Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

185

czos, mint az iskolaügy iránt kiváló melegséggel ér deklődő férfin, talán felette állt összes prot. lelkésztársainak.

Török lelkesedése kézdetén a helyzet ez! „a lelkész bérházban lakik, mert romokban hever még mindig a parochia egy része; a lelkész fizetéséül megállapított az egyház 1000 p. forintot, de az alap, a melyből ezt fizessék, hiányzott ; a templom készen állt az igaz, — bár még erre is kellett több ezer forintot költeni, de rajta feküdt a nagy teher, a sok kölcsön, a sok fizetetlen számla; a német lelkészi állomás üresen állt, alaj) nem volt reá semmi és mégis a németajkuak lelki szükségeiről is kellett gondoskodni; iskola volt ugyan, egy gyarló népiskola, gyarlón díjazott és két évenként változó akadémikus tanító vezetése alatt. — Már akkor fölmerült az a terv, hogy a régi épület helyén építeni kellene egy uj kétemeletes házat. 1841-ben mégis csak a régi épület kiigazítását határozták el. Nos, megkezdik a gyűjtést a tatarozásra bel és külföldön,' a papi fizetés biztosítására, toronyóra szerzésére. 1843-ban beállították az órát; 1848-ban kitatarozták a templomot és rendbehozták, illetőleg kiépítették a portálét. Még hiányzik — mondja Farkas -—• a bádog-torony, a templom, a két oldalkarzat, de különösen hiányzik azon összeg, melyből a templomépités miatt fennmaradt adósságokat és azok kamatait lehetne fizetni.

A régi adósságok terhe s a folyton fokozódó igények mellett nem javulhatott az egyház helyzete. 1855- ben ismét megkeresik a Magyarországon és a Szerb vajdaságban levő ref. gyülekezeteket. A „Kérelemszózat“ a többek közt ezt mondja: „Komolyan aggasztó szózatot kényszerülünk önökhöz intézni. Az annyi áldozatokkal megalkotott, annyi buzgósággal eddigelé megmentett központi egyházat s országos templomot nemcsak pusztulás, hanem gyalázat is fenyegeti; mert gyülekezetünk egy része elkeseredve, elcsüggedve, a legbuzgóbbak, leglelkesebbek is clerőtlenülve, ekklézsijuk anyagi ereje, az adósság terhe alatt kimerülve lévén : őszintén bevalljuk, hogy a törlesztendő adósságnak kifizetésére épen tehetetlenek vagyunk. Kérjük, hogy egyházunk sülyedő hajóját a végképeni elmerüléstől megóvni, az elnyeléstől fenyegető örvényből kiragadni siessenek.“ A „Kérelemszó“ elérte czélját. A templomépités ügye 1856-ban végre teljesen lebonyolittatott.

Már a harminezas évek végén tervbe vették az egyesült protestáns közép- és főiskola felállítását; majd csakhamar a tisztán református főiskola létesítését —Pályázatot hirdetek „korszerű és legjobb tanítási és nevelési rendszerre.“ Az első pályadijat Hetényi nagyekeli lelkész nyerte el. Tervezete szerint a főiskola alkatrészei lettek volna: teljes gimnázium, jogi iskola, lelkész— tanár s tanítóképző intézet. - ■- 1841-ben gr. Zay hathatós sürgetésére ismét a két prot. felekezet vette munkába a központi főiskola fölállítását. Lázassan gyűjtötték az adományokat, alapítványokat. 1848. ápr. havában mégis el kellett odázni a főiskola ügyét. A hetényi tervezte főiskolából nem lett semmi. 1855- ben azonban megnyílt a prot. theol. tanintézet. A mi a gimnáziumot illeti, 1859 márcziusában Török még

586

csak egy mayán algimnáziumot tervez. Ennek felállítása Gönczy Pál nagylelkű ajánlkozása folytán még ezen évben sikerült. Ugyanez évben rendelte el az egyháztanács a papiaknak egy emelettel megtoldását, s a templom és papiak között levő térnek is — a kapu bejárat meghagyásával — a beépítését. Fokozatosan felálitották a gimnázium következő osztályait, mig végrel 1862-ban megnyerte a főgimnázium a nyilvánossággal járó vizsgák megtarthatásának jogát. Közben persze ingyen is kellett tanítani egy-egy tanárnak; igy pl. 1863— 64-ben Ballagi és Farkas József is ingyen tanítottak a

VII. és VIII. oszt.-ban összesen heti 10 órán. Ugyanezen évben a telek Oroszlán utczai részén 14 öl hosszú kétemeletes épületet emeltek, főleg a theologia s a Ráday-könyvtár elhelyezésére. Két év már újra építenek ; ekkor építették a Nyul-, ma Lónyay utczai kétemeletes házat és pedig ezt már tisztán az egyháznak saját erejéből, adakozásra való felhívás nélkül, de kölcsön vett pénzen (30000 írt); 1884-ben szabadultak meg ettől az adóságtól. Török lankadatlan buzgólkodása folytán csakhamar egy uj és nagyon szükséges intézettel gyarapszik a pesti ref. egyház. 1867—68 iskolai évre már átvették Kalocsa Róza magánnőnöveldéjét s az ő vezetése alatt megnyitották felső leányiskolájukat; c/. intézet azonban 1875-ben, a mikor Kalocsa Rózát a szatmári ref. egyház nőnöveldéje igazgatójául megválasztotta, megszűnt. Jól mondja azonban Farkas, hogy a leányzó nem halt meg, csak aluszik, mert 1892-ben Baár János róm. kath. férfi valóban fejedelmi alapítványt tett erre a czélra, kerekszámban mintegy (300000 forintot.

Török halála után (1883. okt. 7.) az általa jól megvetett alapon, Szász Karoly első lelkész vezetése alatt rohamosan fejlődött ismét a pesti ref. egyház. Még ebhen az évben szervezte a második lelkészi állomást is; az első papnak 3000, a másodiknak 2000 frtot állapítván meg fizetésül a lakáson és palástdijon kívül. Török özvegye részére pedig 1000 írt nyugdijat szavazott meg. A főgimnázium részére Budapest főváros és az állam dicséretreméltó támogatásával gyönyörű uj épületet emelt. „A gimnáziumra tett alapítványok és adományok“ ez. alatt külön felsorolja a szorosabban meg nem határozott czélra, az uj gimn. épület építésére, a tanári fizetésekre és ösztöndíjakra létesült alapítványokat és adományokat. Majd felsorolja a gimnáziumnál működött és működő tanerőket rövid életrajzi adataikkal. Ez után szól a budai részen lakó hivek szervezkedéséről, a fazekastéri gyönyörű templom építéséről s a harmadik lelkészi állás létesítéséről (1896); majd „élő templomok“ ez. alatt a budai ref. nőegyletről, a vallástanitásról, szeretet vendégségekről és a nagypénteki ref. társaságról, elmondva lelkesen és lelkesítve, az általuk végzett és tervbe vett munkákat. A következőkből megtudjuk, hogy hogyan szervezkedtek a reformátusok Kőbányán és Kis-Pesten s hogyan építettek templomot a kispestiek és hogyan igyekeznek egyszerre kezdettől fogva a kőbányaiak is, hogyan szervezkedtek és építettek templomot a zuglóiak.