Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-07 / 19. szám
301 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 302 ki némileg bálánkat és elismerésünket, hogy neveik írassanak Károlyi neve után a czimlapra. Nemes István Comenius Amos János Nagy oktastanát ismerteti, mely Dezső Lajos fordításában pár év előtt jelent meg Sárospatakon s mely nagyon megérdemelné, hogy minden tanító és lelkész könyvtárában meglegyon. Azari „Nehány szó a reversalisok folytán szenvedett veszteségeink legfőbb okáról s a védekezésről“ ez. alatt három számra terjedő nagyon figyelemre méltó tanulmányt ir, melyben őszinte buzgosággal sugallt leplezetlen őszinteséggel tárja fel az egyházunkat fenyegető bajok okát s a legtöbb helyen igen találónak és hasznosnak Ígérkezik az általa ajánlott orvoslási mód is. Ezen érdemes dolgozatból csak néhány nagyon találó megfigyelést említünk fel. így pl. annak a jelenségnek, hogy a múlt évtizedek alatt annyira aláhanyatlott egyházi életünk elevensége s oly kevéssé nyilatkozott benne a buzgó vallásos érzés, a vallásos tanításnak és az ige hirdetésének elhanyagolásán kívül abban találja, hogy a gyülekezeti élet megvizsgálására hivatott egyházlátogatóság nem állott hivatása magaslatán s alásülyedt közönséges pénzbeszedéssé, a hibák előtt hajlandó volt szemet hunyni, csakhogy a botrányt elkerülhesse; a bajokat addig takargatta, mig azok végleg elmérgesedtek. A gyermekeiket átigéró' egyháztagokkal szemben feltétlenül szükségesnek tartja, hogy semmiféle egyházi tisztséget ne viselhessenek. Ezzel éreztetjük velők megvetésünket, mint árulókkal, de azt már túlságosnak tartja, hogy velők minden egyházi közösséget megszakitsunk s kilökjük őket egyházunkból. Nagyon helyesen beszél a kőzépu n. úriosztály vallástalanságáról is. Túlzásnak tartom felvetett eszméi közt, hogy nem ártana templomaink csinosítására egy pár olyan vallásos képet is alkalmazni, melyek protestáns felfogásunkat nem sértik, pl. az utolsó vacsora. A papnevelésről modott szavai is nagyon figyelemreméltók. Kovács Béla a lelkész jogáról és kötelességéről ir egy olyan eset kapcsán, midőn egy ref. lelkész megtagadta a temetést egyik hívének gyermekétől, mivel egyházi tartozásával hátralékban volt. Erre a szülő egy másik ref. lelkészt kért fel a temetésre, a ki kérésnek eleget is tett. Erre az esetre egyházi törvényeink alapján helyesen mondja ki a czikkiró következő Ítéletét: Bűnös, de sokkal kissebb bűnös az ki egyszeri törvényszegéssel hivatalos teendőt idegen egyházban végzett, mint az, ki többszörös törvényszegéssel a humanitás és keresztyéni szeretet törvényeinek figyelmen kivül hagyása mellett gyülekezetének bármelyik tagjától a hivatalos teendők teljesítését megtagadta.“ Szerintem azonban legfőbb törvény a keresztyéni szeretet s ennek alapján csak helyeselhető annak a lelkésznek eljárása, ki azt a halottat eltemette, bár nem tartozott gyülekezetének tagjai közé. Pap József „Megszívlelendő dolgok“ czim alatt arról a szomorú tényről beszél, hogy egyházi lapjaink a gyér pártolás miatt csak sanyarognak. Veszteségeink egyetemes szempontból czim alatt M. F.-től olvashatunk egy czikket a 13-dik számban, melyben egy hajótöröttnek kétségbeesett s minden küzdelemről lemondó apathiája nyilatkozik meg. Isten mentsen, hogy azt az okoskodást sokan magunkévá tegyék! Szerinte ugyanis egyházunk mostani nehéz helyzete az anyagelvüségnek s az erkölcstelen közállapotoknak gyümölcse. S érheti e azért vád, a protestáns egyházakat? Nem annyira veszteségeinket kell tehát számlálhatnunk, hanem meg kell már egyszer komolyan kérdeznünk a független társadalmi tényezőktől, vájjon gondolják-e, hogy a mi hát'árbe szorításunk hasznára lehet a nemzeti s a vallás-erkölcsi életnek. Mi — úgy mond — veszteségeink mellett is nyugodtan várhatjuk e kérdésekre a fejlemények által adandó feleletet. Ilyen forma a cijík gondolat-menete. Szerintem padig nem kell senkitől semmit sem kérdezgetnünk, hanem megfeszített erővel r.ijjta lenni mindannyiunknak, hogy a közel múlt ezerféle pu'asztásait helyrepótolva, ismét felébresszük hitsorsosaink nagy tömegében azt a törhetlen kálvinista buzgóságot, mely megvolt még e század első felében is s mely ha i-mét felébred, a pokol kapui sem vesznek rajtunk diadalmat. Korszellem, anyagelvüség . . . stb. pedig ha nem puszta szavak is, de nem olyan erők, melyek a vallásos szellemet kizárnák. Mutatja Eszak-Amerika s Anglia példája, hol a prot. vallásos és egyházias élet virágzik. A vallás épen arra való s a protestáns vallás teljespn képes is rá, hogy segélyével e divatos eszmék és áramlatok túlhajtásait, kinövéseit lenyesdeljük s a modern áramlatok felhasználásával, de Krisztus szellemében diadalmasan vigyük előre egyházunk hajóját. Nem a lemondást kell hirdetni, mert az a megsemmisülésbe visz, hanem a bátor és erélyes harcot. Borsos István. Yegyes I^özÍEményEÍ;. — Tisztelettel kérjük lapunk barátait, hogy az előfizetési dijakat minél előbb beküldeni sziveskedjenek. — Személyi hírek. Körmendg Sándor egyházkerületünk főjegyzője, Kis Gábor egyházker. tanácsbiró kíséretében a múlt héten meglátogatta a főiskolát. — Pünkösdi szünidő. Á pünkösdi szünidő főiskolánk theol. akadémiáján május 13-tól 29-ig, a főgymnasiumban pedig május 18-tól 24-ig tart bezárólag. A legatioválasztás május lü-én, d. u. 2 órakor lesz.-- Főiskolánk évzáró vizsgálatai következő sorrendben lesznek : 1. Május 12-én, 13-án a VIII. o. osztályvizsgálata a díszteremben. 2. „ 15, 16, 17, 18 és 19-én Írásbeli érettségi vizsgálat. 3. Juüius 16-án d. e. ének-, d. u. francia- és gyorsirási vizsga a zeneteremben. 4. „ 17-én d. u. zenevizsgálat a díszteremben. 5. „ 18-án d. u. 3 órakor az ifjúsági képzőtársulat örömünnepélye a városi színházban, ennek végeztével tornavizsgálat a főisk. udvarán. 6. Jun. 19-én az I. A) és VII. vizsg. saját tantermében. 7. „ 20-án az I. B) és VI. „ „ „ 8. „ 21-én a II. és V. „ „ „ 9. „ 22-én a III. és IV. „ 10. „ 23-án írásbeli magánvizsgálat, 24-én pedig szóbeli magánvizsgálat.
