Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
699 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 700 márcz 1-ig szerzőhöz, Pápára küldendők. Gyűjtők hat előfizető után tiszteletpéldányt kapnak. — Gönczy-ünnep. A budapesti református főgimnáziumban okt. 14-én kegyeletes emlékünnep volt. Az iskolafentartó egyháztanács ezelőtt egy évvel elhatározta, hogy az iskola jóltevőinek emlékét évenkint rendezendő ünnepélyeken felfogja ujitani. így történt a múlt évben is, mikor néhai Török Pál püspök, az idén pedig az intézet egy másik alapitójának, néhai Gönczy Pál államtitkárnak emlékét ünnepelték. Az ünnepélyt Petri Elek theologiai akadémiai tanár imája nyitotta meg, mely után Kiss Áron dr. a paedagogium igazgatója tartott emlékbeszédet Gönczy Pálról, mint államférfiról, paedagógusról és emberről szólva. Ezután Molnár Sándor főgimn. igazgató tartott rövid beszédet az iskola jóltevői iránt való kegyelet ápolásáról. Végül Szász Károly püspök intézett meleghangú, emelkedett szellemű szavakat a közönséghez, szinte Gönczy Pálról emlékezvén, kinek 18 évig volt munkatársa és barátja. Főiskolánk fentartó testületé a múlt évben határozta el, hogy ötévenkint felújítja az iskola jóltevőinek emlékezetét. Az első ilyen emlékünnep nálunk 1900-ban lesz. — A tiszántúli ev. ref. egyházkerület őszi közgyűlése nov. 2. és következő napjain lesz Debreczenben. Az egyházkerület elé nagyfontosságu ügyek kerülnek ; méltó érdeklődéssel néz elé minden református ember. Ez tanácskozik egyebek közt a református tanárképzés s a debreczeni ev. ref. tanítóképző intézet ügyében is. Óhajtjuk, hogy a régi nagyok egyházfentartó és vallástszerető szelleme hassa át a gyűlés tagjait, mert határozataik nem egy tekintetben irányt fognak szabni a többi egyházkerület magatartásának is. — Biki Károly györteleki ev. ref. lelkész esperes Cziprus Lombok temetési beszédek és imádságok czimü munkájára előfizetési felhívást bocsátott ki Weisz Zsigmond könyvárus, Mátészalkán. A füzet terjedelme 10— 12 iv. Előfizetési ára 1 forint. A mü november hó folyamán az előfizetőnek bérmentve küldetik meg. — A dm iám elléki ev. ref. egyházkerület okt. 15-én iktatta be hivatalába uj főgondnokát, Szilágyi Dezső képviselőházi elnököt. Szász Károly püspök az egyházkerületi gyűlést megnyitó imádságában a nemzetünket ért országos gyász alkalmából felséges királyunk fájdalmának enyhítéséért esedezett. Hálát mondott az egek Urának, hogy az egyházkerület világi első emberévé Szilágyi Dezsőt rendelte. Az imádság végeztével küldöttség ment az uj főgondnokért, hogy meghívja a gyűlésbe. Szilágyi Dezső diszmagyarba öltözve jelent meg a gyűlésben, a templomban, a hol Szász K. püspök szive igaz örömével üdvözölte a hatalmas embert, kiemelve nagy érdemeit úgy egyházi, mint világi téren. Üdvözlés után az uj főgondnok programm-beszédet mondott, melyben nagy figyelem mellett emelte ki, hogy ő látja a veszélyt, a mely a ref. egyházat az utóbbi idők nagy változásai miatt fenyegeti és a veszélyt nem is ignorálja, de meg van győződve arról, hogy azt a szervezetet, a melyen a ref. egyház áll, nem bonthatja meg semmi külső támadás, mert e szervezet szerint az összes erőforrások a hívek lelkében, akaratában, hitbuzgóságában rejlenek, a melyek minden időben erős várát képezték a reformációnak. Kiemelte, hogy a ref. egyház soha semmi tekintetben se állott ellentétben az ország törvényeivel, alkotmányával és az állam jogos érdekeivel. Sőt a történelem bizonysága szerint, midőn a ref. egyház az országban erősebb lett, az ország alkotmányos szabadsága vele erősödött, mig ha a református egyház ereje hanyatlott, hanyatlott vele az ország alkotmányos szabadsága is. Erőforrásunk az összes hívek hitbuzgósága; ezért első kötelességünk ezt az erőforrást ápolni. A hitélet fejlesztésén kívül azonban helyesen, arányosan kell megállapítani a közös teherviselést is. Elfogadjuk mi — úgy mond — az állam segítségét is örömmel, de ne az legyen a mi anyagi erőforrásunk, hanem az aránylagos közteher-viselés, a hívőknek áldozatkészsége. Ennek az aránylagos közteherviselésnek megvalósitását különös céljául tűzte ki. O tudását, erejét és tapasztalatait adja át az egyházkerületnek, de viszont kéri nem csak az egyházkerületi tanács tagjait, de a kerület összes hívőit, hogy támogassák ezen átalakító munkájában. Abban a reményben, hogy munkaprogrammját megvalósíthatja, szivében hálás köszönettel foglalja el főgondnoki állását. A gyűlés tárgyai, illetőleg határozatai közül kiemeljük, hogy a tanítói ötödéves korpótlékok tárgyában Szilágyi Dezső indítványára elhatározták, hogy fölteijesztést intéznek a vallás- és közokt. miniszterhez, melyben kérik, hogy a kimutatott csekély fölöslegek miatt (p. o. 3 frt 27 kr) ne utasítsa el a korpótlékért benyújtott kérvényeket, hanem vegye figyelembe az illető község adószolgáltatási képességét s ne csak az állami adókat, hanem a községi pótadókat is s igy bírálja el, hogy képes-e a község az ujabbi állandó teher viselésére. Végre, ha kétség támad, ne utasítsa el a kérvényeket, hanem kérdezze meg az illető egyházközség felettes hatóságát. — A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság ügyvivősége az idei közgyűlés határozatából körlevelet intézett a társaság tagjaihoz, melyben uj tagok gyűjtésére kéri fel őket. Ha tekintjük, hogy 2400 ev. ref. lelkész közül csak 381, 730 ág. ev. lelkész közül csak 44, 600 protestáns tanár közül 102, hogy a Dunamelléknek 8 tractualis gondnoka közül csak 3, Tiszántúlnak 18 gondnoka közül csak 2, Erdélynek közel 100 tractualis és collegiumi gondnoka közül csak 8 tagja van a társaságnak; ha méltányoljuk azokat a nagy szolgálatokat, melyeket a Társaság tíz éves fennállása alatt az egyházi irodalomnak tett, lehetetlen, hogy a kérés jogosultságát el ne ismerjük. Tudjuk, hogy manapság sokfelé igénybe van véve áldozatkészségünk, de vannak esetek, a mikor a kérés elől ki nem térhetünk. Olyan ez is A protestáns öntudat élesztősére és ébrentartására soha sem volt nagyobb szükség, mint napjainkban, az a testület, a mely ezt szolgálja, megérdemli támogatásunkat. Sorakozzunk hát a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság zászlója alá minél számosabban! A tagok: a) Pártfogók, kik egyszer s mindenkorra 500 frtot fizetnek; b) Alapítók,