Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-23 / 4. szám
67 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 68 Ezt pedig úgy látom mielőbb megvalósulni, hogy ha a főtiszteleíü egyházkerület a szerintem fönnebb vázolt vallástani tankönyvre pályadijat tűz ki. Csak így leend az égető bajon segítve mihamarább s én hiszem, hogy indítványom nem leend „elhangzó szó a pusztában.“ Ács. Szily György ev. ref. főtanitó. Olaszország evangeliomi egyháza. Az olaszországi evangeliomi mozgalmak különös érdeklődésre számíthatnak az Alpeseken innen. A wab diák egyházának jó és hűséges barátai vaunak nálunk, kik Olaszország vallási jövőjét illetőleg nagy reményt vetnek beléje. Ez az egyház biztos alapon áll, jól van szervezve és általában ismeri feladatát. Hálásan emlékezik e sorok Írója ez egyháznak építő, komoly istentiszteleire Florenzben, Rómában és Ná polyban. De nem volna méltányos tölünk, ha elzárnánk szemünket és szivünket az előtt, a mi a félszigeten a reformátió áldását e vagy ama formában egyébként is terjeszteni törekszik. Amerikai és angol megbízottak bőségesen gyámolitva, buzgó propagandát fejtenek ki. Mekkora a valódi eredmény, bajosan tudható meg. ügy látszik, hogy ezek az evangéliomi alakulások nem tudják levetkőzni külföldi jellegüket és azért az olasz nép nem igen tud megbarátkozni velük. Egészen másként áll a dolog „Olaszország ev. egyházával“ (Chiesa evangeiica italiana) a mi ép úgy, minta waldiak egyháza, tulajdonképeni olasz egyház akar lenni. Keletkezése összeesik Olaszországnak elvégre sikeres egységi törekvéseivel. 1870-ben szervezkedett Majlandban. Főszervezője Gavazzi Sándor volt, egy tüzes személyiség, a kinek elragadó ékesszólását egyszer Nápolyban volt alkalmam megcsodálni. Fejlődése ingadozó volt, majd előre, majd hátra ment. A mióta .szilárdabb rendhez és állandó hitvalláshoz jutottak , láthatóan javulnak a viszonyok. Az 1895-ben megjelent — 25-ik évi — jelentésből közöljük a kövekezőket: a szabályszerűen megalakult gyülekezetek száma 29-re emelkedett; e mellett 132 helységet szabályszerűen llátogatnak a lelkipásztorok és evangélisták. — A helyek összes számát 1962-re teszik. — Lelkészi erőkben hiány van. Csak 18 fölszentelt lelkésszel és 9 evangélistával rendelkeznek. Miután a Rómában fennálló theol. iskolájuk 1895-ben megszűnt, Flórenczben egy „a szent hivalra előkészítő kurzust“ állítottak fel, a hol két itáliai mellett a német lelkész tanít. „A mi ezen a ponton hiányzik nálunk, mondja a jelentés, a theol. konviktus az, hogy tanítványainkat, a kik egyenesen, s részben már idősebb korban, akatholicismusból jönnek hozzánk, egészen az evagéliomi gondolatok és evangéliomi élet befolyása alá hozhatnánk. Szívesen kérjük barátainkat, hogy épen e ponton emlékezzenek meg rólunk, mert a munkáskérdés ránk nézve is döntő és az is marad. (Máté IX. 37) Hat mindennapi iskolát tartanak fenn 29 tanítóval és 922 tanitványnyal; 8 esteli iskolát 18 tanítóval és 397 tanitványnyal; 27 vasárnapi iskolát 92 tanitóval és 1349 tanitváuynyal. A bibliaterjesztésről közük, hogy a gyülekezeteken belül eladtak és elajándékoztak 1134 bibliát és 1613 ujtestamentomot. A nálunk úgynevezett belmissziói egyleti működés is igen örvendetesen indult. A „Piccolo Messagere“ népszerű hetilap 21-ik évfolyamába lépett; 1876 óta Roelió e professor egy theol. folyóiratot is ad ki „La cultura religiosa“ czím alatt. Az olaszországi evangélikus egyház külső és belső viszonyairól pontos tudósítást nyújt a 113 oldalra terjedő olasz évi jelentés. — Cht a 15-dik lapon van egy tudósítás, a mely két elöljárósági tagnak Umberto királynál történt audientiájáról szól, a mi újabb jele annak, hogy az uralkodó nemesen érez az evangélikusok iránt; az audentia végén biztositotta a küldöttséget erős sympathiája és barátságáról. A waldiak egyházhoz való viszonya, fájdalom, nem jó. Egymást érik a szemrehányások. Mi csak azt kívánjuk, hogy ebből az ellentétből irigység nélkül való vetélkedés támadjon az igazi evangeü umi keresztyénség előbbrevitelére a pápáság földén. (Algem. Dv. Luth. Kirckenzeitung). AÁgyss ^czÍEménysí;. — Gyászhir. Mély részvéttel értesültünk mi s értesítjük kedves olvasóinkat Szabó Pál patai ev. ref. lelkésznek és Orbán István hedrahelyi ev. ref. tanítónak elhunytáról. Mind a ketten a b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében működtek. Abban a reményben, hogy a boldogultak hoz közel álló körökből hamarosan kapunk majd nekrológot, csak röviden mondunk nekik Istenhozzádot! — A mezőlaki adminisztraturára több pályázó közül Szabó Mihály szentesi, igen jó ajánló-levelekkel biró segédlelkész neveztetett ki. — Értesítés. A nagytiszteletü esperes és egyházmegyei tanügyi elnök urakat szives tisztelettel értesítem, hogy a népiskolai rovatos ivek nem nálam, hanem Pápán Kis Tivadar nyomdakezelő urnái rendelhetők meg. Ki is felhívásra készséggel eleget tesz a kívánatnak. Szekeres Mihály kér. tanügyi elnök. — A főiskolai igazgató tanács e hó 20-ikán tartotta időszaki tanácsülését, melynek tárgyai folyó ügyek voltak. A gyűlésen megjelent főtiszt. Antal Gábor püspök ur is, kit Czike Lajos főiskolai gondnok meleg szavakkal üdvözölt. Dr. Darányi Ignáez akadályozva lévén a megjelenésben, a társelnöki tisztet az igazgató tanács tagok egyhangú fölkérése folytán Molnár Béla foglalta el. A gyűlés legfontosabb tárgya Bencze Zsigmond eltávozása folytán megürült rajztanári szék kérdése volt, mely alkalommal jogos panaszok merültek föl a közoktatásügyi kormány amaz eljárása ellen, hogy a tanárváltozást évközben is megengedi, sőt előmozdítja azzal, hogy maga is eszközöl ily kinevezéseket. Az igazgató tanács fölkéri
