Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-23 / 21. szám

335 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 336 Az idők gonoszok, a viszonyok erősen nyomnak, sőt szemlátomást sorvasztanak. — Egyházilag, vallásilag, protestáns öntudatunkban, értelmi súlyúnkban, régi jó hi­tünkben aggasztólag meghányattatunk. Itt az ideje annak, hogy vallási és egyházi tespedéseinkből felébredve, egye­sült erővel, vállvetetten, fokozott buzgősággal fejtsük ki ellenálló erőnket. Az irodalmi társaság egyik fontos alap­köve az egyház ébresztésének és alkalmas módja az erő­­tömöritésuek s az egyesülésből folyó erő növelésének. Fel a munkára, ne késlekedjünk : Periculum est in mora! Társaságunk anyagi erőtlenségének másik kútfeje az, hogy tagjainak egy része nem teljesiti pontosan tag­sági kötelezettségeit. Még most is sok a tagdij hátralék, pedig elnökségünk és tevékeny pénztárnokunk a múlt év folyamán is több, mint harmadfél ezer frt hátralékot haj­tott be, választmányunk pedig elrendelte, hogy a tagok kinyomatandó névsorában a hátralékokat is pontosan ki­tüntessük. Mi csak ismételhetjük itt azt a kérést: igye­kezzünk, t. tagtársak, mindnyájan megtenni társaságunk iránt önkényt való kötelességünket, mint szabad és öntu­datos férfiakhoz, mint valódi protestánsokhoz illik s ak­kor ez a nagyra hivatott irodalmi egyesület is erősebb lesz, úgy be, mint kifelé. Mert a halál is folyton apasztja, ritkítja sorainkat, habár a múlt év során nem sok tagtársunkat vágta ki az élők sorából. De a kevesek közt is sokat vesztettünk b. Radák Ádám kidőlt ével, ki társaságunknak 500 frtos pártfogó tagja, Koszom füzetkéinkuek évenként 50 frtos buzgó támogatója volt, l i vallása iránti igaz szeretetét ama fejedelmi végrendeletével is bebizonyította, melyben birtokain levő egyházközségeinknek több ezer, nagy-enyedi főiskolánknak 40 ezer, erdélyi egyh.-kerületünknek 60 ezer frt értékű alapítványokat rendelt. Nevét említsük áldásban, emlékét örökítsük meg jegyzőkönyveinkben, pél­dájából merítsünk erőt és bizalmat kötelességeink hűséges teljesítésében. A titkári jelentés kapcsán előterjesztettek a választ­mány javaslatai, melyek egyhangúlag elfogadtattak. Némi eszmecserét provokált a Házi Kincstár kiadásának kérdése, melynél Dr, Masznyik Endre jegyezte meg, hogy sokkal jobban szeretné, ha az irodalmi társulat Drummond és Lnthardt-féle fordítások helyett eredeti magyar müvek kiadását eszközölné, esetleg oly müveket, melyek mint Szikszay imakönyve, a népre nagy hatással voltak. — A megjegyzés többek, igy Dr. Szabó Aladár, Csiky Lajos, Zoványi Jenő hozzászólásai után tudomásul vétetett. Ez volt az egyedüli eszmékben gazdag vita, mely a gyűlést mégis majdnem háromnegyed órával meghosszabbította s csak ezután következhetett a közgyűlésnek tulajdonké­pen a nagy publikum részére szánt része, amennyiben egy férfikar által előadott énekszám után Révész Kálmán kas­sai lelkész ült a felolvasó asztalhoz. Révész Kálmán felolvasása. Révész Kálmán felolvasása Czeglédi István kassai ref. papról, a XVII. századi virágzó egyházi irodalom egyik legérdemesebb elsőrangú bajnokáról szólt. A fel­olvasó jelen alkalommal Czeglédinek csupán származásá­val és családi viszonyaival foglalkozott, s ezen pontoknál nemcsak uj fényt derített ama nagy tudós életének ezen viszonyaira, de az eddigi életirók többrendbeli téves állí­tásait is kijavította. Révész Czeglédi István életéről egy nagyobb terjedelmű monográfiát készül Írni, a felolvasott szakasz ezen nagy műnek első része volt. A felolvasás kezdetén és befejezésében erősen hangoztatta R. annak szükségét, hogy a XVII. századi gazdag magyar prot. irodalom története, elvalahára forráskutatás alapján hitelesen kidolgoztassák s jelen felolvasásában mintegy beakarta mutatni a módszert, melynek követését ezen nagy czél elérésére a legalkalmasabbnak véli. Bancsó Antal felolvasása. A bevezetés röviden, de éles vonásokkal festi s az éle^ külön léle köreibó'l vett példákban szemlélteti a századvégi tár­sadalom romlottságát, mely a modern kultúra fényes máza mögött rejlik. Rámutat különösen a modern, materialistikus világ­nézettel szerves összefüggésben levő soeialis kérdésre, mely a gazdasági kérdéssel eomplikálva, társadalomnak és államnak egyaránt fenyegető rémévé kezd válni. A századvégi társadalom­nak ezt az erkölcsileg enervált alakját látva, ki nem volna hajlandó korunk legjobbjai közé számítani azokat, kik azon fáradoznak, hogy korunknak az elveszített erkölcsi tőkét vissza­szerezzék s abban a kultúra összes vívmányainak a biztos erkölcsi alapot megadják. Egyben azonban e nemes gondolkodásúak is a modern kor gyermekei, abban, hogy az erkölcsiséget függet­lenné akarják tenni minden heteronomnak állított tényezőtől, nevezetesen a vallástól: proclamálják az úgynevezett autonom erkölcsiséget. Ezzel be van vezetve a munka themája. Az autonom erkölcsiséget az elkölcsi kultúra terjesztésére alakult egyesüle­tek czime alatt ismerteti behatóbban, mely egyesületek ezelőtt 24 esztendővel Amerikában New-Yorkban alapittattak kivált a Kant-féle philosophia hívei által, s ma már mintegy tiz év óta elterjedtek Európa országainak főbb városaimban is. Ismerteti ez egyesületek ezélját s eszközeit általában, különösen pedig a keresztyénséghez való viszonyát, mely röviden abban fejezhető ki, hogy az egyesületek az erkölcsiség terjesztésére irányult törekvésükben a keresztyénséget nemcsak ignorálják, hanem azt s általában a vallást pótolni akarják, s megvannak győ­ződve, hogy pótolhatják. E törekvés ellenében a munkának fő tétele az, hogy erkölcsiség vallás nélkül nem állhat fenn, s a tiszta és erőteljes erkölcsiség egyedül biztos alapja a keresztyén­­ségben, mint a legtisztább ethikai vallásban van. Ez állítást egyrészt gyakorlatilag a történetből vett példákkal, másrészt elméletileg a Kant gyakorlati philosophiájának rövid ismertetésével bizo­nyítja s a bizonyításból azt a következtetést vonja, hogy ennélfogva a keresztyénség híveinek s a kér. egyháznak kiváló kötelessége a kér. vallásban rejlő erkölcsi erőnek kifejesztése s az életben való terjesztése. E munkára nézve megjelöli a a követendő főszabályokat. A felolvasás azzal a óhajtással záró­dik, hogy vajha a tiszta evangélium alapján álló két testvér­egyház a komoly munkára egyesülni tudna! * * *

Next

/
Thumbnails
Contents