Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
381 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 382 iskolákban“ c. alatt érdekes felolvasást tartott az Orsz. Tanáregyesület kolozsvári körében s ezt a 11. és 13. számban olvashatjuk egész terjedelmében. A „Vallástanitásunk reformja“ c. cikk szintén sok helyes és figyelemreméltó dolgot mond. Irányát megítéljük a következő megjegyzéseiből : Igaza van a pesti memorandumnak (melyet a budapesti reform, egyháztanács kiküldött bizottsága e fontos kérdésről készített), midőn élénken hangsúlyozza, hogy a „vallástanitás kérdése ma a legelső és legfőbb dolgok egyike és abban sem kételkedik senki, hogy a megváltozott viszonyok következtében vallástanitásunk egész rendszere, özszes tankönyveink sürgős revízióra várnak. Igaza van cikkírónak abban is, hogy az utóbbi évtizedek rohamos tanügyi haladása mellett a vallástanitás változatlanul úgy áll, mint 20—25 évvel ez előtt: tehát szükség van a változott viszonyoknak megfelelő sürgős és gyökeres javításokra. Váró Ferenc „ Világossáyot !il cim alatt a püspökválasztási mozgalmakkal kapcsolatban igen érdekesen szól hozzá ama foutos kérdéshez, hogy az erdélyi egyházkerület történelmi alapon fejlődött képviseleti alkotmányát célszerű és szükséges volna-e átalakítani a többi egyházkerületekkel való uniformitás kedvéért presbyteri alkotmánynyá. A Szerkesztő is hozzá szól röviden a dologhoz s a konzervatív álláspontot ajánlja, mert minden elhamarkodott lépés veszedelemmel járhatna. Pokoly József „Pro lrenico“ c. cikkében a püspökválasztással kapcsolatban igen érdekesen foglalkozik az erdélyi egyházkerület viszonyaival. Ránk, távolabb állókra talán az a legérdekesebb cikkében, hogy az erdélyi kerületben lábra kapott túlságos centralizációt, mely minden vagyont, minden jogot az egyházkerületi közgyűlés feltétlen rendelkelkezése alá hajtott, ő is helyteleníti. A 16. számban olvasható az újonnan választott püspök, dr. Bartók György, beszédje, melyet püspökké választatásakor mondott s mindjárt utánna a Szerkesztőnek lelkes cikke, melyben az uj püspököt üdvözli. Borsos István. AppyBs l^nzlEményE^. — Az előfizetési dijak beküldését, valamint a hirdetéseknek, hirdetési dijaknak, reclamatióknak Faragó János, a kiadó-hivatal kezelője címére küldését tisztelettel kérjük. — Hyászhir. A nagy-enyedi ref. Bethlen-kollégium elöljárósága és tanári testületé szomorodott szívvel tudatja, hogy Garda József négy év óta nyugalmazott theol. akadémiai tanár életének 67-ik évében, f. é. május hó 31-én meghalt. Negyven évvel ezelőtt megkezdett tanári pályáján odaadó buzgalommal teljesítette intézetünknél minden kötelességét; tanításával, könyveivel lelkesen járult hozzá, egy harmadszázad folyamán, lelkipásztoraink tudományos és gyakorlati képzéséhez. Hűlt tetemét junius hó 3-án, d. e. 10 órakor, a halottas háznál tartott egyházi szertartás után, kisérték ki a ref. temetőbe. A kegyelet virrasszon hamvai felett ? — Dr. Horváth József főiskolai közigazgató tanártársunkat a vall. és közoktatási minisztérium újabban a kecskeméti főgimnáziumhoz is kiküldte érettségi kormánybiztosul. — A tiszántúli ev. ref tanáregyesület közgyűlése, a mint már említettük, julius 4-én és 5-éu lesz Hódmezővásárhelyen. Ez alkalommal lapunk szerkesztője, Kis József theol. tanáristart felolvasást: „A vallásos nevelés fő- és középiskoláinkban“ e. alatt. — A Yisky-lányok. Egy igen érdekes újdonságról értesítjük lapunknak az egyházkerület és főiskolánk iránt melgen érdeklődő olvasóit. Egyik munkatársuuknak : Babay Kálmán keresztesi lelkésznek fenti czimü munkája ez. Az iró ez úttal más vénában mutatkozik be őt eléggé ismert közönsége előtt. Egy korrajzot irt a múlt század 40-es éveiről, melyben sok jeles, az egyháztörténész előtt megbecsülhetetlen adatot hoz világoságra egy jelenben nagyon felkapott genre keretében. A múlt század 40-es éveinek egyik legnagyobb hatalmú esperesének 8 leányát szerepelteti a maguk egyszerű, de poetikus történetével olyképp, hogy mindegyik leánykának története egy-egy kerületi és fó'iskolai specialistát ment meg a feledékenységtől a jövő nemzedék számára. BelletrLztikai zománczczal bevonva szép egymásutánban jönnek: a kerületnek esperességekre szakadása, a balatonfőkajári szocziálisztikus szer« ezetü pór-gyülés, a papmarasztás, academika promotió, a fó'iskolai konviktusi élet, örömünnepély stb. mind meg olyan specialitások, mikről kedves emlékei támadnak az olvasónak, s a melyeket rajtunk kívül oly kevesen ismernek. Plane a legutolsó történetben a supplicatió intézménye oly remek Keretben mutatkozik be, hogy őszinte sajnálkozás támad az olvasó lelkében e népszerű intézmény eltörlése felett. Szerző e munkájában nem utánozza Herczeg Ferenczet s annak nagyon ismert munkáját a „Gfyurkovich lányok“-at, mert a munkából egyes töredékek, — mint a „Papvásár“ a kenesei pátereknek füleiknél fogva történt kiszegeztetése — már réggebben megjelent tárcza alakjában egyik ismert napilapunk: a Magyar Hírlapban, mint Herczegnek említett munkája. Az egész munkán meglátszik, hogy a ki irta, rajongó szeretettel csüng az almamáteren, kegyelettel nyúl a múlt idők specialitásaihoz s a nemzeti kultúrának e csaknem 5 százados bástyáját olyan bűbájos színben mutatja be a nagy közönségnek, hogy mindörökre elnémul az a kicsinyes fel sem vevés, melylyel sokán, kik iskolánk szellemét nem ismerik, szoktak nyilatkozni az ősi fészekről. A munka a szerző sajátja s Kis Tivadar bizományosnál rendelhető meg csekély 40 krnyi árért; s miután csak a közel múltban történt hogy egyik másik főiskolánknak az akadémiában tett bemutatása valóságos sensatiót keltett, jósolhatunk mi is e munkának nagy kelendőséget. — Zsidó panasz. Ft. Körmendy Sándor egyházkerületi főjegyző ur szivessége juttatta hozzánk az alább olvasható zsidó panaszt. Tájékozásul közöljük a főjegyző ur levelének néhány sorát: Jánosi Gábor, ev. ref. szászvárosi főgymn. tanár, ki 20 év alatt összetakaritott 8000 írtjával egész Európát, Észak-Amerikát, Afrika földközi tengerparti vidékeit, Kelet-Ázsiát és a Szentföldet beutazta, — ezen sok utazásához nyelveket tanult, előismereteket gyűjtött, helyszint érdekes megfigyeléseket, tanulmányozásokat, följegyzéseket tett, de a