbözterést, hogy a világi pap csakis nőtlenségre, a szerzetes ellenben szüzességre van kötelezve s igy a hívek nagy megbotránkozására nyíltan közös háztartást vezetnek nőkkel. Ez szerintük nem illetlen és törvényellenes dolog, mert hiszen nem lepnek velük törvényes házasságra . . . Nem azért jegyezzük föl ezt, mintha valami uj, egész eddig hallatlan dolog volna, hanem csak azért, hogy a természetellenes intézkedések visszás állapotokat szülnek mindig és mindenütt. — Ifjúsági táncmulatság. Ismételten megemlékeztünk a főgymn. tanulóifjúságnak febr. 11-i táncmulatságáról. Most örömmel adunk hirt, hogy a mulatság úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült. Mindkettőben nagy része van a fáradhatatlan rendezőségnek s a mulatság tanár-elnökének Faragó János főgymn. tanárnak. — Köszönetnyilvánítás. A pápai ev. ref. főgymn. tanuló ifjúsága a főgymn. ifjúsági segítő egyesület javára tánczmulatságot rendezett, mely alkalommal felülfizetui kegyesek voltak: Dr. Hegedűs Lóránt, Lóskay Miklós, Dr. Steiner József, Saáry Lajos 10 — 10 kor; Faragó János 8 kor; Hajnóozky Béla 6 kor; Dr. Antal Géza 5 kor; Aschenbrenner J., Csoknyay Aranka, Pápai kath. kör, Barthalos István 4—4 kor.-; özv. Kovács Gáborné, Kiss Ernő. Dr. Kőrös Endre, Tóth Dániel, Dr. Horváth József, Kis József, Abaffy József, Schvabe Ignác, Kakas Ferenc, Kemenczky Lajos, Gara József, N. N. 2 — 2 kor.; Kemény Béla, Válté” Sándor, Lányi Árpád 1—1 koronát. Összesen 102 korona, melylyel a tiszta jövedelem 126 kor. 94 fill. Fogadják a nemes szivü adakozók e helyen is hálás és legmélyebb köszönetünket. Stern Gyula, pénztáros. I fivitlitlus rész. Ingyen szederfa csemete. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége bárkinek ingyen ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetét. Városok, községek, néptanítók szá litást nem fizetnek; ellenben magánfelek a szállítási költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, utolsó pósta, vasút, esetleg hajóállomás pontosan bejelentendő. Ha a csemetéket magas törzsű fákká neveljük, úgy egy katastrális holdnyi faiskolába 7200 csemete helyezhető el oly formán, hogy a sorok egymástól egy méter, a sorokban a csemeték 80 centiméter távolságra állmnak. Sövény alakításnál egy folyó méterre 3 darab, egy folyó ölre 6 darab csemetét számítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen jelentsék be. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium országos selyemtenyésztési felügyelősége, Szegszárdon. Tolna megye. 3—3 Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatárs: Faragó János-Pápán 1*99. az ev. ref főtanoda betüiv ■ ny Kis iv nar
