Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

757

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

758

a lelkipásztorok figyelmét arra, hogy híveiket az imádkozásra és munkásságra buzdítani igyekezzenek. 5. A betegek látogatását és urvacsoráztatását a körülményekhez és viszonyokhoz képest gyakorlatban óhajtjuk tartani. — — Igen praktikusnak tartjuk a 4-ik ponttal kapcsolatos indítványát, hogy olyan konfirmácziói káté és magán imádságos könyv készítéséről gondoskodjék egyházunk, melyet egész magyar református egyházunk úgy használhasson, mint az énekes könyvet.

Sárospataki Lapok. 36—43. sz. Bernáth Elemér felső-zempléni ev. ref. egyházmegyei gondnok gyülést-megnyitó beszédében két fontos kérdéssel foglalkozik; t. i. hogy a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényczikknek micsoda hatása van társadalmi, Meg pedig egyházi életünkre. S azután a katholikus autonómia kérdését tárgyalja. K. E. „Konventi határozatok“ ez. alatt idei konventi gyűlésünk nevezetesebb határozatait ismerteti. Réz László „Az Új Óramutató1,1 és a bélmisszió“ ez. alatt ismerteti az Uj Óramutató tartalmát. Kenessey Béla dolgozatával kapcsolatban megjegyzi a könyvismertető', hogy csak a templomi istentiszteletet tartja megengedhetó'nek s az egyéni személyes evangelizácziót teljesen elitéli, mert szerinte pápistás és pietisztikus. Angol és amerikai példák mutatják, hogy nem az; de még ha egyes kivételes esetekben pietisztikus hatása mutatkoznék is, ezerszer jobb ez annál, mintha semmilyen hitünk sincs, hanem csak nevezzük magunkat kálvinistáknak vagy lutheránusoknak, a nélkül, hogy a szó valódi értelmében azok volnánk.*). Vadászi Pál Viszhangok a J-baranyai nyilatkozatra ez. alatt nagyon elbusul Szilágyi Dezsó' ottan tett nyilatkozatán : „téves az a felfogás, hogy a ref. papokat az állam fogja fizetni" s elkeseredetten jut erre a konklúzióra : „Vagy van szüksége reáuk az államnak, vagy nincs; ha van, teljesítse velünk szemben felügyeletéből folyó kötelességét, — — vagy pedig nyíltan mondja ki Catoval : Karthaginem delendam censeo. “ A 38-ik számban olvashatjuk, a sárospataki tanári kar hosszas részletes és alapos Előterjesztését a Simonyi-féle Magyar Nyelvtan tárgyában, mely nem más, mint felnőttek oktatása szomorú és egyúttal komikus kénytelenségből. Pataki Pál Az ominosus konventi határozat czim alatt nagyon helyteleníti a konvent azon határozatát, hogy jövőre, ha az állam ismét ad rendkívüli segélyt, „a leginkább segélyre szorult lelkészek egyházi hatóságaik utján adják be kérvényeiket a végrehajtó bizottsághoz. Helyteleníti pedig azért, mert a kérdéses összeg nem segélyül, hanem a lelkészi fizetések kiegészítéséül adatott. A 40-ik számban három czikk foglalkozik az államsegély nevezetes kérdésével. Q. Az állami gimn.-ok s a prot. vallásoktatás ez. alatt valóban botrányos, sőt szinte bámulatra keltő dolgokat mond el egy alvidéki áll. gimn. igazgató eljárásáról, a ki két prot növendéket mindenáron kényszeríteni akart, hogy kath. vallásórákra járjanak. Ha ez igaz, érdemes volna azt az igazgatót legalább megfigyelés alá helyezni. Molnár Ferencz Egyházunk veszedelméről elmélkedik, melyet az uj egyházpolitikai törvények idéztek elő.

Borsos István.

*) Különben pedig mindenre, a mi a belmisszióval Összefügg, vagy azt mondja, hogy rossz, vagy hogy felesleges. Hát hiszen ez a .legkönnyebb álláspont!

Márczei.

A bibliai Gósen, Sinai félsziget és Szuez csatorna.

(Folytatás.)

Ahmes, vagyis I. Amenkoteppel kezdődik a XVIII- dik dynastia, mely uralkodott K. e. 1750—1450-ig kerekszámbau véve és uralkodótagjai voltak Abmesen kívül, ennek utóda I. Thutmesz, kinek nem lévén fia, öcscsét ősz szeházasitotta leányával Hatasoval. Ezért II. Thutmosis uralkodása csak névleges volt, mertMulajonkép Hataso királyné uralkodott. Ez a harczias királyné, aki II. Thutmes halála után, mert fia nem maradt, egyik öcscse kiskorúságának ideje alatt is kormányozta az országot, azt írja egy helyt: „Én ismét helyreállítottam, ami össze volt omolva és rendeztem azt, ami össze volt zúzva, még abból az időből, midőn az Amuk az északi országban Hatuart városában voltak és alattuk a beduinok az épületeket összerombolták. Azok Ra tisztelete nélkül uralkodtak, senki sem teljesítette az isten parancsolatát, mig én a Ra trónját el nem foglaltam.“ A Thutmesek után következtek az Amenhotep nevű királyok és pedig II. III. IV-ik Amenhotep, kik együtt képezték a XVIII-ik dynastiát, melynek uralkodási ideje 300 esztendőre tehető és ez nevezhető az egyiptomi lovag kornak, az utánua következő rhameszida korral együtt pedig az egyiptomi renaíssans korszaknak. A midőn az újéletre kelt birodalom határai délen Nubiaban, északon az örmény felföldön voltak, keleten az Euphrates és Tigrisig, nyugoton a Bárkái fensikig terjedtek. Nagy volt az ország hatalma minden népek előtt, különösen a XIX-ik dynastia alatt, 1450—1312, a Sesostris kora alatt, midőn uralkodtak I. Ramszesz^, nagyérdemű I. Seti, a nagy Seti, Il-ik Ramszesz, a görögök Sesostrisza\

A Grosenben lakó zsidónépnek ez volt a szenvedések kora, különösen II. Ramszesz uralkodásának ideje, ki belátta a keleti városok hadászati fontosságát, azért új várakat építtetett és a régieket kijavíttatta. Azonkívül rengeteg sokat építtetett pl. a százkapuju Thaebe keretén belől levő Ramesszeumot, melynek falaira felvoltak és részben vannak még most is vésve hódító hadjáratainak történetei, készíttetett szobrokat és obeliszkeket pl. Párisba, a Concordia térre került Luksorból való obeliszket, Nubiaban a Szebua völgyben levő két nagy szobrot, az Ipszambuli csodálatos sziklatemplomot, Rámáknak a hétkapuju Thebaenek egyes részeit ő építtette. Felismerte Szán vagy Tanís városának hadászati fontosságát, azért a romokban heverő hykszosz várost újra építtette, s ezért nevezik ezt is Ramszesz városának, miután uralkodásának második felében ezen határszéli városba tette át királyi lakását és innen indult hadjáratokra kelet felé Pelusiumon át a Menzala és Ballah tó között levő földszoroson, az úgynevezett Kantaran vagy arany hidon keresztül, mert ez volt a syriai ut, ezen az utón hozták haza a sok aranyat.

Ramszesz az újonnan épült várokban és városokban rendes őrségeket tartott, azokba nagy gabona raktárakat