Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

621 DUNANTÜL1 PROTESTÁNS LAP. 622 — A gyorsírókor szeptember 18-án tartotta első gyűlését. Megválasztotta tisztviselőit a következő ered­ménynyel: Alelnök : Tóth J. VIII. o. t., titkár: Grodek F. VIII. o. t., pénztáros: Stern Gy. VII. o. t.7 könyvtáros: Schor E. VI. o. t.. ellenőr: Tóth K. VII. o. t., előadók: haladóknál: Grodek F. VIII., kezdőknél: Tóth J. VIII., Stern Gy., VII., Tóth K. VII., Schor E. VI. oszt. tanulók. — Epilógus. Nagyt. Körmendy Sándor ur beküldötte a szerkesztőséghez a belső-somogyi ev. ref. egyházmegye f. évi jun. 29-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyvét, annak bizonyítására, hogy ő az egyházmegyei lelkész­­gyámolda 1896/97 évi számadásának számvevői előterjesz­téséből vette az adatot, a mely szerint a nevezett gyámol­­dánál a „hátralék-követelés kamatokból stb. = 2335 frt. 85 kr“ s azonkivül egyéb czim alatti hátralékok összege 510 frt 18 kr. Felhívta továbbá a szerkesztőség ügyel, mét az egyetemes konvent 1897. évi jegyzőkönyve 12- pontjára, a melyben a 25. lapon a hátralékra vonatkozólag ez olvasható: „Ezen hátralék az öt egyházkerület között a következőleg oszlik meg: .... a dunántúli egyházke­rületben előirányzott 13420 frt 86V2 krral szemben hát­ralék 5239 frt 87V2 kr, mely hátralék összegből a belső­somogyi egyházmegyére 3515 frt 11 kr esik.“ E jegyző­könyveket megtekintvén, készséggel kijelentjük, hogy nt. Körmendy Sándor ur hiteles jelentésekből, teljes hűséggel vette adatait. A szerk. — Uj prot. leánynevelő intézet. Rozsnyón e hó 7-én és 8-án nyitották meg a tiszakerületi ág. ev. pol­gári leánynevelő intézet pompás uj épületét s adták át nemes rendeltetésének. A két napi örömünnep úgy szól­ván az egész városra és vidékre kiterjedt, sőt ünnepe volt az az egész magyarhoni ág. ev. egyháznak. Az ün­nepély kimagasló pontjai voltak Terray Gyula főesperes és Zelenka Pál püspök ünnepi beszédei, kik közül épen az először említettnek van legnagyobb része az intézet létrehozásában. Az egész intézet építke­zési és fölszerelési költségei 42 ezer frtot tesznek ki, a telek értéke 16 ezer forint, s igy az egész intézet 58 ezer forint tőkét képvisel. — A baptisták hazánkban Békésen értek el leg­több eredményt, mert ott a napokban már fel is avatták az első baptista templomot. A felavatást Mayer baptista pap végezte Budapestről, a ki, — a magyar nyelv­ben járatlan lévén, — német nyelven hirdette az igét az uj hit követőinek, a kiknek száma, a mint Békésen Írják, már a 900-at is meghaladja. Az istentisztelet után megtartott nagy keresztelőn mintegy 40 uj tag esett át s vétetett fel az uj szekta hívei közé. a debreczeni főiskola tanár-képviselőit, t. i. a theologia, jogakadémia és tanitóképezde részéről, a saját kebeléből kizárta. „Mondanunk sem kell, — igy ir a nevezett lap, — hogy ez az eljárás, a melynek valódi benső indító okait nem kutatjuk, de a melyet a törvénynek pusztán a gymnáziumokra vonatkozó rendelkezésével, e rendelkezés merev és egyoldalú magyarázatával igyekeznek külsőleg igazolni, a legszélesebb körben méltó visszatetszést oko­zott. Minden józan református ember csak sajnálattal szemlélheti, hogy miképeu bontogatják kíméletlen és meg­gondolatlan kezek azokat a százados kötelékeket, a melyek a debreczeni ősi kollégiumot a debreczeni egyház­zal összekapcsolják és a mely kapcsolat czimén a debreczeni egyház példátlan jogokat és befolyást gyako­rol még mai napig is a debreczeni főiskola anyagi és szellemi ügyeinek intézése körül . . . Nem jogokat elko­­boztatni, hanem a jogokat és jogköröket az intézmények természetéhez alkalmazni s mindenkinek és minden tes­tületnek aunyi jogot és befolyást biztosítani, a mennyire saját jól felfogott érdekében szüksége van, a nélkül, hogy ez által másoknak, vagy épen közintézményeknek kárt okozhatna: ez az a fontos tekintet, a minek a főiskola és a debreczeni egyház viszonyának meghatározásában is érvényesülnie keil.“ E felfogás szerintünk is teljesen helyes. — Ausztriában nemsokára uj, katholikus egyetem létesül Salzburgban. A német és osztrák katholikusok nagy buzgalommal karolják föl az ügyet, mert Ausztria nekik még nem eléggé katholikus és ultramontán s Fran­­cziaország és Belgium példájából tudják, hogy a kath. nép és a középiskolák mellett mit köszönhet ez az irány a kath. egyetemnek. S ha Ausztriában felállítják a kath. egyetemet bizonyára nálunk is nemsokára követik majd ezt a példát. De nem csak Ausztriában, hanem Olaszor­szágban is hasonló mozgalmak vannak. Mert az olasz katholikusok milánói kongresszusa kimondta, hogy egy katholikus egyetem felállítása szükséges s erre nézve az előkészületeket megtették. Az olaszországi uj katholikus egyetemet valószínűleg Milanóban állítják fel. — Az olasz evangélikus egyház évi jelentése sze­rint hatalmasan halad előre. Az egyház 16 kerületében 16 lelkész, 12 evangélista, két biblia olvasónő és négy kolportor munkálkodik. Ez idő szerint 30 templomuk van s 13-at most építenek. A kommunikálók száma 1600. A központi helyeken kedvező eredménynyel működő vasár­napi iskoláik vannak, néhány helyen pedig rendes min­dennapi iskolájuk is. Több helyről azt Írják, hegy külö­nösen a kolportőrök energikus munkássága a pápás papokat nagy oppoziczióra ingerelte. Általában ,az olasz nép jó része nagy, hajlandóságot mutat a j>rot..egy­ház iránt. Felelős szerkesztő és laptulajdÖnos: dt*. Antal Géza. —- A „Debreczeni Protestáns Lap“ méltán emlé­kezik meg keserűséggel a debreczeni egyház presbyteri­­umának azon valóban kifogásolható határozatáról, melylyel Pápán, 1897,' az ev. ref. fötanoda betűivel ny; Kis Tivadar. < 1 J

Next

/
Thumbnails
Contents