Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-21 / 8. szám
127 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 128 Szabályrendelet-tervezet a dunántúli ev. ref. egyházkerületben az egyházközségek háztartásáról. (Vége). 63. §. Aion, e községekben, melyek pénz tőke kölcsön kiadással nagyobb mérvben foglalkoznak, tőkekönyvet tartoznak vezetni. A tőkekönyv egymással szemben álló két oldal, a bal a tartozás, a jobb a lerovás bejegyzésére szolgál, a fej vonalra az adós neve, lakhelye, az alap megnevezése és az évszám Írandó, rovatai következők a tartozás oldalon : a) tartozás: 1) folyószám, — 2) kelte: hó és nap, — 3) megnevezés, — 4) tőke: k. és f. — 5) kamat: k. és f. a lerovás oldalon. a) lerovás: 1. 2. 3. 4. 5. úgy mint a tartozás oldalon. Az év végével minden egyes számla külön-külön zárandó le; a lezárása tartozás oldalon előirt, és a lerovás oldalon bejegyzett tételeknek összeadásából, — a lerovás főösszegének a tartozás főösszegéből való levonásából, illetve a hátraléknak megalápitásából áll. Az év január hó 1-ső napján az adósok részére uj számla nyitandó és tartozásuk úgy tőke mint kamatban, külön-külön mint „múlt évi hátralék“ áthozandó. 64 §. Minden év deczember hó 31-én a naplók, — főkönyvek — lezárandők (e. t. 256 §.), — a naplók a számadók, a főkönyvek a lelkész (tanító) által aláirandók és elkészítendő minden alap részén külön-külön az év számadási zárlata. 65 §. A „számadási zárlat“ czim alatt az e. község neve és jellegének megnevezése után az alap neve és a számadás éve Írandó fel, rovatai pedig következők: a) rovat száma b) naplóczikkek számai, — c) bevétel vagy kiadás, — rovat czimei, — d) tartozás: k. és f. e) lerovás: k. és f. — f) hátralék : k. és f. g) előirányozva: k. és f. A számadási zárlatba első sorban a bevételek, ezután a kiadások: A) valódi, B) hitelműveleti és C) átfutó rovatok tételei a főkönyvből a már ott előállított főöszegben iratnak be, mely után elkészítendő a vagyonmérleg. A vagyon mérlag két egymással szemben álló rész, az egyik az „érték“ másik a „teher vagyon“ bejegyzésre szolgál, rovatai: a) sorszám b) megnevezése az érték (teher) vagyonnak, c) egyenként: k. és f., — d) összesen: k. és f. Az értékvagyon rovatába bejegyzendők a számadási zárlatokból az A) valódi bevételek hátraléka, — a B) hitelmüveleti bevételek hátraléka és C) az átfutó tételek és végre a naplómaradvány főösszege. A tehervagyon rovatába bejegyzendők a kiadás A) B) C) hátralékos tételeinek főösszege és ha túlfizetés^ van/ annak főösszege. A mérleg lezárása, az érték és teher vagyonnak összeadásából és azoknak össze hasonlításából áll, melynek eredménye vagy „tiszta érték vagyon“ vagy „tiszta teher vagyon“ 66 §. Minden év január hó 30 napjáig a naplók a megfelelő okmányokkal felszerelve, — számadási zárlatok és a vagyon mérlege, — megvizsgálás végett a presbyteriuin elé terjesztendő, melyre nézve a presbyterium az e. törv. 256 §-ában irt eljárást követi azon hozzáadással, hogy a megvizsgált számadások legkésőbb márczi us hó 1. napjáig, a követke év költségvetésével együtt, az e. megye espereséhez felterjesztendők. A számadások kellő időben elmulasztott beterjesztése esetében, ezen szab. rendelelet 43. §.ában irt rendelkezések alkalmazandók. VI Átmeneti intézkedések. 67 §. Az ezen szab. rendelet alapján első ízben készült vagyonkönyv és külön rovatos kimutatás, 15 napon át, a lelkészlakon közszemlére teendő, a lelkész a közszemlére kitétel idejét valamely megelőző vasárnapnak délelőtti isteni tisztelete alkalmával azzal hirdeti ki, hogy a vagyon könyv és rovatos kimutatás bármely tétel ele ellen, úgy egyház tagoknak, mint az egyház tisztviselői és alkalmazottjainak jogukban áll, a kitételi időben, akár külön írásban, akár az e czélra a lelkész által nyitott jegyzőkönyvben felebbezést bejelenteni. A kitételi nap lejárta után 8 nap alatt a lelkész kötelessége, úgy a vagyonkönyvet és rovatos kimutatást, mint a beérkezett felebbezéseket és vonatkozó jegyzőkönyvet az e. megye espereséhez beterjeszteni. Ha felebezés nem adatott be, ezen körülmény a jegyzőkönyvben a lelkész által bizonyítandó. 68 §. Azon ügyek elintézésére, melyek ellen felebbezés nem adatott be, az e. megye közgyűlésének (e. törv. 242 §.) azoknak elintézése pedig, a melyek ellen felebbezés beadatott, az e. megye bíróságának illetékessége állapittatik meg. (300 §. 12.) Az e. megye határozata ellen az e. kér. közgyűléshez, — a bíróság határozata ellen az e. kér. bírósághoz lehet felebbezni. Az e. megye, mint bíróság a határozatot gyűlésében, illetve ülésében hirdeti ki, a felebbezés ezen kihirdetési naptól számított 15 nap alatt adandó be. 69 §. Ezen szabályrendeletnek végrehajtásával: az e. megyék, — azoknak esperesei megbizatnak, — az abban foglalt rendelkezések az 1897. év végéig minden e. megyében kivétel nélkül végrehajtandók. Konkoly Th. Gyula. Hitfelekezetünk életjelenségei és teendőink napjainkban. (Folytatás.) Ezt tudva és elfogadva, sajnosán esik konstatálnunk amaz — ismét a statisticára s hivatolt közleményre hivatkozom — sok tekintetben elszomorító, mindenesetre azonbau gondolkozás, megfontolásra méltó tényt, hogy hitfelelekezetütik e téren elveszítette már elsőségét, domináló voltát, s másod, harmadsorba állani kénytelen. Az említett közlemény szerént az evang. reformáltak vagy is hitfelekezetünk iskolái 14.1%-át tették a hazai összes népiskoláknak, s már ez a szám hanyatlást visszaesést mutat azon aránnyal szemben, melyben az ország lakosainak többi felekezeteivel, s azok számával szemben állunk. A tankötelesek iskolába járulását tekintve 1000 iskolaköteles közül tényleg járt iskolába r. kath. 870, ág. evang. 890, ev. ref. 814, s igy itt a harmadik sorba kerültünk, hogy vádlólag kiáltson ellenünk az ások ezer iskolátlan gyermek, kikről pedig azt mondotta édes Idvezitőnk : engedjétek hozzám jönni a kisdedeket. Hogy ennek
