Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-08 / 19. szám
301 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 302 oldáshoz azonban, a melyet a javaslat jelenleg tervez, Lozzá nem járulhat. Az ő adózásra vonatkozó javaslatát is sokat támadták. Az előmunkálatok, úgy mondták, hosszadalmasak lesznek. De hiszen a legfontosabb adatok már benne foglaltatnak abban az adógyüjteményben, a melyet a miniszter az egyenes adók reformjára való tekintettel egybegyüjtött és a képviselők közt szétosztott. Az az aránytalauság, a melyen most a javaslat alapul, csak arra fog vezetni, hogy a felekezetnélküliségnek amúgy is.grasszáló betegségét terjessze. 0 elismeri, hogy kinek-kinek joga meg van arra, hogy a felekezeteken kivül álljon, ha meggyőződése szerint egyik felekezet elveit se követheti. De hát az egyéni szabadság követelméyeit korlátozni kell a társadalom, az összeség szempontjából. Az egész törvénykodeksz sem egyéb mint az egyéni szabadságnak az ösz_ szesség érdekéből való korlátozása! A felekezetnélküliség az Összesség szempontjából, a fennálló társadalom érdekében nem kívánatos s ezért ö nem óhajt megszavazni olyan javaslatot, a mely végeredményben a felekezetnélküllséget szolgálja. Védelmezi végül indítványának azt a pontját, a mely szerint a félekezeteknek szánt segélyösszeg az illető felekezeteknek átadassák. Abba, hogy a miniszter a felekezetekkel titokban alkudozzék, bele nem egyezhet. Törvényhozási szempontból inkorrektnek, a félekezetekre pedig lealázóuak tartja. Abba még beleegyeznék, hogy az államellenes magatartás ügyében az állam legyen a legfelsőbb fórum. Annak szükségét azonban nem látja, hogy erkölcsi vétségek ügyében miért, ítéljen az állam végső fórum gyanánt. E kérdésben már a felekezeti hatóságok •csak kompetensebbek ! Minthogy meggyőződését, határozati javaslata követelményeinek igazságát a vita meg nem döntötte, azt fentartja és elfogadására kéri a Házat. Wlns$ic< Gyula kultuszminiszter: Röviden szólhat, mert előbb elmondott beszédeiben kimutatta, hogy a kérdés megoldására a leggyorsabb, leghelyesebb javaslat az, a mely a kormány álláspontjának megfelel, hogy az óhajtott czél érdekéből a benyújtott indítványok egyikét se lehet elfogadni. Az egyház és á.lam koordioácziójának Molnár apát által hangoztatott veszedelmes teóriáját a leghatározottabban visszautasítja. Azon hely méltósága érdekében, amelyet el foglal, e teória ellen a leghatározottabb tiltakozással élni kénytelen. Apponyi gróf beszédére reflektálva, konstatálja a miniszter, hogy ő nem állította, hogy a 48 : XX t -ez.-ben a szekulárizáczió benne van. Csak azt hangsúlyozta, hogy a történet tanúságai szerint az olyan intézkedések, a minőket ez a törvény 3. §. tartalmaz, mindenütt a szekulárizáczióra vezettek. A felekezet nélküliséget a kormány nem protezsálja, sőt az állam érdekében állónak se tartja, hanem épen minden törekvése oda irányul, hogy a régi történeti egyházakat a maguk csorbítatlan erejében fenntartsa. Ne akarja Apponyi gróf megakadályozni az államhatalom szilárdulását, mert állítólag vele visszaélnek. Küzdjön egyebek ellen a hogyan akar, de az államhatalmat lefegyverezni nem szabad, mert ezen elv alapján kitörülheti törvény könyveinkből összes nemzeti vívmányainkat. Apponyi gróf államférfim megtévedésének tartja azt, hogy a nem kvalifikált lelkészeket a javaslat jótéteményeitől megfosztani akarja. Ezek a lelkészek öt-hat osztályt, praeparandiát végeztek! Leszámol e Apponyi azzal, hogy milyen elkeseredést keltene az, hogy e szegény embereket sorsukra bízzák? Milyen támaszt nyújtanának e papok a szoczializmus ellen ? Ha e javas'atnak nincs is más czélja, mint a nyomor enyhítése, megvan róla győződve, hogy törvénnyé emelkedése esetén hatalmas eszköze lesz nemzeti kcszolidácziónknak. Ajánlja a javaslatot elfogadásra. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta s az összes beadott határozati javaslatokat mellőzi. Püspöki látogatás a belsösomogyi ev. ref. egyházmegyében. 111. Pata, Basal, Mol vány, Tótsze ntg yörgy. April 20-án, reggel folytatta főtiszt, püspök ur körútját Patára, a következő központi egyházba, hová behívattak Basal és Molvány leányegyházak és Tótszentqyörgy anyaegyház. A menet élén haladt a járás főbírája tok. Hegyessy János ur, az egyházmegyei főjegvzővel, vezetve a hatvani bandériumot, melv egész ti patai határig díszben vonult; utánna ns. Szeghő Gellért ur díszes négyes fogatán mélt. püspök ur és Körmendy Sándor ur, — ezután az egyházmegyei gondnok ur az esperessel, végül a béczi és hatvani lelkészek és tanítók. Pata község határánál már várakozott 30 lovasból álló bandérium, mely valóban impozáns látványt nyújtott; itt üdvözölte mélt. püspök urat a politikai község élén és nevében tek. Wanka Kamilló körjegyző ur. Harangzúgás és taraczklövések közt vonult a 30 lovas által kisért menet, a templom mellett felállított Isten hozott“ felírással ellátott szép diadalkapu alatt —- a lelkészi udvarra, hol az üdvözlő beszédet Varga Lajos tótszentgyörgyi lelkész tartotta. Ezután egv helybeli polgárnak Ambrus I-nek serdülő leánya gyönyörű szép élő virágbokrétát nyújtott át, rövid, de szívhez szóló szavakkal, a mit a főpásztor melegen megköszönt. Fél tíz órakor kezdődött az egyházak vizsgálata, mely után 11 órakor a nép a zöld koszorúkkal, selyem kendőkkel és déli növényekkel gyönyörűen feldíszített templomba ment. A helyi lelkésznek szép és bibliai stylusban irt alkalmi imádsága után, felemelkedett püspök ur és megtartotta intő, buzdító, dorgáló beszédét; mély sajnálatának adva kifejezést a felett, hogy a Pata- Poklosi-Apáti egyesült egyházban 8 visszás házaspár, 4 vadházassági eset és 2 törvénytelen szülött van; ezek következtében a tiszta erkölcs, mely a társadalom fenállásának legbiztosabb alapja — itt nagyon megromlott, alásülvedett. Ilyen körülmények között bajos dolog várni az egyháznak felvirágzását. Figyelmeztetett a tarthatatlan állapot végzetes következményeire; kérte az egyház híveit, hogy tartsák szem előtt az írás ezen szavait: Tiszt elet es mindenek felett a házasság és a fértél messég nélkül való ágyasház.“ Intette a férfiakat,
