Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-05 / 49. szám
769 _ . DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. __________; ■ ■ - - 770 V. A köztartás által évi] költségvetésének terhére 50 évig a másik 6000 frt 5.2°/0 kamatja fejében fizetendő 312 frt VI. A tanítóképző növendékek szállásdija 40 növendék á 30 frt 1200 frt összesen 4274 frt A fedezet tehát 114 írttal haladja meg a szükségletet vagyis a kerület az itt jelzett módon megalkothatja intézményeit, a nélkül, hogy csak egy krajczárrai többet fizetne mint most, sőt egy új intézményt is teremthet t. i. a theologusok internátusát. Vegyük ugyanis szemügyre a fedezetet. Az I. p. a, fölvett 625 frt most is terheli a kerületet (1, 1896. jkv 116 1,). A II. p. a. fölvett 1125 frt az ugyanazon kerületi jkv 84, lapján kimutatott értékvagyon 5°/0-os kamata gyanánt vau felvéve. A III, p. a. fölvett házhaszonbér a bérajánlat alapján lett igy fölvéve s nagy különbség, mely a fedezetnél mutatkozó maradványt fölemésztené, ha a lehetőségek közé tartozik is, nem valószínű. Ha pedig a Brader-ház megszűnnék bérház lenni: az internátus mindenesetre oly kedvező helyzetben volna már, hogy akkor az fizethetné évi bevételeiből a 700 frtot lakpénz czimen. A IV. p. a. 6000 frt tőkesegély s illetve ennek kamata pn fölvéve, mely a legilletékesebb faktor részéről helyeztetett kilátásba. Az V. p. a. a köztartás van 312 frt évi járulókkal számításba véve, mi ha az első pillanatra soknak látszik is, közelebbi megtekintésre nem oly igen nagy összeg s a köztartás, a maga 16000—18000 forintos költségvetésében nagyobb nehézség nélkül szoríthat e kiadásnak helyet annyival is inkább, mert az összeg 1/4t részére már meg van a fedezete egy tartalékalapban, másik x/4 részére a köztartási dijak takarékpénztári gyömölcsöztetése nyújt fedezetet, s igy csak felét kellene a költségvetésbe fölvenni. Végre a VI. p. a. fölvett 1200 frt a kerület eddigi megajánlásán alapul s igy fölhasználva, mindenesetre hatékonyabb lenne, mintha szálláspénzül készpénzként kell a segélyezetteknek odaadni. Ezekben óhajtottuk elmondani szerény véleményünket a fenforgó tanügyi dolgokra nézve. S most csak még egyet. Ha idegenkedünk a sok adósságtól: áruba kell bocsátani az ó-kollégiumot, s ez esetben a Jókai utczai szárnyépületet úgy lehet épittetni, hogy ott a főiskolai nyomda a magas pincze helyiségben elférjen. A számítást egyébként a dolog ilyen megoldása nem zavarja, mert kevesebb lenne ugyan az adósságunk, de megszűnnék az ó-kollégium bérjövedelme is, s igy a számítás a fönti keretekben mozogna akkor is. Kérjük olvasóinkat, hogy tekintettel az ügy rendkívül fontos voltára, minél többen s minél alaposabban hozzászólni szíveskedjenek; nézetünket azoknak szives figyelmébe ajánljuk, kik a reális élet alapján állnak ugyan, de egy szebb jövőért küzdve, tudnak álmokat álmodni s látásokat látni. Dr. Antal Géza. Javaslat az egyházi adózásról, a belhivatalnoki fizetések rendezéséről s az egyházfentartási alapok létesítéséről. Az egyetemes magyar ev. ref. egyház tagjainak az egyes egyházközségekben fennálló gyakorlat és dijevelek szerinti adózása megszűnvén, az egyházi adózás általános érvényességű, tehát minden gyülekezetei, egyháztagot és belhivatalnokot egyformán kötelező egyházi törvénynyel következőleg szabályoztatík. 1. §• Az egyházi adó kétféle, u. m.: egyházközségi és közszükségleti adó, mindkettő ismét rendes és rendkívüli adónemekre oszlik. I. Egyházközségi adók. 2. §. Az egyházközség évi rendes szükségleteinek fedezésére szolgál: a) A személy-, illetve család-adó, melyet mindazon adóképes egyháztag egyformán viselni tartozik, kinek illetősége azon községben van, melybe az egyházközség bekebeleztetett és mindaz, akinek azon községben rendes lakása vagy üzlete van, habár más községben illetékes, vagy a szóban levő községben ingatlannal nem bir, vagy egész éven át nem lakik is. (E. t. 247. §.) Életének 24-ik életévét betöltött vagy törvényesen nagykorusitott, úgyszintén a magános vagy özvegy egyháztag személyes adója évenként 50 kr. Egy család ily adója pedig, szintén évenként, 1 frt. b) A vagyonaránylagos adó, melyet minden egyháztag fizetni köteles, ha azon községben, melybe az egyházközség kebeleztetett, akár ingatlan birtoka van, akár keresete után állami adóval megrovatott.— Ez, az adó arányában vettetik ki s következő maximális magasságra emelkedhetik: 1. 50 frt állami adóig 10%. 2. 100 írtig terjedő állami adónál az első 50 írtig 10%, 50—100 írtig 8%. 3. 100—200 írtig terjedő állami adónál az első 50 írtig 10%, 50—100 írtig 8% 100—200 írtig 6%. 4. 200 írtnál magasabb állami adónál 200 írtig az előző osztályok szerint, 200 írton felül 50/°. Egy egyházközségben 100 írtnál több egyházi adó egy egyháztagra ki nem vethető. 3. §. Az egyház rendkívüli szükségleteinek fedezésére szolgáló adó. Egyházi szerek beszerzésére, egyházi épületeken nagyobb mérvű javítások vagy bővítések eszközlésére, avagy uj építkezésre, ha az egyházi törvények 248. §-ában felsorolt forrásokból elegendő fedezet nem meríthető, a felsőbb hatóság jóvá hagyásával, jogában van az egyházközségnek, a szükséges összeg hiányzó részének fedezése
