Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-23 / 17. szám
267 DUNÁNTÚLI PROTEST ANS LAP. 268 A költségvetést 121,455 frt bevétellel és 21,872 frt kiadással, 99,582 frt 37 kr évi maradékkal kéri előirányoztatok Továbbá tekintettel arra, hogy az özvegyek és árvák száma minden évben nő és igy elkövetkezik és pedig 5—10 év alatt, az az idő, mikor a gyámintézet jövedelme nem lesz képes fedezni a szükségletet: kér a bizottság a konventtől 100,000 frt segélyt 25 ezer frtos évi részletekben. Gróf Dégenfeld József nem hajlandó megadni a kért százezer forintot, mert még a szükség nem állott be, ha a szükség beállt, akkor jogos lesz a kérés. Szász Károly : Igaz, hogy a szökség még ma nem állott be, de ki van számitva, hogy 1905-ben beáll és akkor már késő lesz kérni a fedezetet, mert a konvent százezer forintot nem adhat ki oly könnyen. Előre kell tehát gondoskodni, hogy a gyámintézet csődje be ne következzék. Négy esztendővel előbb figyelmezteti tehát a bizottság a konventet a veszélyre. A mikor az első százezer forintot kikapta az intézet, akkor is előre látták a szükséget és gondoskodtak róla. Következőleg most is akkor kell még a bajon segíteni, a mikor lehet. Kijelenti, hogy nagy bajba kerülne a gyámintézet, ha ezt a segélyt meg nem kapja. Gróf Tisza István úgy veszi észre, hogy a számitás hibás, mert esetleg csak tiz év mnlva következik be az az állapot, bogy az intézet nem lesz képes fedezni szükségleteit. Nem szavazza meg a kért százezer forintot. Mohiár Béla azt az álláspontot védelmezi, mit a bizottság elfoglalt. Nem uj dolog ez, mert a bizottság már előre kimondta, hogy a szükség beáll s akkor a konvent megígérte, hogy segíteni fogja a gyámíntézetet. A számadatok igazolják, hogy beáll a csőd. A múlt évi szükséglet tizenegyezer volt, az idei már húszezer, tehát majd 100% és ha ez tiz évig emelkedik, akkor egy oly összeg fog előállani, melylyel nem bir a konvent. Fejes István csatlakozik azokhoz, a kik a százezer forint megadását javasolják. 0 egy nap alatt kiszámította azt, a mit a mathematikusok 600 írtért számítottak ki az intézetnek. A hány lelkész-özvegy van ma, annyi lesz 30 esztendő múlva is, tudniillik 649. Az intézet megalakításánál is aggodalmai voltak a tudós mathematikusok számításait illetőleg. De azt mondták akkor, ez a tudomány ( tehát meghajlott előtte. Széli Kálmán : Nem a számitás volt hibás, hanem az volt a hiba, hogy a számitás szerint a megalakítástól csak öt év múlva kellett volna elkezdeni a segélyezést, a konvent pedig erre azt mondotta, hogy a segélyezést azonnal meg kell kezdeni s ha szükség áll be, segíteni fogja az intézetet. A szükség még nem állott be és igy nem szavazza meg a kért összeget. A konvent szavazattöbbséggel a kért összeget megszavazta. Petri Elek több kérvényt terjeszt be, melyek a nyugdíjintézet felállítását célozzák. A konvent ezek tárgyalásába nem bocsátkozott. Délután fél öt órakor a konventi bíróság tartotta ülését. Április 12-én a jegyzőkönyv hitelesítése után György Endre előadó terjesztette elő a tőke-segély kiosztása czéljából kiküldött bizotság jelentését. E szerint eddig kapott az erdélyi kerületből 54 egyház : 5659 frt; a dunamelléki kerületből 21 egyház: 3925 frt; a Dunántúli kerületből 59 egyház: 4436 frt; a tiszáninneni kerületből 48 egyház: 3469 frt; a tiszántúli kerületből 52 egyház: 6739, frt évi segélyt és igy összesen: 25.028 irtot. Jelenleg be van jelentve 104 egyház kérvénye, de a bizottság most csak a következő egyházakat ajánlja segélyezésre és a segélyeknek megfelelő kölcsönökben való részesítésre : A Dunántúli kerületből: Berhida: 50 frt, Nélcz: 50 frt, E.-Gyarmat: 100 frt, A.-Fegyvernek: 40 frt B.-Kis-Szőllős: 50 frt, B.-Kövesd : 30 frt, K.-Mánya: 40 frt, Réthe (Pozsonymegye) 100 frt, Csicsó: 50 frt, Kapós- Mérő, Galambok: 40 frt, Veszprém: 100 frt, Nóráp: 50 frt, G.-Vezekény: 40 frt. Összesen: 890 frt. Ezeken kívül Abód és Megyercsnek 500—500 frtot. Indítványozza továbbá a bizottság, hogy tekintettel azoknak a kérvényezőknek nagy számára, kiket jelenleg a konvent nem segélyezhet, de a kiknek kérvényeik már a konventhez fel vannak terjesztve, mondja ki a konvent: az 1902-dik esztendeig tőkesegélyért folyamodó és ezután érkező kérvényeket nem fogad el és ilyen értelemben való eljárásra utasítsa a kerületeket. A javaslat elfogadtatott. Szabó János esperes előterjeszti a missiói bizottság jelentését. Ebből a jelentésből kitűnik, hogy a konvent pénztárából missiói czélokra a dunamelléki kerület kapott 4250 frtot, a dunántúli 3850 frtot, a tiszáninenni 3200 frtot, a tiszántúli 6180 frtot, az erdélyi és román missió pedig 6400 frtot. Összesen 23.888 frtot, ebből uj segély 1350 frt. Nass Béla előterjeszti a tanügyi bizottság jelentését. Ennek keretében jelenti, hogy a konvent múlt évi utasítása szerint a tanítói 15 krajczáros nyugdíj pótlékok eltörlését és a református kántor-tanitók összes és igy kántori jövedelmeik után is járó nyugdijösszeg kiutalását a vallás- ás közoktatásügyi miniszternél kérelmezte. A miniszter leiratában arról értesíti a konventet, hogy az országos tauitói nyugdíj- és gyámalapba felvett tanítók elé járó tankötelesek után szedendő 15 krczáros járulékok eltörlését már régebben tervbe vette, de az iránt majd csak az 1891. évi XVII ik t.-cz 13. §-a szerint elkészítendő, a nyugdíjalap állapotát pontosan feltüntető mérleg birtokában tehet lépéseket az esetre, ha a mérleg ezen évi 240,000 forint bevételkép számításba vett jövedelmi forrás mellőzését megengedi, vagy pedig azt más forrásból származó jövedelemmel pótolhatja. Addig is azonban már az 1896. évi 48,869. számú rendeletével ezen járulékoknak egy átalányösszegben való megfizetését engedélyezte; a fizetési kötelezettséget pedig az 1896—97- diki tanévtől kezdve csak a mindennapi tankötelesek után állapította meg. A kántortanitóknak az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapból kántori jövedelmeik után is járó végellátásra vonatkozó kérvényre pedig úgy intézkedett a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy az 1875-ik évi XXXIII. t.-c. 1., 2., 3. §-ainak és az 1891-dik XLIII. t.-c. 1. §-ínak tekintetbevételével, melyek szerint kántortanítóknak a nyugdijat csak azon összeg erejéig lehet biztosítani, a mely mértékben tanítói funkciókat végeznek, a kérésnek csak akkor tehetne eleget, ha a kántortanitói állomás egész illetménye tisztán tanítói fizetéskép biztosíttatnék és a kántoi tanítók, kántori teendőkért ezenfelül
