Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-30 / 18. szám

285

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

286

leginkább pedig az iskoláknak községivé vagy államivá tétele.

Lelkész-tanitóság van ideiglenesen vagy több-kevesebb állandósággal:

a) a dunamelléki kerületben................................6

b) a dunántúli kerületben.....................................8

c) az erdélyi kerületben...............................5

d) a tiszáuinnenni kerületben..............................19

e) a tiszántúli kerületben ....... 5

összesen . 44

Községi iskola helyettesíti, a megszűnt felekezeti iskolát.

a) a dunamelléki kerületben................................9

b) a dunántúli kerületben.......................... 1

c) erdélyi kerületben............................................63

d) a tiszáninneni kerületben.................................6

e) tiszántúli kerületben........................., . 33

összesen . 112

Állami iskola alakult a megszűnt felekezeti iskola helyett:

a) dunamelléki kerületben. ,..........................—

b) dunántúli kerületben.............................. 2

c) az erdélyi kerületben...................................206

d) a tiszáninneni kerületben......................... 8

e) a tiszántúli kerületben.............................. 10

összesen. 226

Tanítói állomást kellene még szervezni az országos törvény értelmében:

a) a dunamelléki kerületben...............................46

b) a dunántúli kerületben................................76

c) az erdélyi kerületben.........................., 71

d) a tiszáninneni kerületben................................21

e) a tiszántúli kerületben..............................165

összesen . 879

Ebből kéjei az egyház felállítani:

a) a dunamelléki kerületben........................ 1

b) a dunántúli kerületben..................................11

c) az erdélyi kerületben........................................14

d) a tiszáninneni kerületben............., 2

e) a tiszántúli kerületben.................................26

összesen . 54

E szerint nem képes az egyház felállítani 325 olyan skolát, mit az országos törvények értelmében fel kellene állítani.

A fizetések a megszűnt tanítói állomásokon 30—1150 írtig haladtak, az uj tanítói állomásokon (1868 — 1897-ig) a fizetések legnagyobb részben javultak s átlag 300—800 írt között váltakoznak.

A konvent felhívja az egyházkerületeket: hassanak oda, hogy a kebelükben levő gyülekezetek, a hol csak lehet, saját erejűkkel, vagy pedig az államsegély igénybevételével töltsék be az üres állomásokat. A nagy mérvű j tanitóhiány lehető megszüntetése végett felkéri a közok- j tatásügyi kormányt, hogy a tanítóképzőbe való bejutha- ! tást nagyobb és nagyobb jótétemények által kegyesked- ! jék minél nagyobb számú ifjúra nézve lehetővé tenni s ! ugyan ebből a czélból alapítványok tételére hívja fel a

kerületeket is, hogy ilyen módon a tanitóhiány mielőbb megszűnjék.

Molnár Béla a közjogi bizottság jelentését terjeszti a konvent elé. A dunamelléki felterjesztésre, mely az egyházi adótartozások behajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletre vonatkozik, azt javasolja a bízott' ság, hogy az adó kivetésnél egyháztörvényeink értelmében járjanak el az egyházak, nevezetesen a kivetés, felszólalás és kiigazítás után hozzon az elöljáróság határozatokat és az ilgen jogilag érvényes határozatokkal ellátott adóhátralékok behajtását nem fogják megtagadni a hatóságok. Gróf Tisza István nagyon hosszadalmasnak tartja ezt az eljárást és azt óhajtja, kogy a konvent ezt az ügyet véleményadás végett tegye le a megyékhez.

A születendő gyermekek vallására nézve kötött egyezségeknek a lelkészi hivatalokkal hivatalos másolatban való közlését a kultuszminiszter nem teljesiti, de megjelöli a módot, hogy a lelkészek ezekről az ügyességekről mikép vehetnek tudomást. A konvent ebből a czélból az egész leiratot jegyzőkönyvbe veszi.

Ezeken kívül érdekes tárgya volt még a konventnek a tiszántúli kerületnek az a felterjesztése, melyben arra kéri a konventet, hogy a munkások és cselédek vasárnapi munkaszünete érdekében tegyen lépéseket a miniszternél. Erra a felterjesztésre az adott alkalmat, különösen Szabolcsmegyében a másvallásu földbirtokosok vasárnapi munkára kényszeritették a cselédeket és mezei munkásokat

Gróf Tisza István : A munkaszünet kérdése társadalmi kérdés és Magyaroszágon csak a gj7ári munkásokra van kimondva a vasárnapi munkaszünet, a mezei munkásokra azonban ez a rendelkezés nem tartozik. Különben nem tartja a protestáns felfogással megegyezhetőnek, hogy törvénynyel kényszerítsenek valakit a vasárnap megünneplésére. Itt a papok kötelessége oda hatni, hogy a református hívek a saját jóakaratukból ünnepeljék és tartsák meg a vasárnapot. Épen ezért és épen a protestáns szabadelvüség szempontjából nem óhajtja, hogy ebben az ügyben lépéseket tegyen a konvent.

Szilágyi Dezső egészen ellenkező véleményben van mint gróf. Tisza István, mert itt nem arról van szó hogy a református hi vek nem ünnepük meg a vasárnapot, hanem arról, hogy a földesurak vasárnap is dolgoztatják a cselédeket és ez már egészen más dolog. De abban már osztozik gróf Tisza Istvánnal, hogy ez az ügy nem egészen vallási és tekintettel arra, hogy ezzel sok más fontos kérdés is van összeköttetésben, nem tartja lehetőnek, hogy a konvent most csak egy futólagos tárgyalás után az országgyűlés intézkedését kérje ebben az ügyben. Szóval, a kérdést fontosnak tartja, de nincs kellőleg előkészítve.

A konvent határozatilag kimondja, hogy most nem kíván ennek az ügynek bővebb tárgyalásába bocsátkozni.

Több jelentéktelenebb ügy elintézése után a konvent az elnökök éltetésével befejezte üléseit.