Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-25 / 52. szám
839 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 840 kelt oklevelével Thamásy vajda fiának magvaszakadtéval Hedre városát Zapa Péternek, Berekfalvy Somogyi Imre és Gábornak, Ugrón Imrének stb. adományozta, a törökök elleni vitéz küzdelmük méltánylásából, mely adományról 1549-ben Garai nádor bizonyság-levelet is adott ki. Méltó a megemlítésre, hogy ezen okmányok eredetiben az Inkeyes ih. bér. levéltárában vannak. Hogy Hedrahely ezen korban város volt tanúsítja Hunyadi adomány-levelén kívül az 1896-i orsz. kiállítás alkalmával a tört. csarnokban kiállított Hunyadiak korabeli térkép, melyen Hedrahely mint város van feltüntetve, mig Kaposvárnak azon időből nyoma sincs a térképen, de Hedrahely egyik fő útvonala is, mely város ut nevet visel; valamint bizonyítékok a régi épületek némi díszesen faragott kövei is, a milyen ezen templom fundamentomábój is jött elő s a tanítói udvar kapuja előtt 30 évvel előbb még látható volt 3 darab öles átméretü oszlopnak alapzata, melyek méreteikkel nagyszerű épületre mutatnak. Végről pedig tanúskodik Hedrahely múlt jelentősége mellett azon történelmi bizonyíték is, hogy itt hajdan országgyűlés is lett tartva. Lehet, hogy éppen Zsigmond király zavaros uralkodásának idejében, a kinek oklevele a Hedre család hűtlenségére rá is mutat, mely esetben az itt tartott országgyűlés a lázadók parciális gyűlése lehetett. Ez időtől 1531-ig, tehát 70 évig nincs más adatunk Hedrahelyről, mint a bajor királyi udvari levéltárban levő müncheni kod., mely szerint a Ferenc rendi szerzetesek A^áradon megtartott káptalani ülésében az ozorai kusztóziából a slavoniia, a hedrahelyi házfőnök küldetett ki. De ezen időn túl küzdelmes és végzetes napok következtek Hedrahelyre. A török világ Magyarországon hivatást adott a hedrahelyi várnak is. Kanizsa múltjára vonatkozó történelmi műben olvasható ,hogy Szigetvár kapitánya panasz-levelet ir a kanizsai várkapitánynak, hogy a hedrahelyi vár veszélyben van, a mit szigetvárra vonatkozólag is veszélynek tart. A veszély bekövetkezett. A hedrahelyi várat bevette a török és hogy föl is dúlta, tanúsítja a várban állott templom, mely a mellette állott kolostvárral együtt rommá lett; de szomorú bizonyítéka a tanítói udvarban található temérdek csonthalmaz is, a mi arra mutat, hogy az ennek közelében állott templom körül tálán védelmi helyzetbe csoportosult lakosság ott lelte halálát. S hogy ezzel maga a város is elpusztult, bizonyítja azon körülmény, hogy a „Lapok Somogym. múltjából“ c. műben ama szomorú adatot olvashatjuk, hogy az 1567-ki összeírás már csak 14 házat talált Hedrahelyen. Hedrahely város tehát a török dulás folytán egy kis faluvá zsugorodott össze. Ezek azok az adatok, melyek községünk viszontagos múltját föltárják. Nézzük most már röviden a hedrahelyi anyaegyház történetét is. Bizonyítékaink vannak arra, hogy a hedrahelyi anyaegyház azon korban alakult meg a hozzá tartozó Lad, Hencse és Ausnyc leány-, illetve fiókegyházaival, a mikor a reformáció a hazában s igy Somogybán is átalában el volt terjedve, tehát a 16-ik században.Magának az egyháznak Írott bizonyítéka azonban csak az 1643-ik évig megy föl, a mikor lelkésze Sztárai János volt s attól fogva itt az ev. ref. vallás gyakorlata soha meg nem szűnt. Az l(i43-ik évtől fogva Összesen velem együtt 27 lelkésze van megnevezve az egyháznak, a kik között legtöbb időt a mostani lelkész töltött ki. Hedrahelyen a mostani templom a 6-ik. A böcöri dűlőben levő templom lehetett a legrégibb. Ma csak tégla törmelékek mutatják helyét. Azután következhetett a várbeli templom. Majd a tanítói kertben még az élők emlékezete szerint fennállott falazatos templom. Ezek után egy 1778-ban kelt vallomás levél tanúsítja, hogy akkori szuette fákból fennállott templom oly régi, hogy a legöregebb emberek sem sem emlékeznek rá, hogy öreg apjaiktól is hallották volna az akkori oratórium (imaház)-nak építését. Ezen vallomás-levél szerint az a fatemplom vagyis a 4-ik, tehát több mint 100 éves lehetett és igy bizonynyal első re-f. templom. A második ref. templom, vagyis az 5-ik épült a lelkészi udvarban 1771-ben Baksai Sándor esperes és iró dédapjának Baksai Józsefnek prédikálórságában. S az, a melyet ma főtiszt püspökünk rendeltetésének átadott, felépült im Isten segedelmével 1898-ik évben ; a miért legyen mind örökké hála Istennek. Minő körülmények között épült ez uj templom, röviden vázolom azt is. A lelkészlak fölépitésétőlfogva vagyis 24 év óta gyűjtöget rá a gyülekezet. Gyűjtött, — a mikor közaratást vállalhatott, — közmunkával; a helybeli községtől nyert 12 évi vadászati haszonbér összegből, a mit gróf Festetieh Kálmán ur egyszerre előre lefizetett s még 300 írt ajándékkal is megtoldott; majd a dunántúli ev. ref. egyházkerülettől nyert közel 1000 forint kamat nélküli kölcsönt; továbbá Somogymcgye törv. hatósági bizottsága által átengedett, a hedrahelyi határon átvonuló megyei útszakasz fáit használva föl s végről 3000 írt törlesztéses kölcsönből, a gyülekezet tagjaira pedig csupán egyszer kirovott fejenkénti 1 írtból, a mi úgy 1000 frt körül jövedelmezett. S került az egész templom 15000 frtba, ha a nép fuvar szolgálatát is beszámítjuk, összesen mintegy 20000 frtba. S épült a 28 mtr hosszú, 12 mtr széles, 11,50 mtr falazatú, 40 mtr magas tornyu román stylu templom rézzel födött tornyával, villámhárítójával, órája és orgonájával ; tölgyfából készült összes fanemüivel, stylszerüen festett falazatával, cement burkolatával s vagy 150 mtr mutatós kerítésével, Besenbach Károly pápai építész terve szerint két éven át; a kőmives és ács munkát Oscsodál János jó nevű építőmester; az asztalos munkát Bésenback Lajos szigetvári, a festő munkát Gottlieb Zs., a bádogos munkát Stern Károly kaposvári, a torony órát Aláver, az orgonát Ország
