Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-11-06 / 45. szám
727 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 728 Ezen beosztás mellett az a kérdés merül fel, hány órát kell fordítanunk a gazdasági ismétlő-iskolára ? Télen 4, nyáron 5 órát ; melyből télen gyakorlati 1—2, nyáron pedig 4. Olyan helyeken, hol a gazdasági ismétlő-iskola vezetésével külön szaktanító van megbízva az elméleti és gyakorlati órák száma emelhető; azonban mi, kik a népiskolai tanitással is oly nagymérvben el vagyunk foglalva, többet nem áldozhatunk; de ez idő is, ha fölhasználtatik, célhoz vezet, mert a gazdasági ismétlő-iskola tanideje nem csak a téli hónapokra, hanem az egész tanév tartamára terjed. A gazdasági ismétlő-iskola tananyaga tehát elméleti és gyakorlati részből áll. Az elméleti részt fogja képezni a gazdasághoz tartozó elméleti ismeretek megszerzése és az erkölcs képzése. Az elméleti képzést a tanteremben végezzük; de midőn az idő arra alkalmas, menjünk telepünkre s egyesítsük a gyakorlattal. Mindenütt mindent szemléltessünk ! Az elméleti ismeretek megszerzéséhez elég egy tankönyv, egy jó olvasókönyv, mely az összes gazdálkodási ágakat felöleli. Erről már gondoskodva is van. Az olvasmányokból azok, melyek gyakorlati munkálatainkkal kapcsolatban vannak, egész részletesen tárgyalandók; legyen minden tanulónak jegyzete, melybe a tárgyhoz szükséges ismeretek vagy a gyakorlatban előforduló fontos megjegyezni valók feljegyeztetnek; ez szolgál az irás és fogalmazás gyakorlására is. Más tantárgy: a szám és mértan. A terület helyes beosztása végett, a terület számítások; a négy alapművelet egész számokkal és tizedestörtekkel, tekintettel mindig a gyakorlati életre. E szerint az elméleti tantárgyak a következők lesznek: 1. Hit és erkölcstan. 2. Olvasás. Gyakorlati olvasmányok részletes tárgyalása. 3. írás, fogalmazás. 4. Szám és mértan. Ezenkívül szoktassuk őket a jó, gyakorlati irányú szaklapok olvasásához. Ilyen a földmivelésügyi minisztérium kiadásáhan megjelent „Néplap“, továbbá a „Borászati Lapok“, ezeket terjesztik a nép között; iskolánk részére pedig ingyen küldi a magas kormány, ha kérelmünkkel hozzáfordulunk. A tanfolyam három évig tart, igy elég idő van az elméleti ismeretek megszerzésére, sőt a harmadik év már legnagyobb részben ajgyakorlatra forditassék, az elmélet pedig a tanultak ismétléséből álljon. III. A gyakorlati rész az elméleti ismeretek gyakorlati keresztülvitele. A gyakorlati rész sikerére nagy befolyással van a tanitó egyénisége. Szakképzettsége mellett okvetlenül szükséges a türelem, a szelíd bánásmód. Igyekezzék megnyerni tanítványai szerétét, hogy a gyermekek belássák, miszerint a munkálatokat — melyeket végezniük kell — magukért, saját boldogságukért eszközük. Emelje bennük a munkakedvet és az önbizalmat, különösen példájával mutassa meg, hogy a munka nem szégyen, hanem hasznos foglalkozás. Talán először nehezen megy; a gyermekek húzódni fognak a munkától, de lassanként hozzászoknak s a midőn munkájok eredményét is látják midőn az első ojtvány megered, az első szem zöldülni i kezd : nagyobb kedvük lesz a munkához, beleszoknak s elsem hagyják soha. A tanulóknak a gazdasági muukák minden ágában : részt kell venníök; nemcsak, hanem a mintatelepet (1 — 2 hold) meg kell müvelniök. Napszám csak kivételes esetben vagy a szünidőben fordítandó a munkálatokra. Mi legyen télen a gyakorlati munka ? A nemesitési módok gyakorlása. A gyümölcsfa és szőlőnemesités módjai, eset leg közbe-közbe háziipar. Az ojtványok készítésénél biztos metszésre szert tenni nem könnyű dolog, hónapok sőt évekbe kerül, mig az ember biztos ojtővá lesz. A szabályos metszlapok készítése legyen első tárgyunk mindaddig, mig a metszés nem tökéletes ; csak azután próbáljuk a leggyakoribb nemesitési módozatokat. A szőlészetnél az egyszerű és angolnyelves párosítás, a zöld ojtás ; gyümölcsészetnél a külömböző nemesitési módok. A többi évszakokban az összes gazdálkodási munkálatok. Hogy rendezzük be mintatelepünket, hogy abbm minden gazdasági ág képviselve legyen ? A hol földmivelés a gazdasági ismétlő iskola tananyaga, ott a területet, — melynek legalább 2 holdnak kellene lenni — 3 egyenlő részre osztjuk. A váltó gazdaságot folytatva, az első részbe jönnek az őszi vetések, a másodikba a tavaszi, gazdasági vagy kapás növények, a harmadikba a faiskola és kouyhakertészet. Az utolsó részben helyezzük el a méhesünket is. Az első és második részben az őszi és tavasziak egymást felváltják. A hol a szőlőmivelés a gazdasági ismétlő-iskola tananyaga ott a területet szintén három részre osztjuk^ de itt a terület fekvésére is kell figyelnünk. Sőt elengedhetlen kellék, hogy a terület szelíd lejtőjű s lehetőleg déli fekvésű legyen. A felső lejtős részt szőllőte'epnek hagyjuk, az alatta levő részt anyatelep és ojtványiskolának s a legalsó sik területet faiskolának és konyhakertészetnek. A méhes itt is ebbe a részbe helyezendő. A három részre bontás által 1 — 1 rész meglehetős nagy területet képvisel, melyet ügyesen berendezve többféle művelési mód tanulmányozására szolgálhat. Gabona-féléknél, ha az egyik évben a buzafélék tenyésztését mutattuk be, a másik évben a rozsíéléléket, hogy igy a három év alatt mindenféle gabonanem tenyésztését tanulmányozhassák; igy változnak a kapásnövények, mesterséges takarmányozás stb. A szőlőmivelés tárgyú mintatalepnél úgy a szőllőt mint az anyatelepet szakszerűen rendezzük be. A szőllőtelepet osszuk két részre, úgy egyik, mint a másik oldalra fajtiszta ojtványokat vagy vesszőket ültessünk azon fajtákból, melyek legjobb bortermők s a vidék talajának legmegfelelőbbek. A különböző csemegefajokat és lugasmüvelést a telep körül alkalmazzuk, mely nagyban emeli telepünk díszét. Az anyatelepre azért kívánatos 1/3 részt hagyni, hogy az itt termelt vesszőkből olcsó pénzért a népnek kioszthassunk. Lassanként megismerve a szőllőnemesités módjait, példánkat a nép is követni fogja s a szőlőmivelés lassanként fellendül.
