Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

425 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 426 tokát, a melylyel — bármi távol járjunk is az emlékezés aranyszálával állandó összeköttetésben vagyunk. „Dicséret dicsőség az egek urának,“ ki adott tite­ket mi nekünk ! „tisztesség és hálaadás“ nektek, kiknek oly sokat köszönhetünk! Koszorúink alatt legyen nyugalmatok csendes; ko­szorúink felett legyen emléketek áldott!“ A gyönyörű beszéd az előadó pompás előadásával igazi mély és maradandó hatást tett úgy a kedves ta­nulótársokra, mint a városból jelen volt azon csekély kö­zönségre. a mely valahogy hirét vevén a dolognak, csu­pán a maga jószántából ment ki. Bizony nem bánta meg, sőt nagyon örülhetett, hogy néhány ily magasztos és ün­nepélyes pereznek részese lehetett. A társasebéden valami igazán több mint földi örö­möt adó volt minden egyes felköszöntőnek az a színezete, ize, a mi az alma mater iránt való odaadó, áldott szere­­tetet jutatta lépten nyomon eszünkbe. Többször felköszön­­tötték a jelen volt veterán tanárokat, a főiskolát, mely a „szabadon tenyészik“ mély értelmű jelszó alatt erős, edzett, szabadságot és világosságot szerető férfiakat nevel. Fel­­köszöntötték és síirgönyileg üdvözölték egyházkerületünk püspökét és főgondnokát, valamint a főiskolai gondnokokat is. Többször kifejezték azt az óhajukat is, hogy 10 év múlva ismét találkoznak. (Hozza Isten őket!) A társasebéd végeztével Barthalos István szőilőjébe rándult ki az egész társaság, a hol vidám nóta, pohár­csengés, majd terített asztal mellett, a páratlanul szives házigazda jó példáját szívesen követve sötét estig vigadott. Hazajővén : megtisztelte látogatásával azt a kedves táncz­­estélyt, mit az érettségi vizsgát most letett ifjak rendeztek, a 30 évvel későbbi ifjúság! E táncz estély kiváltkép ér­dekes volt Rácz Gyula urra, mivel az ő hasonnevű fia is most tett éretségit. Ezzel az estével aztán véget ért a találkozás. Öröm­teljes volt találkozásuk; egytől egyig jó egészségben férfi koruk teljes elejében vannak; túlnyomó részük je­lentőségteljes helyet foglal el a társadalomban. Különösen méltányolták a nagy festőművésznek Baditz Ottónak meg­jelenését, és méltán. így látva egymást: az elválás sem volt nehéz. Azzal a jó reménységgel mondtak Istenhozzá­­dot egymásnak, hogy újra fognak találkozni. Adja Isten! Szívből kívánja igaz tisztelőjük Kis József. í}gyf[ázi élet. A vágvidéki lelkészértekezlet. A vágvidéki lelkészi értekezlet, rendes évi közgyű­lését f. hó 22-én Tornóczon tek. Török Bertalan mérnök ur házánál tartotta, a ki szívélyes meghívás folytán tárt karokkal, igazán magyaros vendégszeretettel, őszinte Is­tenhozottal fogadta a délelőtt 11 órára egybesereglett értekezleti tagokat. Nt. Somogyi Antal elnöklete alatt — az egész vág-vidéki lelkészi kar jelen volt — eljött Nyitra is, vendég gyanánt üdvözöltük Hetényt s csak Alsó-Szőlős volt az ki elmaradásának indokait sem tar­totta érdemesnek közölni az elnökséggel. Elég sajnos, hogy egyes lelkészek nem érzik annak szükségét, hogy a mai nehéz viszonyok között eszmecse­rét váltsanak a sürgős teendők, a lelki gondozás felett! Üdvösek és hasznosak az ilyen értekezletek, hiszen itt házi ügyeinket, anyagi bajainkat, bizalmasan megbeszél­hetjük, sokkal jobban megvitathatjuk az élet kérdéseit, mint nagyobb gyűléseken, hol a felhalmozódott tárgyak az ügyek gyors elintézését, sokszor hiányos elintézését vonják magok után ! De elég ebből ennyi. Elnök ur üdvözölvén a gyűlés tagjait tanácskozá­sunkat megnyitotta. Örömünk poharába látszólagosan egy keserű csepp is vegyült amennyiben szeretett elnökünk lemondott — rej­tett indokolással! — Többszöri meleg kérésünknek en­gedve, miután újból biztosítottuk őt tiszteletünkről, sze­­retetünkről, a lemondást vissza vonta s ezzel újra kiderült Szóba jött a múlt évi egyházkerületi jegyzőkönyv 197-ik p. a. hozott közigazgatási törvényszéknek a szent­­péteri lelkész választás megföllebbezésére vonatkozó ama határozata, illetve indokolása, hogy 226 liter pálinka oly csekély mennyiségű, miszerint az itatás vádját ezzel nem lehet igazolni s az a választásra nem gyakorolhatott be­folyást ! És az ítélet valóban unikum, specialis a maga ne­mében ! Értekezletünk az egyházmegye közvetitésével meg­fogja kérdezni alázatos tisztelettel a főtiszt, egyházkerü­letet, hogy mondaná meg vajon az esetleg újból előforduló itatással garnirozott lelkész választásoknál a „szeszének mennyi a maximális mennyisége ? Hol a határ ? Ha 226 liter, harmincz fokú pálinkát lehet oszto­­togatni a „szent népnek,“ „királyi papságnak“ lehet-e ennek kétszeresét venni 15 fokú italnál? S miután a mii­­bornak falu helyen nincs foka, ebből az következik, hogy „quantum satist“ lehet adni a nemes szavazóknak, hiszen a zéruson alóli alkohol, nem zavarhatja meg a hívők fe­jét s „a választásra lényeges befolyást nem gyakorolhat! — Sajnálom, hogy ezt a kényes kérdést, síkos halat, nekem kellett kihalászni a kér. jegyzőkönyv mély bölcsességé­ből. Uraim! Nem jól van ez így! A kerületi határozat széles ut és tágas kapu és sokan fognak járni azon, ta­posott lesz az ösvény, nagy seb ez a kerület testén, melyet orvosolni kell, mig el nem harapódzik a baj. En­nek a kovásznak, veszedelmes lehet az átható ereje !!! A legközelebb megjelent az egyházak háztartására s vagyonkezelésre vonatkozó. „Szabályrendeletről beszél­tünk ezután s hosszas s beható eszmecsere után abban állapodtunk meg, hogy a szabályrendelet ilyen alakban amint kontemplálva van, nem czélra vezető s azt nem tartjuk elfogadhatónak. Egyszerűbb munkát kérünk, rö­­videbbet, kevesebb rubrikákkal, a rubrika megöl, a tiszta becsületes vagyonkezelés, megelevenít és éltet. A va­gyon kezelés ellenőrzését kevesebb rovatból is meg­vehet cselekedni. Kérdésbe jött, hogy azok. akik a polgári!ag meg­kötött házasságot egyházilag meg nem áldatják, milyen egyházi fegyelemben, illetve büntetésben részesüljenek ? Javasoljuk, hogy az ilyen ember, egyházi anyakönyvünkbe

Next

/
Thumbnails
Contents