Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

471

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

472

város, a vidékről összesereglett magyar és liorvát nép lelkesedéssel fogadta. A megyei hatóság és a város nevében Zetticli József szolgabiró üdvözölte püspök urat horvát, német és latin nyelven mondott beszéddel, a mire pöspök ur magyar, német nyelven köszönte meg a fogadtatást, utoljára éltetve a horvátokat horvát nyelven. — Majd Mnór Jakab brekinszkai lelkész üdvözölte püspök urat az ev. ref. és ágost. hitv ev. lelkészek és nép nevében magyarul, a mire a püspök ur szinte magyarul válaszolt. Mind két beszédet lelkes éljen és zsivio kiáltások követték a nép részéről. Azután egy kis magyar leányka szép csokrot nyújtott át üdvözletül. A hivatalos üdvözlé. sek .végeztével fogadta püspök urat mint szives ház gazda Nagyságos algyeszi Tüköry Alajos nagybirtokos és magyar országgyűlési horvát képviselő, a kinek fogatára püspök ur és kisérete felszálván, kastélyába hajtattak, a hol püspök ur, Körmendy Sándor főjegyző úrral együtt a legszivélyesebb vendégszeretetben részesült. — A három napi daruvári tartózkodás alatt a derék házi ur álta^ adott ebéden és vacsorákon részt vett a szolgabiró, járás, biró, helybeli plébános, a kiknek részéről a legőszintébb jóakarat és szivélyesség volt tapasztalható.

A megérkezés napján d. u. 4 órakor püspök ur ér tekezletet tartott a nagyvidékről összesereglett hivekkel a mely értekezleten megállapitatott a másnapi isteni tisztelet rendje és tartandó közgyűlés tárgyai: nevezetesen az e vidéki misszió területének 3 lelkész közötti uj beosztása, az egyházi járulékoknak mindenütt a gondnokok ál. tál való beszedése, a különböző községi iskolákban a vallás és magyar nyelv tanításának beosztása, az ev. ref* egyház telke tulajdon jogának tisztázása. Az értekezlet bevégeztével megnézte püspök ur kisérete a tulajdonos házi gazda kalauzolása mellett a szép és hires daru várj fürdőt s a hozzátartozó angol-kertet és sétányt.

Másnap junius 27-én délelőtt 9 órakor kezdődött a lélkészbeiktatási isteni tisztelet, a melyre mire püspök ur és Körmendy Sándor ur, Tüköry Alajos ur díszes fogatán megjelent, a díszes csinos kis templom megtelt vidékről összesereglett ev. ref. hivekkel és a daruvári értelmiséggel felekezeti különbség nélkül. A 37-ik dicséret 2. versének eléneklése után püspök ur az ürasztalához lépett és vele szemben megállván a két beiktatandó lelkész, azokhoz és a megjelent hívekhez egy magas szárnyalásu beszédet intézett, melyet lapunk egyik legközelebbi számában egész terjedelmében közlünk.

A gyönyörű beszéd és megható ima elhangzása után felhívta püspök ur a daruvári lelkészt Földváry Jenőt, hivatalos működésének elkezdésére s azután megáldotta a szinte könnyekig meghatott gyülekezetét.

Egy énekvers elhangzása után Földváry Jenő lelkész ment fel a szószékbe s megtartá a rendes isteni tiszteletet. Beszédének mind tartalma, mind élénk szép hangú előadása megragadta a híveket, a kiknek arczán édes öröm sugárzott, hogy végre elérkezett az a várva várt nap, a mikor szívből énekelhetik: Örül mi szivünk mikor azt halljuk, a templomba megyünk.

Az isteni tisztelet végeztével a hívek előre kifejezett kívánságára Úrvacsora osztás következett, a melynél az agendázást Kirváts László n.-pisaniczai lelkész végezte, a melyben az ev. ref. vallásu híveken kívül ágost. évang. vallásuak is sokan vettek részt.

A záró órák után következett az egyházi közgyűlés, a melynek sok foutos tárgya, köztük különösen az, hogy a lelkész melyik községbe, mikor, hányszor milyen alkalommal járjon vallás és magyar nyelv oktatásra, végre is közmegelégedésre és békességes utón elintéztetett és a jelenlevő egyháztagok azon édes tudással távoztak a templomból, hogy nem lesznek többé vallásuk és nemzetiségük ápolásában magukra hagyatva és növekedő gyerekeik az iskolában nem csak a horvát nyelvet és cyrill betűket fogják tanulni, hanem megtanulják azokat áz énekeket, a melyek szülőiket hányattatásuk és vándorlásuk közben oly sokszor megvigasztalták, hogy „Te benned bíztunk eleitől fogva“ és „Isten áld meg a magyart.“ — Közel délután két óra volt már a mikor püspök ur szétosztván a magával hozott 100 darab „Koszorú“ füzetet (mind magyar egyháztörténelmi vonatkozású szám) áldásával elbocsátá a híveket, maga pedig Körmendy Sándor úrral az uradalmi kastélyba hajtatott. A nagy-pisaniczaiak kértére megígérte püspök ur, hogy másnap őket meglátogatja, ők tehát körülvéve uj papjukat, mint a méhek az anyát, együtt a gyűlés végeztével hazaindultak, hogy a 34kilométer utat megtéve, a másnapi logadás iránt intézkedhessenek.

—n.

Egyházi beszéd.

(Vége.)

Még az elhibázod dolgokon is segíthet azonban a jóakarat, az egyház iránti szeretet, a szívós kitartás, a mely nem vonogatja magát a kötelességteljesitése alól és nem esik kétségbe, bízik Istenben és abba helyeztetve bizodalmát, nem kiméi munkát és fáradságot, csak hogy becsülettel es tisztességgel eleget tegyen a kötelességnek, más részről azon jóakarat, a mely szemelőtt tartván az Ur Jézus parancsolatját, egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be az Urnák törvényét, s gondoskodjatok módokról arra nézve, hogy könnyitsetek azokon, a kik roskadnak a teher súlya alatt

Atyámfiái, erre kérlek én benneteket, hogy tanítsátok ezen jó akaratot szent egyházatok és egymás iránt kölcsönösen, ezzel mutassátok ki, hogy él kebletekben a Ur házának igaz szeretete. Itt van előttetek ajóakarat képpéldája lelkésztekben, a ki hogy templomotokat felépíthessétek, mert, egy évig itt hagyta családját és külföldön gyűjtött segélyt, a ki mai nap is kimutatta egyházi szerétét e nap emlékére tett alapítványaival. Kövessétek buzgóan az ő példáját, hogy mondhassátok; örül szivetek, hogy midőn azt mondják nektek, menjünk az ur házába és a felséges Ur Isten dicséretének helyére. Ne legyen meghasonlás és botránykozás kövévé, talán utóbb az egyház pusztulásánál is kiindulási pontjává ez a ház, melyet Isten dicsőségére építettetek. Ha azért valami keresztyéni intézetnek helye vagyon ti bennetek, ha a szeretetnek valami gyönyörűsége;