Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

225 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 226 tott az egyesület Ihász Lajosné úrnő személyében, a ki a választást szives volt elfogadni s ezzel hálára kötelezte egyletünket, még inkább lekötelezte azon­ban azzal a szives érdeklődéssel, melylyel egyletünk ügyei iránt viseltetik s tetteivel, melyek az egylet felvirágoztatását czélozzák. Ugyanezen gyűlésen történt a tagokat gyűjtő ivek kiosztása is a választmány tagjai között, April 12-én bemutatja titkár az alapszabályter­vezetet, melyet a budapesti Lorántffy Zsuzsánna egyesület s a komáromi prot. jótékony nőegylet alap­szabályai nyomán készített. 1897. máj. 16-án közgyűlésünk volt, melyet Ihász Lajosné úrnő védnöknő remek, szép megnyitó beszéde tett emlékezetessé. A közgyűlés elfogadta az alap­szabály tervezetet, kimondta, hogy jóváhagyás végett a nmlt. m. kir. belügyminisztériumhoz terjesztessék fel. A szept. 5-én tartott választmányi gyűlés egy jótékony czélu tánczmulatság tartását határozta el, mely szept. 26-án az egyházker. közgyűlés alkalmá­ból meg is volt. A mulatság erkölcsileg is szépen sikerült, anyagilag pedig 190 frt 3 krral gyarapította az egylet alaptőkéjét. 1897. okt. 3L-éo intézkedett a választmány az 1897. évi segélyezésekre vonatkozólag. Részben vagy egészben ruhával segélyezett 36 szegény tanulót, a ruhakiosztás az iskolában a választmány tagjainak jelenlétében történt. A mily rosszul esik látni a nyo­mort, olyan jól esett, mikor láttuk a gyermekek ár­tatlan örömét, kik bizonyságot tettek róla, hogy erre az egyletre nagy szükség volt, hiszen olyan sok vá­rosunkban a felekezetűnkhöz tartozó szegény, iskola­­köteles gyermek. Ugyanezen gyűlésen mondotta ki a választmány, hogy 1000 frt mint alaptőke kezeltes­sék az eddig befolyt jövedelemből. A íaggyüjtés szép, szinte nem várt eredmény­nyel járt. Ma, mikor a különböző czélu, nagyszámú egylet annyira igénybe vesz bennünket, örömmel ve­hetjük tudomásul, hogy az 1897. évben volt egyle­tünknek 30 alapitó, 183 rendes és 40 pártoló, ösz­­szesen 262 tagja. — E szám fényes bizonyítéka egy­letünk életrevalóságának, — de egyúttal a választ­mány buzgóságának is,— mert e nélkül nem adhatnánk számot ily szép eredményről. A pénztárt 1898. február 21-ikén egy bizott­ság megvizsgálta s úgy találta, hogy a bevétel az 1897-dik évben volt 1286 forint 74 krajczár; a kia­dás pedig 175 frt 87 krt tett ki. Levonva a kiadást a bevételből, a tiszta készpénz maradvány az 1897. évről 1110 frt 87 kr. A pénztár kezelést, pénztári könyvet, nyugtákat teljesen rendben találtuk, azért is indítványozom a bizottság nevében, hogy Csiszár Andorné pénztárnoknak az 1897. évről a fölment­vényt a közgyűlés adja meg s lelkiismeretes, fárad­ságos munkájáért neki köszönetét mondjon. Ez a leg­kevesebb azért a sok munkáért, melylyel ő az egy­letet szolgálja. Az ő buzgóságát dicséri az is, hogy az 1897. évre a tagsági dijak túlnyomó részt bejöt­tek; a hátralék elenyészően csekély, de az is bizto­sítva van.“ Ez röviden az egylet 1897-dik évi története. — A közgyűlés a jelentést nagy figyelemmel hallgatta. Csiszár Andorné péoztárnoknak a fölmentvényt az 1897. évről megadta s neki, valamint Faragó János titkárnak köszönetét szavazott. Az elnökválasztást május 1-re tűzte ki, addig Saáry lajosné úrnő ve­zeti az egyletet. Az egylet sikerrel megkiizdött a kezdet nehézségeivel, bizton reméljük, hogy tovább is virágozni fog s nem utolsó tényezője lesz annak, hogy a kálvinista egyház valahára kibontakozzék Pápán abból a szegényes helyzetből, a mire sem híveinek számát, sem a hívek vagyoni állapotát te­kintve, nem méltó. jegyes l^özlEményE|. — Őszinte részvéttel közöljük a következő gyászjelen' . _±.iuhottak megtört kebellel, a mély fájdalom súlyos csapása alatt vérző szívvel, de Isten akaratán megnyugvó keresztyén lélekkel tudatják nagytiszteletü Halom Ádám urnák, a mező-szent­­györgyi evang. reform, egyház lelkészének folyó évi márczius hó 29-én reggeli 3 órakor életének 7 7-dik, lelkipásztorkodásának 49-ik, boldog házasságának 44- dik évében hozszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak kült tetemei folyó évi már­czius hó 31-én délután 2 órakor fognak a mező­­szent-györgyi evang. reform, sirkertben örök nyuga­lomra tétetni. Mező-Szent-György, 1898. márczius hó 29-én. „Az Urra néztem, vártam az én szabaditásom­­nak Istenét és meghallgatott engemet az én Iste­nem.“ — Istennek szentelte közhasznú életét; Isten­nek és a jóknak áldása lengjen nyugvó porai felett. Neje : özv. Halom Adámné szül. Pécsvárdy Juliánná. Gyermekei: Halom József, Halom Ádám, Halom Dé­nes, Halom Géza, Halom Vincze, Halom Dezső. — Menye : Halom Dezsőné szül. Markó Ilona. — A csurgói fögymnásiumnak egy kedves kis tanulója haláláról szóló gyészjelentést is vettük. Simon Gyula, Simon Károly magyar-újfalui (Somogy) lelkésztársunk 14 éves kis fia volt ez, a ki az apai házban halt el. Temetése márczius 29-én ment végbe. Isten vigasztalja mega megszomorodott sziveket! — A pápai tiffrárí kör múlt hó 2 .-én tartott gyűlésében a gyakorlatirás kérdésével foglalkozott s kimondta, hogy: Az Írásbeli gyakorlatok számát teteme­sen le kell szállitani, szabad kezet kell engedni a tanár­nak a helyi viszonyok szerint.“ Ezt miut a saját in­dítványát beküldi az országos tanáregyesülethez. Ugyanekkor határozta el a kör azt is, hogy a nagy­­közönség számára csekély beléptidij mellett felolva­sásokat fog tartani. Az első ilyen felolvasás ápril 24-én 1 eszétől Makay István és Sarudy György főgymn. tanárok tartanak előadást, illetve felolvasást. Ekkor kezdik meg a pártoló tagok gyűjtését is, — a pár­toló tagok csak 50 krt. fizetnek egy egész esztendőre. — A lelkészi fizetések kiegészítéséről szóló kérdéshez. A franczia kormány következő fizetésben részesíti a francziaországi református papokat:

Next

/
Thumbnails
Contents