Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
55 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 56 1. A tudás tárgyai és a tárgyoktatás, A szemléleti oktatás anyaga teljesen külön nem választható ugyan, mindamellett elmondhatjuk, hogy a tudás tárgyainak jó része leginkább a tárgy ok tatással kapcsolatos s ehez támaszkodik. Ez okból a „beszédéé értelemgyakorlatokban“ megkezdett tárgyoktatást — a szerző szerint a tárgyaknak észtani kategóriák szerinti vizsgálását — az egész iskolai tanfolyamra kiterjeszteni s ebbe a nyelvoktatást beleolvasztani mulhatlanul szükséges. A tárgy oktatás ugyanis, mig egyrészt a tárgyaknak az ismert kategóriák szerinti (a tárgy misége, részei, ezek alakja, színe, anyaga stb.) vizsgálata által alapos tárgyismeretre vezet (anyagi cél): másfelől a szemléltetésben követett rend, logikai egymásután (alaki cél) által megtanít a tárgyakat ily rendben vizsgálni, a vizsgálatról ily rendben beszámolni élőszóval és — egy kis nyelvtani és helyesírási ismeret mellett írásban is. Ez alapon már az egyszerű mondat ismerete után ily forma irásműhöz juthatnak, teszem a palatábláról : A palatábla taneszköz. A palatábla egyik része a keret. A palatábla másik része a palakő. A keret négyszögletű. A palakő is négyszögletű stb. Kész kis fogalmazvány, melyhez eddig a sok mondat űzés-füzés dacára is el nem juthattunk. De hisz ez nyelvoktatás Igen : a tárgyoktatás alaki céljában ős a nyelvoktatás, (de nem ám a nyelvtan) egy és ugyanaz s tárgyismeretről szóval való beszámoláshoz még nyelvtani ismeretet sem, hanem csak az Írásbelihez szükséges. A tárgyoktatással kombinált nyelvoktatás tanmenete is szokatlan, uj s minden eddigitől teljesen elüt*). 1. A nyelvoktatás tanmenete az írás-olvasáson, mint magától értetődőn kivül: a) Közvetlen szemléleten alapuló tárgy oktatás. Eredménye : leírás. Kész kis minták szerkezeti szétbontása és összerakása. Az ehez legszükségesebb nyelvtani és helyesírási ismeretek. b) Közvetett (képek, rajz vagy előszó általi) szemléleten alapuló tárgyoktatás. Kész minták szétbontása és összerakása. A földrajz elvégezett tananyagának bevonása rendezés céljából. Megfelelő nyelvtani és helyesírási ismeretek. c) Genetikai vagy cselekményes tárgyoktatás (p. o. szénatakaritás, búzatermelés, hogyan ópitik a házat ?) eredménye : leírás. Ez egyszersmind átmenet a térben nyugvó s az időben mozgó : a leírás és elbeszélés között. Kész minták szétbontása és Összerakása. A földrajz feldolgozott anyagának bevonása és rendezése, valamint a történeté, mely cselekményes leírás (és nem elbeszélés)levén, önként kínálkozik e fokozat anyagául; nyelvtani és helyesírási itmeretek ez írásművek alapján ; befejezésül: közéleti fogalmazványok. Kérdésbe jöhet itt, mennyi az a „megfelelő“ nyelvtani és helyesírási ismeret, mely a tanmenet szerint szükséges. Lehet kevés és lehet sok. A legkevesebb : az egyszerű és összetett mondat, s annak állító, kérdő *) E tervezet megfordult Lakits V., a közokt. tanács népisk. szakosztálya tagjának kezén. Mint egy későbbi, vázlatos közleményből láttam, a tanterv-revisiónál fel is használták. D. J. és felszólító alakja és hogy tudja a gyermek: hol végződik egyik mondat s hol kezdődik a másik? A hehelyesirásból a rövid és hosszú könnyenhangzók és szótagolás ismeretén kivül főleg a hang, illetőleg betükettőztetés ismerete. Tűrhető fogalmazvány (népiskolai) előállításához az ezekkel kapcsolatos nyelvszabályok ismerete is elégséges lehet. Az eddig divó nyelvoktatásnak ép az volt a főhibája, hogy szó- és mondattani elemzéssel fecsérelte el az időt; a szerkezeti elemzést pedig teljesen figyelmen kivül hagyta. Innen volt, hogy a VI. osztály növendéke egy egyszerű tárgyat, teszem a palatáblát nem volt képes leírni. Pedig ismerte ; ismerte a nyelvtani, és helyesírási szabályokat és még sem volt képes leírni. Miért ? Mert nem tudta: min kezdje, min folytassa, min végezze ? Az általam javasolt tanmenet e hiányon kíván segíteni. Dömötör János, istvándi-i ev. ref. tanító. Márczet. Krisztus a világ világossága. (Ján. Vili 12—19.) A sátoros ünnepek alkalmával azt inondá magáról Jézus, hogy ő az élet forrása, (VII: 37) jelölni akarván e kifejezés által, hogy neki van hatalma betölteni ama vágyakat, melyeket a külső istenitisztelet, de különösen a vizmerités jelképes cselekvénye nem tudott kielégíteni. De volt ez ünnepnek egy másik jellemző szertartása, melyet Jézus szintén saját személyére alkalmaz. U. i. A zsidók a tüzoszlop emlékére, mely őseiket a nyomtalan pusztaságon vezette, lámpákat gyújtottak a templom környékén s a nép e körül táncolt és mulatott. E mulatságban rendesen csak azok vettek részt, kiket az üres külsőség, a zajos szertartás gyönyörködtetett ; kiknek lelke egyátalán nem volt fogékony a magasabb eszmék megértésére. így aztán nem csak a gunyolódóknak nyillott kedvező, alkalom élc-faragásra, midőn tiszteletreméltó férfiakat láttak „a lámpa-tánc“ füzérében lejteni, hanem a komolyan gondolkodó, kegyes emberek mély bánattal tekintéuek a nevetséges jelenetre, gyakran felsóhajtván : merre van Izrael igaz vezetője, az emberi élet igaz világossága? Az igazság ős tiszta belátás után epedő lelkeknek mondotta az bír: nÉn vagyok a világ Világossága, a ki követ engem, nem jár sötétben, hanem életnek világa lészen annak.u Jézusnak eme szavai csak azon világossággal kapcsolatban érthetők meg, melynek emlékére az ünnepet szentelték. Azt olvassuk u. i. az O-Testamentomban : Az Ur ment előttük, nappal felhő-oszlop alakjában vezetvén őket az utón, éjjel pedig tüzoszlop képében világosságot nyújtván nekik. Régebben szokás volt nagyobb embertömeg pl. karaván vagy hadsereg mozdulatait ilyen módon irányítani. Táborozás alkalmával ■ magas oszlopot állítottak a vezér sátora elé, melynek
