Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-13 / 7. szám
105 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 106 7. §. Nem részesülhet jövedelmi kiegészítésben és ha részesült, azt elveszti az oly lelkész aki: a) jogerős büntetőbírósági Ítélettel hivatalvesztésre szóló mellékbüntetéssel sujtatott, a büntetőbiróság Ítéletének jogerőre emelkedésétől kezdve a hivatalvesztés időtartama alatt; b) a ki állásához nem méltó súlyos erkölcsi vétséget követ el, vagy államellenes magatartást tanúsít és e miatt büntetőbírósági Ítélettel vagy fegyelmi utón elmarasztalva lett, amennyiben a bümetőbiróság szabadságvesztés büntetésre Ítélte, a szabadságvesztés büntetésének tartama alatt és a büntetés kiállásától, egyébként a büntetőbirósági ítélet vagy fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének, illetőleg 9. §-bau említett miniszteri határozat keltének napjától számított 3 évig. Ha pedig a jelen §-nak b) pontjához képest már elmarasztalt lelkész, az ott említett 3 év alatt vagy azután, ezen bj pontban említett erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás miatt büntetőbirósági Ítélettel vagy fegyelmi határozattal újból elmarasztalva lett, a jövedelmi kiegészítést a jelen szakasz harmadik bekezdésében megjelölt időponttól kezdve személyére nézve végleg elveszti. Mi tekintendő államellenesnek: azt az 1893: XXVI. t.-cz. 13. §-ának utolsó bekezdése határozza meg. 8. §. Ha jövedelmi kiegészítésért a vallás és közoktatásügyi miniszterhez illetékes hatósága utján oly lelkész íolyamodik, aki ellen a 7. §-nak b) pontjához képest erkölcsi vétség, vagy államellenes magatartás miatt kifogás emelhető, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illetékes felekezeti hatóságot, ha ez fegyelmi utón még nem határozott, a fegyelmi eljárás megindítására szólítja fel és ily esetben csakis az eljárás befejezése és az eredménynek hozzá történt bejelentése után intézkedik a jövedelem kiegészítés megadása vagy megtagadása iráut. 9. §. Ha a kiegészített jövedelemmel biró lelkész ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszter előtt erkölcsi vétség vagy államellenes magatartás miatt alapos pauasz emeltetik, a vallás és közoktatásügyi miniszter az illetékes felekezeti hatóságot a fegyelmi eljárás megindítására felszólítani köteles. Ha a felekezeti hatóság a felszólítás daczára az illető lelkész ellen a fegyelmi eljárást foganatba nem tette, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a felszólítás kézbesítésétől számított 3 hóuap elteltével a kiegészítési összeg megvonása iránt határoz. Ha a felekezeti hatóság fegyelmi határozata az illető lelkészt a panasz alapos volta daczára állásában meghagyja : a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll a rendelkezésére álló adatok alapján a jövedelmi kiegészítést a 7. §. b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően megvonni. A jövedelmi kiegészítés megvonását kimondó miniszteri határozat az illetékes felekezeti hatóság fegyelmi Ítéletének egyéb rendelkezéseit nem érintheti. 10. §. A lelkészi jövedelem kiegészítése az állami költségvetésben e czéira felvett javadalpiazás terhére 9 év alatt történik és pedig az első három év alatt fokozatosan a 2. §-ban említett összes lelkészek jövedelmének 600, illetve 300 írtra, a további 6 év alatt fokozotosan 800, illetve 400 írtra. 11. §. A jövedelmi kiegészítés megállapítása czéljából a jövedelmek és kiadások bevallásánál a következő alapelvek iránjmdók : 1. Fölszámítandó jövedelmek: 1. A földbirtok haszonbér-jövedelme a haszonbért szerződés szerint, vagy amennyiben saját kezelés alatt állanak, a hasonminőségü földekre nézve helyben vagy a vidéken szokásos haszonbérek utolsó öt évi (1893—1897) átlaga szerint. A lakóház, az udvar és a kert (ez utóbbi azonban csak 1 és fél katasztrális holdig) figyelmen kivül hagyandó. 2. A bérépületnek és épületrészeknek az adótörvények által megállapított fentartási költségek levonása után fennmaradt tiszta jövedelme. 3. A hasznothajtó jogok és jogosítványok, valamint iparüzíetek, úgymint malomtartás, malom-mércze, halászat, fahasználat, makkoltatás, révvám stb. tiszta jövedelme a haszonbérszerződés szerint, vagy az utolsó öt évi (1893—1897) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján. 4. A hívek által közvetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyurtól pénzben, terményekben, kézi- vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgálatokból befolyó jövedelem. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét a helyi viszonyoknak megfelelően az utolsó öt évi (1893—1897) átlag szerint a felekezeti hatóságok meghallgatása után a közhatósági közegek állapítják meg és az ilyképen megállapított jövedelem egyhatod (Ve,) része behajtási költség czimén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával annyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvény hatálybalépte előtt a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgá1- tatott értékbecslési adatokat elfogadhatónak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak 10 évre szól; ennek elmúltával újabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóladijból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért a jogszokás alapján követelhető dijakból (p.l házszentelési koledából) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság az utolsó öt évi (1893- 1897) átlag szerint állapit meg és igazol. Az esketési stóladijak felszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekmények végzése czéljából tett és egyéb alapítványok kamatjövedelme. A jövőben ezen jövedelem csak akkor lesz beszámítható, ha a beszámítást az alapítólevél nem tilalmazza. 7. A politikai község (város) házi pénztárából^ az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kon-7*
