Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-29 / 44. szám
713 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 714 dagitja gyűjteményünket. Puzdor Gyula földbirtokos ur, ki minden évben kimutatja főiskolánk iránt érzett meleg szeretetét, most legújabban egy 17-ik századbeli zománcozott majolika tálat ajándékozott, mely kétségtelenül magyar gyártmány, mert magyar felirattal rá van festve annak az úri családnak a neve (iszkázi Horváth), a kinek a számára készült. Ajándékozott továbbá egy bronz poharat német felirattal. Ez is valószínűleg a 17. századból való. Szabó Zsigmond kömlődi földbirtokos ur pedig egy szép régi zablával gazdagította régiségtárunkat. S midőn hálás köszönetünket ez utón is kifejezzük a nemesszivü ajándékozóknak, egyúttal legyen szabad kifejezni reményünket, hogy példájuk iskolánknak más régi tanítványait és pártfogóit is hasonló tettekre serkenti. — Protestáns logika czimen az Alkotmány beleköt Barla K. ur „Ferde helyzetek“ eimü, lapunk múlt számában megkezdett felolvasásába és hajmeresztőnek mondja logikánkat. Gúnyosan kérdi: Ugyan hol tanulták az atyafiak azt a logikát, a mely dicsőségnek hideti a szégyent, a szabadelvű állam iránt való kötelességnek az Öngyilkosságot? A mi kérdését illeti, az üres ráfogás csupán ; nem szükséges rá hederiteni. De hogy loginkánkat ne tartsa hajmeresztőnek: megmondjuk miért kellett nekünk a vallás szabad gyakorlatának elve mellett szilárdan kitartanunk ? Az u. n. egyházpolitikai harcnak az elkeresztelési kérdés képezte a kiindulópontját. A harcot az ultramontán klérus kezdte. Célja első sorban a szülők természtes jogának — látszólag igen szabadelvű — törvénybe iktatása volt. Aztán következett volna persze a többi. Nevezetesen, ha itt ott előfordult volna — a mi kétségtelen — az eset, hogy a kath. fél enged a prot. félnek, akkor már azt követelte volna, hogy vegyes házasságot csuk kath. pap előtt hitet kötni. Ezt követte volna még egy csomó önző követelés, mint a recopulatió vagy az ujraesketés. Ha pedig e mitt áttérések történtek volna : az áttérések komolyságának megőrzése végett a hat heti oktatás. 8 lux ez se vezetett volna eléggé célhoz: az áttéréseknek a kormány utján a királyhoz fölterjesztése. Majd a kath. ünnepeknek a protestánsok részéről is megünneplése. Követelte volna megtiltását annak, hogy katholikusok prot. templomokba mehessenek. Sőt a katholikusoknak a prot. templomból kiutasítását éppen a prédikáló lelkipásztornak tette volna, szigorú büntetés terhe alatt, kötelességévé. Követelte volna, hogy kath. gyermekek a plébános engedélye nélkül prot. iskolákba ne járhassanak. Behozta volna a kitűnő óvszert, a censurát! Elkobozta volna az istentelen eretnek könyveket. Az egyetemről kitiltotta volna a prot. tanulókat s megtiltotta volna nekik külföldi egyetemek látogatását. Végül pedig feleleven itette volna azokat a határozatokat, a miket a reformációi megindításakor annak elfojtására hoztak: az ismeretes „lutherani comburantur“-t. Mert hát a jó ultramontánok szerint ezt mind megkellene tenni, ad majoréin Dei glóriám . . . Mi nem alkudhattunk hát. Az egyedül igaz elv mellett, még ha egy ideig kárt szenvedünk is, ki kellett tartanunk. A veszteségek csak újabb ösztönök arra, hogy összeszedjük és kifejtsük erőnket. — A halotthamvasztásról egészségi, gazdasági é; különösen zsidó s keresztyén vallási szempontból. Irta dr. Masznyik Endre az egyetemes evarxg. theologiai akadémia igazgató tanára. Ára 40 fillér. Pozsony 1899. 32 lap. — VJ lelkészi körök. A pesti ág. ev. egyház újabban ismét három lelkészi kört szervezett az Jsten igéjének hirdetése s a hívek lelki gondozásának intenzivebbé tétele céljából. F. hó 15-én már megkezdődtek az istenitiszteletek az uj körökben is. — A szabadságharc diákjainak találkozója. A szabadságharc még életben levő debreceni diákjai f)0 év után ismét megjelennek az Alma mater falai közt, 1849-ben ősszel november 7-én subskribáltak a legfelsőbb osztályosok. Azóta eltelt 50 esztendő és most Eszényi Sándor fölhivja egykori tanulótársait a találkozóra Debi’ecenben. — A vallás és közoktatásügyi költségvetés az 1900-ik évre 5.333,000 korona emelkedést tüntet fel az 1899-ik évihez képest. A felsőbb tanintézetek szükséglete 729,000, a középiskoláké 131,000, a felekezeti stb. intézetek segélyezése 111,000, a szakiskolák szükséglete 108,000 koronával több. A lelkészi jövedelmek kiegészitésére 200,000 korona van íolvéve. — Uj tankönyvek. A dmamelléki ref. egyházkerület kiadványai: 1. Kis Hitoktató tanyai vagy nem reí. felekezeti isko'ába járó református gyermekek számára. Készítette Lévai Lajos sárkeresziúri ref lelkész. Második javított kiadás. Ára kötve 15 kr. Kapható Budapesten Kókay Lajosnál. 2. A magyarországi protestáns egyház története. Második javított kiadás. A gymnasium VIII. osztálya számára. Irta Farkas József a b.-pesti ref. theol. akad. r. tanára. Ára 80 kr. Kapható Kákái Lajosnál. 3. Bibliaismertetés bibliai történetekkel, Palesztina rövid földrajzával és térképével. Középiskolák, polgári és felsőbb leányiskolák használatára irta Bereczki Sándor ág. hitv. evang. fogyom, vallastanár. 11. Bővített kiadás. Ára 60 kr. Kapható Kókai Lajosnál. 4. Konfirmácziói nagyobb káté. Irta Nagy Péter néhai erdélyi ev. ref. püspök. Hatodik kiadás. Kolozsvár. Stern János m. kir. egyetemi könyvkereskedése. 1900. Ára 60 krajezár. — Protestáns családi könyvtár czim alatt a koszoxu tiz-tiz füzetének egy csinos kötetbe foglalását megkezdte Hornyánszki Viktor könyvkiadó hivatala. Megjelent az I. és II. kötet. Egy-egy kötet ára 30 kr. A pénz előzetes beküldése mellett a könyveket bérmentve küldi meg Hornyánszky V. (V. Akadémia utcza 4.) Utánvételéé küldésnél a postaköltséget a megrendelő tartozik fizetni. — Koszom. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság koszorú ez. népies kiadványainak LI—LX. füzetei megjelentek. 51. Komlásfalva (12 oldal) 52. Az aranyásó. (26 oldal) 53 Klárika neveltjei. (28 oldal) 54. Zsugori Peti végrendelete. (20 oldal) 55, Az angyalok Mamréban. (20 oldal). 56. Cserei Hona (32 oldal) 57. Szent hangok. (24 oldal) 58 Tűr Gábor históriája (24 oldal) 59. Az ezüst szív. (26 oldal) 60. A hatvágás (SS oldal) Egy-egy füzet 4 kr. Kaphatók Hornyánszkynál. Felelős szerkesztő' és laptulajdonos: Kis József. Fó'munkatárs: Faragó János. Pápán. 1899 az ev. rét fötanoda betűivel ny. Kis Tivadar.
