Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
307 tekintetében a többi felekezet felett, az elsőkből ha nem is utolsók, de bizony nagyon is a vége felé ballagók lettenek, Megelőznek bennünket az egyetemes mivelődés nagy munkájában, elviszik előlünk a babért, az izraeliták, ág. evangélikusok, unitáriusok, nem egyszer a róm. katholikusok, csak az egyetlen gör. keleti és gör. katholikus felekezet az, mely minden tekintetben mögöttünk, utánunk áll! A mi bizony nem valami biztató, nem valami lelkesítő tünet. Egyszerű falusi lelkészül nincs módomban a legutolsó évek statisztikai eredményeire hivatkozni, a közoktatásügyi miniszter évi jelentései ha évenként ismertetve, főbb vonásaiban, felekezetűnk ta’ügyét érdeklő részében közölve lennének valemelyik szaktudósunk által, mindenesetre kimerítőbb, a jelennek hivebb képét adó szemlélődést, tájékozódást nyújtanának. Csak a Magvar Prot. írod. Társaság 1890-ik évfolyamának „Szemléjére“ hivatkozhatom, melyben dr. Bartha Béla, akkor még sárospataki, jelenleg debreceni jogakadémiai tanár: Tanulmányok a magyar protestantizmus köréből cim alatt a kultusz minisztérium XY1II. jelentése, az Egyetemes névtár stb. adatai alapján közöl hosszabb értekezést a protestantizmus életjelenségei felett. Mai iskoláink száma — értve a népiskolákat — sem felel meg azon aránynak, melyben az ország többi felekezetével szemben népesség arányában állunk. A népesség aránya, hogy kellő tájékozódást szerezzünk, az anya országban: róm. kath. 47-2%; g. kath. 10-8% ; gör. kel. 14-11%; ág. ev. 8*7 % ; ev. ref. 14-74%; unit. U-40°/o; izraelita 4*05%. Ugyanezen arányban kellene érvényesülnünk, helyet foglalnunk az egész tanügy terén minden vonalon. De a számok mást beszélnek ám ; még pedig nem egyszer olyan valótlannak látszó tüneteket hirdetnek, hogy az ember kételkedésbe jön azok hitelessége, megbízhatósága felett, vegy legalább is gyanús szemmel kénytelen nézni a forrást, honnan lételüket, származásukat vették. Az összes evang. reform, iskolák száma 2334 volt az 1887-iki népszámlálás adatai szerint, a mi az ország 16,407 népiskolájának l4.1°/0 teszi, mig p. o. az ág. evangélikusoknak 1437 iskolájuk volt, az egésznek 8-6 % ; nálunk a népesség arányához viszonyítva (J-49°/(l-al kevesebb, emitt 0-7 %-al több. Óvodánk azt lehet mondani semmi. Az ország összes óvóintézeteinek számából 13 1 °/0 róm. kath., T5°/0 ev. ref. Az elemi iskoláknál ama csekély különbözet viszszavezethető egyrészről az állami-, községi iskolák térfoglalására közöttünk — a melynek mi nem vagyunk, nem lehetünk ellenzői, hisz célunk, létérdekünk ugyan az —; másrészről talán itt-ott túlnépes iskoláink nagy számára, mely már paedagogiai szempontból minden esetre hiány és mulasztás, mig óvodáink jelenktéktelensége, érzéketlenségünkre mutat a zsenge gyermekkor érdekei, erkölcsi, fizikai jóléte és neveltetése iránt, mig a katholicismusnak e téren is éber figyelmét hirdeti. 308 Már itt mily jótékony mező nyílik mindkét félnek, annyival is inkább, mert törvény is rendeli, kötelezővé teszi azok felállitását — közre hatni ezen érzékeny visszamaradás kiegyenlítése tekintetében. Nem hinné az ember, ha számokból nem látná, nem olvasná, ha egy kiváló tudósunk maga nem közölné, bizonyára felekezetűnk iránti szeretetéből, ragaszkodásából, hogy reámutatván a sebekre azok orvosolhatók is legyenek : miszerint az iskoláztatás, a tankötelesek iskolába járatásánál is, valamint a tanitás eredményénél is mennyire hátravagyunk, mennyire megelőztetünk a többiek által! 1000 tanköteles közül tényleg iskolázott ág. ev. 897; r. kath. 870; ev. ref. 814. megelőznek tehát az evangélikusok s a mi fő és reánk nézve, kik nem egyszer oly kicsinylőleg nyilatkozunk kath. testvéreink tanügyéről — megszégyenítő, a róm. katholikusok. Nincs-e itt közös tenni való mind a két félnek? Nem szép, nem erkölcsi kötelessége, de meg azon felül a humanitás elengedhetlen követelménye-e oda hatni az arra illetékes tényezőknek, hogy ne legyen senki, egyetlen egy református gyermek sem, a ki iskolába nem járt, s legalább írni, olvasni, számolni ne tanult légyen. Mikor oda áll a sorozó bizottség elé az a tanulatlan ifjú, vagy kénytelen elhallgatni, szégyenkezve pirulni nem egyszer a polgári tevékenység, a társadalmi érülközés terén —: nem esik-e váljon abból az erkölcsi megszégyentilésből reánk, felekezetűnk egyetemére is valami és a totus pro parte nem itéltetik-e el ? Lám az erdélyi szászok mennyire megelőznek bennünket, náluk 974 jár tényleg iskolába 1000 tanköteles közül, pedig ott még azon specialis viszonyok uralkodnak, hogy a szorosan vett mindennapi iskola a fiukra nézve 6 15 évig a leányoknál 6—14 évig terjed bezárólag s azontúl 19 éves korukig az ismétlő iskola kötelező. Akaratlanul is nem önként vetődik-e fel azon következtetés, hogy váljon nem a németség kulturképességében, mert hiszen ők par exeellene kultur nép és a mi keleties gondolkozásmódunkban, elmaradottságunkban, következőleg mivelődésre kevésbbé képesültségünkben rejlik-e oka eme szembetűnő különbségnek ? ! És a tanitás mértéke, eredménye ? Hivatolt miniszteri jelentés szerint az általánosan kötelező tárgyakat kellő eredménynyel dolgozta fel az unitárius iskolák 81°/0-a; izraelita iskolák 75.2°/0-a; r. kath. iskolák 74-2"/0-a ; ág. evang. 74*°/0 ; evang. reform. 70*% és végül a gör. kath., gör. kel. 49, illetve 42°/0-a. — Tehát csaknem az utolsók vagyunk. Ha bárki más mondta volna, egyszerűen azt mondanám, hogy nem igaz, nem hiszem, ezek a számok valótlanságot, mistificatiót tartalmaznak ! Hogy az ország teljesen magyar, szellemi és fizikai képességeit tekintve legkiválóbb felekezete tanításának eredménye, mértéke visszamaradjon a már szervezeténél, irányánál fogva is zárkózottabb, elmaradottabb róm. kath. testvérek, vagy az annyira vegyes nyelvű ág. evangélikus atyafiak és izraeliták tanügyének megítélés fokozata mögött : ez csaknem hihetetlen és érthetetlen előttem ! DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.
