Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

729

DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP.

730

XLII. í*. 1. 2. verse mondja: Látván pedig Jákob, hogy Egyiptomban gabona volna, mondá Jákob az ő íijainak. Mit néztek egymásra. És mondá: Imé hallom, hogy Egyiptomban gabona vagyon ; menjetek oda és vegyetek nekünk gabonát, hogy éljünk és ne halljunk meg.

A miként az ó-testamentomi elbeszélésekből is ismeretes, Jákob fiai elmentek Egyiptomba gabonát vásárolni, s csak legifjabb tesrvéröket hagyták otthon, Benjámint, a 130 esztendős Jákob legkedvesebb fiát, aki Józseffel édes testvér volt, mint Rákhelnek fiai, mig a többi Leától született; a mesopotamiai Lábán adta volt őket Jákobnak feleségül, 14 évi hűséges szolgálata jutalmául. A mostohatestvérek között a legrégibb időkben is meg volt az irigység, mint némely helyeken most is, azért Józsefet testvérei elakarták pusztítani, miután ezt atyjuk jobban szerette. De nem ölték meg, hanem Egyiptomba menő kereskedőknek adták el 20 ezüst pénzért, kik Giliádból balzsamot, mézet és mirhát vivének tevéken Egyiptomba.

Józsefet az ismaeliták eladták egy Potifár nevű előkelő egyiptomi embernek, ki miután őt megkedvelte volt, házának főfelügyelőjévé tette. De nem sokára roszra jutott, mert a Potifár felesége bosszúból hamisan bevádolta ura előtt, ki aztán Józsefet tömlöczbe vettette.

Itt az történt vele, hogy két rab társának álmát megfejtette és az egyik kiszabadulása után gazdája figyelmét felhívta a tömlöczben sinlődő József álomfejtő képességére, midőn a Faraonak a hét kövér és hét sovány tehén megfejtéséről szóló álmát senki sem tudta megfejteni. Ekkor a Farao Józsefet kihozatta a börtönből, ő pedig az álmot megfejti a következőleg : lesz hét kö, vér esztendő, amidőn nagyon sok gabona fog teremni és azután fog következni hét szűk esztendő, midőn semmi sem terem. Erre a Farao reá ruházta méltóságát é< hatalmát és oda adta pecsétnyomó gyűrűjét is.

Móz. I. 41. r. 42. 43. stb. v. „És kivévén farao a maga gyűrűjét, a maga ujjából, adá azt Józsefnek ujjába; és felöltözteté őtet bíbor ruhába és arany lánczot vete az ő nyakába. És ülteti őtet az ő második székébe. Ezt kiáltják vala pedig ő előtte Abrekh: azaz ifjú, avagy gyenge atya. És fejedelemmé tévé őtet mind az egész Egyiptomnak földén.“

József ekkor 30 esztendős volt és a Farao adá neki feleségül Aseratot, Potifár On nevű város fejedelmének leányát, akitől született két fia Manasse és Efraim.

A hét kövér esztendő alatt Jézsef minden gabonát összegyüitetett Egyiptomban, úgy hogy mikor a szűk esztendők beállottak, magtárai tele voltak gabonával. Mikor pedig az egyiptomiaknak gabonájuk elfogyott, minden aranyukat és ezüstjüket gabonáért adták, később marhákat és utoljára földjüket és életüket adták el a fáraónak. Állítólag ezen időtől kezdődik Egyiptomban az a rendszer, hogy az egész föld a Faraoé, vagyis uralkodóé, a föld népének csak a megművelés joga maradt meg, a miért alig kapnak annyit, a mennyiből életűket nyomorúságosán fenntarthatják.

Ebben az időben történt, hogy Jákob, vagyis Israel

fiai Benjámin kivételével Egyiptomba mentek gabonáért. Midőn József elé vezették őket, ez azonnal felismerte testvéreit, de mert még nem akarta magát felfedni, haragos arczczal és ^dorgáló szavakkal fogadta őket, azt mondván, kogy ők nem gabonáért jöttek csupán, hanem azért, hogy az országot kikémleljék és társaiknak hírül vigyék az ország nyomorúságos állapotját. Ezt tette azért, mert többet akart megtudni otthonn hagyott öreg atyjáról és kedves Benjamin öcscséről, a kik, hogy élnek, megmondák mentegetésükkel, hogy t. i. ők 11-en mind egy embernek a fiai és nincsenek más társaik, mint otthon maradt atyjuk és legkisebb öcscsük.

József azután gabonát adatott nekik és Simeont kezesül vissza tartva, hazájukba küldte őket, hogy hozzák el magukkal kisebbik testvérüket bizonyságául annak, hogy igazat szóltak és hogy nem kémek.

Jákob eleinte nem akarta elengedni Benjámint, mert féltette annak életét, de mert a hozott gabona elfogyott és fiai semmikép se mertek vissza menni Egyiptomba, nagy nehezen reá állott Jákob, hogy Benjámin is velük menjen. Mikor József meglátta öcscsét, megölelte és fölfedte magát testvérei előtt. Azután a farao engedelmével szekereket küldött Kanaánba, hogy az ő atyját és minden hozzátartozóját Egyiptomba költöztessék. Amint mondá: I. könyv. 45. r. 9. stb. vers. „Sietvén menjetek fel az én atyámhoz és ezt mondjátok neki: Ezt mondja a te fiad József: Az Isten engemet egész Egyiptomnak urává tett, jöjj le én hozzám, ne késsél. Es Gosen földén lakozol és én hozzám közel léssz, mind te, mind fiaid, barmaid és valami jószágod vagyon. És táplállak ott tégedet (mert a drágaságnak öt esztendeje vagyon még hátra) hogy meg ne halj éhhel te, a te háznéped és valamin vagyon.

Miután megajándékozta őket ruhával és pénzzel, elbocsátá az ő attyafiait és megparancsolta vala, hogy az utón egybe ne vesszenek.

Midőn Jákob megtudta, hogy az ő elveszettnek hitt fia, József él és Egyiptom ura, nagyon megörvendett és azt mondta, hogy lemegy és meglátja őtet mielőtt meghalna: Úgy is lett. Jákob útra kelt minden hozzátartozóival együtt az Egyiptomból küldött szekerekben. Magával vivén az ő fiait és unokáit, az ő leányait és fiainak leányait és minden ő magvát vele egybe elvivé Egyiptomba — amint a Biblia mondja — és igy összesen 66-an valának. Hozzávéve magát Józsefet és ennek két fiát, Izrael nemzetsége 70 lélekből állott József feleségével együtt.

Jöttüknek hírére, elkészítvén József az ő szekerét, eleibe méné Izraelnek, az ő attyának Gosenbe és minekutánna meglátta volna Jakob Józsefet, esék Jákob Józsefnek nyakába és sira az ő nyakán sok ideig. Móz. I. 46. 29. Azután azt mondta József az ő attyának és az ő atyjafiaiuak. hogy ő most már felmegyen a Faraohoz, meg mondja a Faraonak, hogy az ő attyafiai megjöttek és mert pásztorok és baromtartó emberek, juhaikat és barmaikat is elhozták. — Rokonainak pedig azt tanácsolta, hogy ha kérdi a farao, hogy micsoda népek ők, mondják, hogy ők pásztorok és azok voltak atyáik is,.