Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-05 / 36. szám
561 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 562 világi felügyelője is azt mondotta, hogy az Alföldön, a magyar protestánsok között legerősebb a socialismus és a felekezetnélküliség. Én ezt, a maga teljességében alá nem Írom. A socialismus terjedésének inkább világi, mint egyházi indokai vannak. A magas kormány hozott törvényt az ünnepmegszentelésről, de nem szüntette be a vasárnap reggeli heti vásárokat. Vasárnap zárva kell lenni a péküzleteknek, de szabad dorbézolni a korcsmákban. A szegény ember vasárnap kenyeret, szalonnát nem vehet, de pálinkát, szivart, bélyeget kap annál bővebben. A socialismus és felekezetnélküliség terjedésének inkább világi, anyagi, mint egyházi, lelki okai vannak. Kik között terjed a socialismus? Bizony nem a börziánerek, tőkepénzesek, palota tulajdonosok, hanem a szegényebb földművesek és iparosok között. Magyar protestáns egyházaink zömét a földmivelők képezik. Általánosan elismert dolog, hogy a földbirtokra nehezedő — nem egyházi, hanem világi — teher, különösen az eddigi alacsony gabonaárak mellett szinte elviselheletlen. Egy kissé beható gondolkozás után kinek jut eszébe világi kutforrásból eredő bajokért a lelkészt vonni felelősségre ? Országos adatok nincsenek rendelkezésem alatt, nagy számokból nem dolgozhatom, de talán nem lesz egészen érdektelen és tanulság nélküli ha saját, majdnem tisztán református és kizárólag a föld terméséből élő falumról egy kis kimutatást közlök. A belsőséget és hasznavehetetlen területet levonva határunkból, szántóföld, rét és legelő területünk 3220 kát. hold. Ezen különböző földnek jövedelmét holdanként nem — mint a tiszántúli egy házkerületi értekezlet — 15 koronájával, hanem 15 forintjával számítom, mely kitesz 48,300 forintot. Lássuk most már az egész községnek családon kívüli kiadását. Állami adóban fizet: 5235 frtot, községi pótadóban 2327 frtot, Vág szabályozási ártéri adóban 4764 frtot, községi cselédtartás, fuvar, legelőadóban 1150 frtot, egyházi és iskolai adóban 1500 frtot. Összes ilynemű kiadás 14876 frt. Most már a 48000 frt földjövedelemből ha levonjuk az 14876 frt adókiadást, marad életre és ruházatra 33424 frt. Osszuk el ezt az összeget a lélekszámúnál 1750-el, bizony egy léleknek az évi szükségletére csak 19 frt 9 kr esik. Ezzel az összeggel csak a lelket lehet táplálni és ruházni, de a testet bajos. Ha a mi régi, jó, vallásos, földmivelő népünk ilyen igát húz, hogy élhessen,— ne a lelki gondozás hiányát tegyük az elégedetlenség okává, hanem ismerjük el, hogy igazuk van, mikor a költő szavait busán sóhajtozzák : .„Megnehezült az idők viharos járása felettünk.“ Kamocsa (Vége köv.j Boross Kálmán. Mily eszközökkel mozdítható elő legsikeresebben népünk vagyonosodása ? (Vége.) A. takarék magtár helyett ajánlok okosabbat, mely szintén a föntebb hangoztatott szövetkezet hatáskörébe vág. Búza helyett lisztet adjon az „egyházi szövetkezet“ tagjainak, még pedig ne kamatra, hanem könyvre. Nagy körültekintéssel és vesződséggel jár a tervezet keresztül vitele, tudom, hogy ritka helyen valósítható meg, de azért elmondom, mert találkozhatik, ki megkísérli s az roppant hasznot ér el vele. Az önsegélyző szövetkezet mintájára könyveket kap a belépő 10, 20 és 30 kros heti befizetéssel, azzal a különbséggel, hogy ez nem 6, hanem csak 3 éves cziklust ölel fel s akkor liquídál. A 10 kros befizetés után fél év múlva 3 részletben kap a tag 50—50—50=150 kgr kenyérlisztet, a 20 kros után ugyan igy 1 mmázsa kenyér- és 1 mmázsa tészta-lisztet, a 30 kros után 2 mmázsa kenyér- és 1 mmázsa tészta-lisztet, illetve 150—150 kgrmmot mindegyikből. Az évi befizetés 10 kr után 5 frt 20 kr, 3 év alatt 15 frt 60 kr, továbbá 31 frt 20 kr és 46 frt 80 kr, mely összegekben kártalanítva van a kiadott liszt mennyiség, a fél pedig csekély heti befizetéssel észre sem veszi a terhet. Az anyag előállítására felhasználható a takarékmagtár gabonája, ott, hol ez nincs, az első szedés összege és a V2 évi heti befizetések pénze, a melyen megvásárolandó az egyház gabona fölöslege. A továbbiak beszerzésére kapitális a heti befizetés és kamat. A 3 év leteltével letörlesztetik az összes kölcsön, a fennmaradó összeg, mint jelentékeny tőke 10 év leforgása alatt fedezni képes 100 részvényesnél 500 lelket számláló egyházban 5 évig a közmunka váltságot, esetleg a lélek-gabonát. Malommal contemplálva, ha van ilyenje az egyháznak, vagy pedig molnárral egyezségre lépve, a jövedelem fokozható. E kombinatióval a szövetkezet bruttó jövedelmei: a kiadott liszt árának kamatai, a betételek kamatai, a korpa és malom-vám árai, ide számítva még az árhullámzás esetleges jövedelmét. Ezek azonban a vagyonosodásnak előmozdításához csak segédeszközök, nem általánosok csak részlegesek. Jelentékenyebb valamennyinél az utolsó mód, amelyet jelen vázlatos fejtegetésemben ajánlok. És ez a szőlők rekonstruálása. Hogy manapság, a mikor a legócskább bor hektoliterje 15—20 frt, s ez az ár legalább 10 évig nem vál. tozik, sőt növekedhetik is, a mennyiben még mindig jelentékeny az import és hamisított bor, hogy egyik legfőbb jövedelmi forrását képezheti népünknek a szőlő mivelés: tárgyalni is felesleges. Az ^ messzeható intézkedés, a melyet a kormány, szövetkezetek, bankok e téren kifejtenek, igazolja a fentebbi állítást, de másfelől impulsust ad arra, hogy e téren nekünk is sok a tenni valónk. Legyen szabad itt lelkésztársaim figyelmét felhívnom az „országos szőlőtelepitő szövetkezetre (Bpest VI >