Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-08-28 / 35. szám

569

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

570

dűl a tanács tetszésétől függ, hogy a zsidókat és czigányokat bebocsássa-e avagy ne . . . de mégis azt világosan kifejezvén, hogy senki, a ki az igaz orthodox római katholikus vallásnak nem hive, semmi szin alatt polgárul fel ne vétessék s meg ne türessék. Ezentúl eretnek Budán és Pesten házbirtokos, avagy telektulajdonos nem lehetett. így kerültek a Rádayak, Fáyak pesti telkei a jezsuiták és szerviták birtokába. Az isteni tiszteletek tartása, ezéhekbe fölvétel, temetkezések stb. körül ismert i erőszakoskodások itt is kíméletlenül sulytották a protestánsokat mindaddig, mig II. József a trónra nem lépett. A kedvezőtlen társadalmi viszonyok azonban megakadályozták azt, hogy II. József 10 éves uralkodása alatt — bár szabad lett volna — a reformátusok ; csak egy lépést is tettek volna egyház alakítás érdekében.

Elfő szakasz A pesti reform, egyház Báthory Gábor Ielkészkedé e alatt 1796 1848. A pesti ág. evangélikusok, kik már 1787-ben gyülekezetté alakultak, 1792- ben a mai Deák-téren levő kincstári telekből templom, papiak és iskola épithetésére alkalmas telket nyertek Ferencz királytól. Ez örvendetes esemény után azonnal felhívták a refrmátusokat a közös munkára, t. i. „egy köztemplom, közparochia és iskola építésére.“ Az előkelő világi reformátusok „káládatos indulattal“ vitték a felhívást — írja Ráday — Vég-Veresmarti Sámuel püspök és kecskeméti lelkészhez; s ő szükségesnek véli, hogy mind a négy ref. egyházkerület együttesen intézkedjék mind a templom és iskola építése módjáról, mind az elkerülhetetlen közköltség mennyiségéről és ennek megszerezhetésének könnyebb módjáról. Vég- Veresmarti is úgy véli, hogy elegendő ok van az „atyafiságos ajánlásnak atyafiságos elvételére.“ Rajta lesz, hbgy a kér. közgyűlés mielőbb összehivassék intézkedés végett. A dunamelléki ref. egyházkerület aztán 1793 és 1794. évi közgyűlésen is foglalkozott e kérdéssel. Az 1796. évi ref. konventen gr. Ráday indítványára intézkedtek a pesti egyház felállítássá és fenntartása iránt; megállapították a leendő prédikátor fizetését 200 frt szálláspénzen kívül 800 írtban, az iskolatanitóét a szálláspénzzel együtt 400 írtban, mely összegek fizetéséhez járulnának a konvent határozata szerint a dunamelléki egyházkerület évenként 300, a többi kerület 200—200 írttal, gr. Teleki József és gr. Ráday Gedeon ajánlatukhoz képest, évenként 200, illetőleg 100 írttal, ezen kívül a Pesten levő reformátusok tehetségük szerint évenként nyújtandó adományaikkal. A konvent ez intézkedéseit, vagy jobban mondva javaslatát azonban még a kerületek elé kellett terjeszteni hozzájárulás végett. — A dunamelléki egyházkerület 1796. áprilisi közgyűlése elé terjesztett kérvényükben előadják a pesti ekkla tagjai, hogy az evangélikosokkal a következő egyezségre léptek : a templom közakarattal s egyenlőképen megoszló költséggel építtetik, az istentisztelet évenként alterálandó órában tartatik; a ref. lelkészlakás építésének, a ref. paptartásnak költségeit a reformátusok viselendik; a templom elkészültéig a reformátusok istenitiszteletüket az evangélikus parochia

— iskola helyiségnek szánt — földszinti nagy termében tartandják s annak tartását most mindjárt elkezdik. A kerület aztán a prédikátor esztendei fizetése pótlására a saját pénztárából 200 irtot szavazott meg mindaddig, mig a pesti ekkla a saját egyházi dolgait a tulajdon pénzéből ki nem fizetheti. A prédikátorul meghívott Y. Báthory Gábor pataji lelkészt pedig uj állásában a consistorium megerősítette.

Az első református istenitiszteletet 1796. október 1-én tartották meg, de nem az evangélikusok iskolatermében, a mint várni lehetne, hanem a lelkészlakásul bérelt helyiségben. 1897. mároz. 15. tartott egyházi gyűlésből azt írták a tiszáninneni kerületnek, hogy „az aug. confession levő atyafiakkal közös templomnak építésétől rész szerint azon atyafiaknak e részben magok közt se remélhető megegyezésekre, rész szerint pedig más fontos okokra nézve is elállottunk és már csak magunk különösen szándékozunk magunk részére templomot építeni.“

Ezután hozzáfogtak a telekszerzéshez. Az 1791. XXVI. t.-cz. 4. §-ra támaszkodva a várostól kértek alkalmas helyet. Az először felajánlottak közül egyiket se fogadták el, hanem azt a helyet kérték, a hol most a Haas-palota van. Ezt sem kaphatták meg, mert el volt már adva. Most a város felajánlotta „a kecsseméti kapun kívül kőkerítés között levő régi temetőhelyet,, mit az egyház el is fogadott. 1801-ben végre csakugyan kihasittatott itt részökre 768 □ öl. Tehát öt évi kérés,, sürgetés után közel fél kataszteri hold urává lett az egyház a fővárosban. Telekszerzés után oly épület építését tervezgették, a mely alkalmas legyen a lelkész számára állandó lakásul, az istenitisztelet tartására a templom elkészültéig, valamint az iskolák számára. Építeni, — építeni emeletes épületet! De miből? Rendkívül érdekes az a kép, a mit szerző itt a lelkészlaképités és a templomépités czimek alatt elénk tár. Az egyház javáért lángoló buzgóságnak, a hegyeket mozgató hitnek, a jó ügy diadalába vetett tántoríthatatlan reménységnek százszor ismétlődő, szinte a könnyekig megindító képe. Elvonulnak előttünk is — mint oly szépen írja a szerző az előszóban — a felekezetűnkhöz tartozott országnagyok, amint hozzák az oltárra ezreiket, el a vármegyék vezéremberei s a középosztály jelesebbjei, a kik adnak és gyűjtenek százakat,“ de elszörnyüködünk azoknak a falusi nagyszámú jó reformátusoknak szives készségén is, a kik nagy szolgálatott tettek az ingyen fuvarozással, a tégla és kőhordással ., . Tehát megvolt a telek. Bállá Antal mérnök és hitrokon elkészítette a tervet a felől, hogy mely helyre épitessék a templom, melyre az egyéb parochiális épület. Tiszteletdijul .... átadott az egyháznak 1000 frtot alapítványul! — Nagy ügygyelbajjal 1804 őszén már annyira rendbe jöttek az uj lelkészlakkal, hogy a lelkész beköltözhetett; azonban még 1805 tavaszára is maradt tenni való.

1805 febr. 2-ára lehetőleg népes gyűlést hivott össze az uj, nagybuzgalmu főgondnok gróf Teleki László. Főtárgy a templomépités volt. A Bállá Antal által készített templom- és torony-rajzolatot elfogadva,, kimond-