Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

689 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 690 Izrael fiai gyülekezete számára. Salamon ugyan kifej­­teté ama kor pompáját és művészetét a pheniciai mű­vészek és mesteremberekkel, midőn templomát épitteté. A többi művészetért, melyek e templom istenitisztele­tében jelentős szerepet játszottak, nem volt szük­ség külföldi mesterekre, otthonosok voltak ezek régtől fogva Izraelben a zene és a rythmikusan szabályozott, zeneileg csengő beszéd: a költészet. Itt megint különb­ség van az ó és új szövetség között; az uj, az ó tes­­tamentommal való összehasonlításban prózai könyv. Ta­lálunk benn először is történeti könyveket, melyeknek tartalma a költői képzelet minden csapongását kizárta; mert éppen valóságánál fogva volt értékes úgy a szer­zők, mint az olvasók előtt, Azután vannak levelek, leg­inkább alkalmi levelek, melyek gyakran nem valami örvendetes körülményeknek köszönik származásukat és a melyek éppen az egyházi, gyülekezési élet prakticus célját kívánják szolgálni. Ellenben az ó testamentom­­ban a költői beszédnek minő teljessége és sokfélesége! és pedig nem csupán az u. n. költői könyvekben, ha­nem a történeti könyvek elbeszéléseiben és a próféták irataiban is, kiknek hangja nem ritkán a hymnus hang­jába megy át, és e költészet úgy hangját, mint tartal­mát tekintve csak részint vallásos. A zsoltárokban, melyeket a zsidó gyülekezet egyházi énekes könyvének nevezhetünk, találunk csakugyan dalokat és imákat, melyek az Istenhez való odaadás mélysége tekintetében szinte felülmulhatlanok. De viszont vannak az ó-szö­vetségben nem kisebb értékű dalok, melyeknek olvasá­sánál vallásos életünk érverése majdnem egészen érin­tetlenül marad. Dávid panaszdala (2. Sam. 1. 17—27), Saul és Jónathán halálán, szól fegyverekről, hadizsák­mányról, az ellenség hősi halála és gunyjáról, férfiba­rátságról, asszonyszeretetről, de az Istenről és az em­bernek hozzá való viszonyáról nincs szó. Az énekek­­éneke csak egyszer nevezi Istennek nevét midőn mondja, hogy a férfi és nő közötti tiszta és hő szeretet az Urnák lángja, Istentől felgyújtott, kiolthatatlan tűz (8 : 6.) Bár prózaiasan, mily szellemileg vidámit fel bennünk az új­szövetség ! A hol az ó-szöv. Dávidot, a királyt Isten elé vezeti, leírja arcának és alakjának szépségét. A nagy Dávid fiának testi mivoltáról az evangéliumok mit sem szólnak. Eltekintve a betegektől, a kiket Jé­zus és apostolai meggyógyítottak, Zákeus az egyetlen ember, kinek testi alakjára az uj szöv. szót veszteget. Jézust és az ő anyját, az apostolokat és a szent törté­netek minden alakját az utókor művészi phantasiájára hagyta. (Folyt, köv.) Iskola-ügy. Iskolai oktatás Amerikában. (Folyt, és vége,) A nyilvános közoktatásügy ily rendkívüli fejlődése s a naponként sokasodó kívánalmak természetesen a tan. erő arányos emelését idézte elő. S minden esetre érdekes jelenség a tanerő összetoborzísánál ama tény, hogy Ame­rikában a tanítótestület legnagyobb’részét nők alkotják. Ma­gában New-York államban 15000 tanúéra miutegy 30000 tanítónő esik s ily adatokat mutat tel a többi államok és territóriumok statisztikája is. Még sok fiúiskolában is tanitónó'k tanítanak. Ez az intézmény nálunk at Irodalmi felfogás által bizonyára discreditáltatnék. Amerikában is ez első sorban a megfelelő férfierők hiánya miatt szüksé­ges ; másfelől azonban igazolja azt a köönség egyhangú jóváhagyó nézete is. Mig Európában még csak általános utat sem tört az a meggyőződés, hogy a sociális viszonyok óriád fordula­tai a nők részére önálló kereseti forrásokat parancsoló­­lag követelnek, addig Amerikában már ezer meg ezer nő működött általánosan elismert jó eredménynyel a közok­tatási pályán. Legtöbbnyire fiatal lányok azok, kik jó elő­­készültség mellett nyernek alkalmazást az iskoláknál, hogy aztán rövidebb vagy hosszabb működési idő s hasznos tevékenység után az élet komolyságára előkészítve, a há­zasság kötelékébe lépjenek. Az amerikai viszonyokat jól ismerő legfelvilágosodottabb egyének bizonysága szerint óriási az a befolyás, melyet az ifjú leányok noviciatusa a nép intellektuális és gazdasági kultúrájára gyakorol. A tanítói képesítésre az egyes államokban számos tanintézet van, melyeket kiváló taneró'k vezetnek. Napi hat órai idő mellett a tanfolyam megszakítás nélkül két évig tart; az oklevél kiadása azonban nincs mindig meg­határozott időhöz, hanem gyakorta csak az aspiráns ké­pességéhez és tehetségéhez van kötve. A tanórákon kívül az egyes növendékek által egy professzor elnöklete mel­lett felolvasások, népnevelési kérdések fölött való vitatko­zások és próbagyakorlatok tartatnak teljes parlamenti rend­szer mellett. Bizonyos időközökben az azok iránt érdek­lődő közönség ez előadásokon jelen is lehet. Mindeme rendszerek a felületesen vizsgálódó előtt igen különöseknek látszhatnak. S mégis ezek biztosítják az amerikainak ama tulajdonokat, melyek terjesztésére tö­rekednek : az önbizalmat, az id"k követelményeinek indi­viduális felismerését, a gyakorlati értelmességet s az igazi munkakedvet. A tanítási cél, melyet itt az elemi iskolákban (pub­lic sehol) követnek, részleteiben szintén eltér az e nemű európai intézetekétől. Midőn az első évfolyamokban az irás, olvasás és számolás rudimentumait megtanítják, a követ­kező években már az állam ismeretének tanítására for­dítják a legnagyobb gondot, oly államban, hol oly egy­szerű munkásemberek, mint Lincoln vagy Johnson az államhatalom kitűnő és érdemes képviselői lesznek, hol az általános választói jog minden egyes polgárt nyilvános szónokká avat, az iskolák kötelességévé van téve a nyelv művelése is. Ez az újabb időben leginkább akként törté­nik, hogy a német nyelvet a legtöbb iskolában kötelező tárgygyá teszik, természetesen azonban legelső helyen mindenkor az < ngol anyanymlv áll. Az Unió minden államában, minden nyilvános isko­lában az oktatás teljesen ingyenes és hála emez általáno­san behozott reformnak, ezzel az utolsó gát is leesett, mely az egykori viszás állapotokra emlékeztetett. A népnevelés állandó fejlesztését kívánó közérzület

Next

/
Thumbnails
Contents