Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
843 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 844 azért oly fólülmulhatatlan, mert nem a maga, hanem a mi hasznunkat munkálta és munkálja: érettünk áldozta fel magát. Ah számtalan esetben lesz alkalmatok nektek is keresztyén házasok, ennek az önzetlen szeretetnek bebizonyítására, majd a mikor egyitek a másik kedvéért lemond szive kívánságáról, elnyomja, elhallgattatja indulatait, feláldozza nappali és éjjeli nyugalmát. Az igaz szeretet hoszú-türő, nem gerjed hirtelen haragra, mindeneket elfedez, mindeneket eltűr. A hol ez a szeretet egészen áthatotta a házas-társak szivét, ott ismeretlen a türelmetlenség, a perpatvar, az oktalan szemrehányás, a békeséget megmérgező gyanú. A szeretet elfedezi az apró gyengeségeket, miktől senki se ment; eltűri a vérmérséklet szülte kellemetlenségeket; | derűjével eloszlatja a gondok, a bosszúságok komor j fellegeit, melegével újra felmelegiti a csalatkozások folytán hidegülni kezdő szivet. Oh ápoljátok féltékenyen 1 a szeretetet egymás iránt; ennek hevében ha egygyé j olvadt szivetek: öröm és vigasság tölti be házatokat ! A meghitt, szeretetteljes családi élet termékeny talaja a kedves reményeknek. Az is hozzá tartozik bol- 1 dogságunkhoz, hogy legyenek reményeink. Az az élet, melynek nincsenek reményei, nem érdemli az élet nevet. A ti sziveitek tele vannak most szebbnél szebb -reményekkel. És ez igy van jól! Ifjú korotok, viruló erőtök, magas müveltségtek minket is a legszebb reményekkel tölt el. Vajha i'eményeink ne lennének hulló csillagok. De ha azzá lesz is egyik másik, ha talán j küzdelmes napok vannak rendelve számotokra : akkor is őrizzétek meg imádkozva a reménynek azt a fényes I csillagát, a mely egy jó, igaz és irgalmas Istenre hinti i fényét, hogy őt láthassátok. Ez a csillag mindenkor | megment benneteket az elcsüggedéstől s öröké tartó í boldogságot igér nektek a múlandó helyett. El ne té- i vesszétek hát szemeitek elől! A hit, remény és szeretet csillagainak ragyogása mellett indultok ; adja a kegyelem Istene, hogy ezeknek ragyogása aranyozza be éltetek alkonyát is. Amen. Máruzci. Karácsonkor. Sötét az éj ! . . . Kelet felé Ragyog csak egy csillag . . . Szelíd sugára oly szépen Oly édesen csillog ! Körülte vig angyalsereg Repes . . . Sugárait Szövik-fonják szeretetböl Ragyogó szálait! Aranybetükkel hímezik Örömhírül rája : „Világ, örülj ! ma születik Hitünknek királya!“ A csillag mind ragyogóbb lesz Feljebb jön az égre . . . A jó lelkek,, dicső lelkek Igaz örömére ! Szelíd sugára el ragyog A messze világba . . . Ragyog , . . Besüt a kunyhókba, Be a palotákba. Oly édesen, oly biztatón Mosolyg e világra : „Ma születik a Reménység Igazi királya !“ A csillag megy . . . Tovább halad Lejebb száll az égen . . . — Szelíd fényét a próféták Ismerték már régen — Lefut . . . Megáll a sárföldön Magára testet vesz : A hit, remény és szeretet Ragyogó napja lesz ! Oly édesen, oly biztatón Ragyog e világra : „Megszületett a Szeretet Igazi királya ! Szegény, koldus! Síró-árva! Töröld le könnyedet Mosolygj e fényes nap felé, Megenyhit tégedet! S te özvegy, kit a sors keze Fájón megvérezett, A fátyolt tedd le arcodról, Örülj e fény felett, — A csillag, mely fenn az égről Rád mosolyg, ragyog, Mosolygásában int féléd : „Oltalmad én vagyok !“ Egyházas-Rádóc. Darab Lajos. AÉgyes h;özlEményBh;. —- Esküvő. Faragó János tanár, e lap főmunkatársa, f. hó 22-én, Komáromban tartotta esküvőjét Antal Irén kisasszonynyal, főtisztelendő és méltóságos püspök urunk szeretetreméltó kedves leányával. Bár csak a legközelebbi rokonok s egy-két jóbarát voltak hivatalosak az ünnepélyre, mégis úgy 30 tagból álló díszes társaság jöt össze. Násznagyok voltak: Faragó Károly honvéd huszár százados Budapestről és Kluge \ Ferenc állattenyésztési felügyelő Balassa-Gyarmatról. A polgári kötés teljesítése után azonnal templomba vonult a násznép, a hol a templomot egészen megtöltő résztvevők előtt az egyházi szertartást Kis József theol. tanár végezte. Ezek után pedig gazdag lakoma következett, a melyben igen sikerült felköszöntőkben volt része ! a vidám lakodalmi társaságnak. A legszívesebben graj tulálunk e helyen is úgy az ifjú párnak, mint az örömszülőknek ! — Keszi Hajdú Lajos ny. lelkósztanár ur, ki főiskolánk iránt már annyiszor kimutatta jó indulatát, az 1898-—99. tanévre 24 koronát tűzött ki pályadijul főiskolánk növendékei részére és pedig: a) Főgymn. tanulók j részére: Kölesei Hymnusa latinra fordítandó. Pályázhatnak j VII. és VIII. osztályú tanulók. DijajlO korona. h) Theolo\ gusok részére: a héber nyelvben legjártasabbnak 7 korona, j ugyanennyi a görög nyelvben legjártasabbnak is.-Adomá! nyáért e helyen is fogadja a jó lelkű adakozó a főiskola hálás köszönetét.
