Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Tizedik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1899. julius 2. A béke konok ellensége. A mikor figyelve az idők jelére, egy félelmes hatalmú világi uralkodó, a minden oroszok cárja, nagy és nemes lélekre valló, a világ békéjét, a társadalmi égető sebek orvoslását szinte képzelhe­­tetlenül megkönnyítő tervvel állott elő, s a mikor a világi hatalmasságok megbízottai Hágában arról tanácskoznak, miként lehetne a terv értelmében a fegyveres béke már-már elviselhetetlen igáját köny­­nyiteni s a minden áron való terjeszkedés, esetleg a visszatorlás vágya által könnyen előidézhető háború borzalmait végkép elkerülni vagy legalább csökkenteni: ugyanakkor a római vallás feje, a pápa az egyetemes jubileum-évet kihirdető bullá­jában arra hivja föl hivei millióit, hogy «teljes szívből könyörögjenek az eretnekek kiirtásáért.» Jól jegyezzük meg: nem az eretnekek megtérésé­ért, hanem a kiirtásáért. Bizony furcsa világot élünk. Azt értenénk, ha a pápa az eretnekek (a római igát eldobott ke­resztyének^, a zsidók és a pogányok megtéréséért való könyörgésre buzdítaná híveit. Mert bármily kevés tisztelettel viseltessünk is az iránt a nagy megtévesztési iroda iránt ott Rómában, annyit ta­lán mégis föllehet tennünk ágenseiről, hogy abban a meggyőződésben cselekesznek, hogy üdvösségre vezéreljék az eltévedt árva lelkeket. Ide pedig nem a kiirtás, az akasztófa és máglya, nem a vérmeny­­nyegzők (Franciaország), nem a vérfürdők (Irland), nem a vallásháborúk iszonyatosságainak útja vezet, hanem a meggyőzés, a mi elfogadható okok, meg­dönthetetlen bizonyítékok nem kihívó, hanem ta­pintatos, szelíd, emberséges előhordása által érhető el csupán. Sokszor megkísérelték már az eretnekek kiirtását, de mondják meg, mi haszna? Mondják meg, mennyivel kevesebb az aránylag rövid életű Protestantismus híveinek összes száma a rómaiak. felekezet hivei számánál? Csupán 4x/5 millióval. Ravenstein ismert nevű geographus szerint ugyanis a római vallás híveinek összes száma ez idő sze­rint 199®/5 millió; a protestánsoké 195*/5 millió. És mig a római k. vallásuak száma az utóbbi 150 óv alatt alig kétszereződött meg, addig a protes­tánsok száma csak ebben a században háromszo­rosnál is nagyobb mértékben gyarapodott, mert mig 1800-ban 60 millió volt, ma 1952/r> millió. A kiirtás jelszava hát nem termetto meg a kívánt gyümölcsöt. Nem, mert keresztyéntelen, em­bertelen, pogány elv. És a pápa még se átallja felhívni híveit, hogy könyörögjenek az eretnekek kiirtásáért. Ez az eljárása megdönthetetlen bizonyí­téka annak, hogy nincs konokabb ellensége a bé­kének, mint ő. Sőt úgy látszik, ebben tetszeleg magának és csak azok kedvesek előtte, a kik min­den áron zavarják a társadalom jó egyetértését; a kik bármi silány ürügy alatt is hadi lábra tud­ják állítani az egyes országos külötnböző hitval­lású lakosait; a kik ravasz módon, lelkiismeretle­­nül keresve keresik a viszály almáját, , . . És még ő neheztel, ő duzzog, hogy a hágai béke-értekez­letre ismeretes tolakodása mellett se bocsátották be. Csak két esetet akarunk felemlíteni annak igazolására, hogy keresve keresik a hű csatlósok a botránkozás köveit. Itt van nálunk az «erdélyi püspök» elnevezés. Mi szükség volt ezzel előállni, mikor semmiféle alapja nincs. Az alkotmányos tör­téneti múlt egyenesen ellene szól. A történet, a múlt mindent mond, csak olyant nem mond sem­mit, a miből azt lehetne akárcsak rabulisztikával is következtetni, hogy Erdélyben a római k. püs­pök megelőzte a reformátusok püspökét. Csodála-27 /

Next

/
Thumbnails
Contents