Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

41 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 42 rában, — fogott abba a merész, de zseniális pénzműve­letbe, melyért annyi üldözésnek volt kitéve, de a mely végeredményében mégis a tbeológia alapjait vetettek. E művelet kiindulási pontja az volt, hogy óriási erőmegfeszitéssel keresztülvitte, hogy az összes erdélyrészi egyházközségek vagyona és pénzalapjai köz­ponti kezelés alá, az igazgató-tanács rendelkezése alá bocsátattak. Ezek a pénzalapok egy millió forintot meg­haladtak és nagyobbrészt állampapírokból állottak. Szász Domokos példátlan élelmességgel, kétszer konvertálta a milliónyi vagyont, még pedig egyszer aranyjáradékra cserélte be a régi állampapírokat, má­sodszor pedig ezeket kevésbbé biztos, de nagyobb jöve­­delmezésii magánpapirokba váltotta át, mely alkalom­mal a tőzsdei konjunktúrákat is sikerült oly szerencsé­sen felhasználnia, hogy több százezer forint olyan va­gyonnak jutott birtokába, mely mint az ő pénzműve­leteinek természetes hozadéka a theologia céljaira volt fordítható. Ez utóbbi transzakcióért féktelen támadásokat volt kénytelen elszenvedni. Tiltakoztak az ellen, hogy az egyházközségek vagyonát kockáztassák és hogy annak — bármily utón nyert — hozadékait más mint az egy­házközségek céljaira fordítsák. Az uj theologiának azonban hiányzottak azok az alapjai, melyek jövedelme mindenkorra biztosítaná a hatalmas intézmény fennállását. E végből csak egy ut állott rendelkezésére a püspöknek : az cnyedi theologia alapjainak átplántálása. E terv körül folytak az utóbbi években azok a mérhetlen gyülölködésü harcok, melyek Szász Domokos nevét oly gyakran meghurcolták. Az enyedi theologia hívei mindent elkövettek a százados főiskola védelmére és hogy Szász Domokost terveitől elriasszák, ezért léptek fel ellene oly szenvedélyességgel és illették őt a legkülömbfélébb vádakkal. Még sem sikerült meggátolniok, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlésen az enyedi főiskola papnöveldéjének beszün­tetését szótöbbséggel elhatározták. Most következett volna a céltalanná vált alapítványok átvitele Kolozs­várra. De erre az acélakaratu püspök már nem volt képes. Ellenségeinek támadása és pénzműveleteiben be­állott egyes kedvezőtlen fordulatok megállásra kénysze­­ritették magasröptű terveiben. Az utolsó közgyűlésen Hegedűs Sándor indítvá­nyára oly határozatot hoztak, mely a püspökkel szem­ben eddig tanúsított vak bizalommal ellenkezett. Szász Domokost ezt igen elkedvetlenítette s talán régi betegség­nek kifejlődését is elősegítette. 61 éves korában halt meg. Az óriási termetű fér­fiú életerejét néhány hóval ezelőtt vizkór támadta meg, a mely ellen hasztalan kersett orvoslást az ország és a külföld legkiválóbb orvosi szaktekintélyeinél. Decem­ber elején még egyházkerülete ügyeiben Budapesten járt, de gyöngélkedése miatt innen hazament, lefeküdt és nem is kelt fob többé. Halálos ágyánál ott volt fe­lesége, született Nagy Ilona és fia ifjú Szász Ká­roly volt képviselő. A megboldogult testvérbátyja, Szász Károly dunamelléki ref. püspök és sógora Nagy Miklós a „Vasárnapi újság“ szerkesztője már csak a modorával ötletes végtisztességére érkeztek Kolozsvárra. Szász Domokos Kolozsvár előkelő társaságában sokat megfordult, fényes házat vitt és szeretetreméltó­­ságával és műveltségével mindenkit lebilincselt. Temetése január 11-én szerdán délelőtt volt. A ravatalon a család koszorúján kivid báró Bánífy Dezső, Hegedűs Sándor és neje, báró Kemény Kálmán, gróf Vass Béla, az egyházmegye, az igazgató-tanács, Kolozs­vár városa, az erdélyi ev. ref. iskolák stb. koszorúi vol­tak. A gyászszertartás délelőtt 10 órakor kezdődött. Megjelentek a város és megye, a hivatalok és közinté­zetek képviselői. Az egyetemi és középiskolai ifjúság sorfalat állott. Az erdélyi református papság csaknem teljes számmal képviselve volt. Majláth Gusztáv erdélyi róm. kath. püspököt Biró Béla apátplébános képviselte, ő tolmácsolta a püspök részvétét is a családnál. Először a ref. theologia-fakultás ifjúsága gyászdalt énekelt; majd Antal Gábor dunántúli ref. püspök mondott gyönyörű imát, Kennessy Béla, a theologiai fakultás igazgatója pedig gyászbeszédet. Az iijuság gyászdala után a gyász­menet a temetőbe vonult. Az útvonalon a gázlámpák égtek s gyászfátyollal voltak bevonva. A temetőben a református ifjúság és földmivesek gyászdalt énekeltek, utána Molnár Albert theol. tanár mondott imát. Szász Domokos tetemét a város által felajánlott díszsírban helyezték örök nyugalomra. Mit végzett a francia Protestantismus a 19. században? (Folytatás.) Biblia társaságok. A biblia fordítások terjesztését Leo, a fiatal szász lelkész kezdeményezte, ki 1811. évben jött Párisba. Műve: „Fondation Leo“ név alatt ismeretes és mai napig virágzik. Egy másik biblia társaság (Société biblique pro­­testante de Paris) 1818. évben lépett életbe. 1078 — 1702-ig Franciaországban protestáns bibliafordítás nem jelenhetett meg. A londoni bibliatársaság szerezte meg a Martinféle francia biblia fordítás első kiadását 40000 frankért, hogy a francia közönségnek csekély árért hozzáférhetővé tehesse. Az említett párisi társaság nem szolgál felekezeti pártiránynak; egyedüli célja csak az, hogy a szentirást minden körben terjeszsze. 1818—18(J2-id az említett párisi társaság 2938000 fran­kot költött és 897200 bibliát adott el. A brit tár­sasággal való feszült viszony és azon óhaj, hogy Os­­tervald és Martinnak nyelvileg sok részben elavult fordításait az élő nyelv szelleméhez alkalmaztassák, 1864- ben a Société biblique de France alapítására vezetett. Ez mindenekelőtt szigorúan ragaszkodik a szentirás inspirációjához és a bibliát vagy annak egyes részeit csak protestánsok között akarja terjeszteni. Az új-szö­vetségnek átdolgozása 1870-ben, az ó-szövetségé 1881- ben történt. 1892-ig a teljes bibliából vagy csak az uj-szövétségből 750857 páldányt terjesztettek el. Az évi kiadás átlag 50000 frankra tehető.

Next

/
Thumbnails
Contents