Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-16 / 20. szám

309

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

310

ís^oíaügy.

A tanterv revisió.

(Vége.)

Mindezeket figyelembe véve a latin anyagot következőleg gondolom elosztandónak : II. oszt. 7 óra a mostani első osztály anyaga, hozzá a második osztályéból rendhagyó igék; a rendhagyó prefektumokat, supinomokat, melyek úgyis csak szótári szavak, el lehet oly módon végezni, hogy a gyakorló könyv fordításai elé nyomatjuk mint olyan megtanulandó szavakat, melyek a fordításban előfordulnak s igy tetemes időt takarítunk meg. Ily módon tárgyalja Waldeck Latin ny. 1891); III. oszt. 5 órán esettan ismétléssel; IV. oszt. 5 órán mondattan, olvasmányul a kis Livius helyett jobb szeretném Cor. Nepost, Jul. Caesart és Phaedrust. V. oszt. 5 óra Sallustius s Ovidius Metamorfosist, minthogy ez tartalmi szempontból V. osztályúnak sokkal érdekesebb mint a mostani anthologiák, melyek sem tartalmilag, sem alakilag nem adnak a növendék képzettségi fokának megfelelőt. VI. oszt. Cicero szónoki beszédei, Vergilius; Cicero leveleit egészen mellőzöm, mert nyelve inkább arra való hogy megismerkedjünk belőlök a közéleti nyelvvel; erre szükség nincs, minthogy a latin nem élő nyelv, tartalmi értéke pedig csak nehánynak van történetírói szempontból. VII.

4. ó. Livius, s anthologia, de fősulyt fektetve Horatiusra» mint a melyek tartalmi s alaki szépsége legértékesebb. Vili. oszt. 4 ó. Tacitus vagy Cicero ph. müvei, Horatius satirai s epistolai gazdag tartalmi s ethikai szépségük miatt. Az óra szám kevésnek látszik ugyan, de csak látszik, mert az Írásbeli gyakorlatok uj beosztásával tetemes időt fogunk nyerni, jelenleg gyakorlatokra hetenként elvész egy óra, az emlézés kikérdezése is időt vesz el, ezenkívül állami intézetekben rendes kézi könyv van a magyarból latinra való fordításra s erre szintén egy órát fordítanak hetenkint; ha ezeket figyelembe vesszük, csaknem kevesebb idő marad a rendes anyagra, mint 3 óra ; hozzá kell számítanunk azt is, hogy az érettségi vizsgálat jelen szervezete még inkább megköti a tanár kezét, mert a mely növendéknek latin Írásbeli dolgozata elégtelen csak egy év múlva jelentkezhetik érettségire, hogy tehát az Írásbeli dolgozat sikerüljön, a tanár kénytelen az auctorok rovására a nyelvtant folyton számonkérni, a nyelvtant ismételgetni; ha tehát megváltozik a czél, az írásbeli gyakorlatokat következőleg oszthatjuk be. II. oszt-ban egyáltalán ne legyen gyakorlat, III. s IV. osztály havonként egy akár magyarból latinra, akár viszont; felső osztályok mindegyikében havonként egy iskolai dolgozat fölváltva oly módon, hogy egyiknek anyaga csak fordítás legyen latinból magyarra, a másiké fordítás mellett tárgyi magyarázat. — Ajánlatomban nem igen tértem el a prot. iskolák régi szervezetétől, hisz két évvel ezelőtt nálunk is csak 4—4 óra volt VII. s VIII. osztályban két hetes gyakorlatokkal.

A latin nyelvre vonatkozólag a budapesti kerület iskolái mind azt ajálják, hogy a czélt meg kell változtatni, csak latinból magyarra legyen fordítás s kezdődjék a latin a II. osztályban; (összes óra 30) s kevesebb óraszámmal ; ugyanezt, ajánlják a budapesti, pozsonyi (26 óra)* mármaros-szigeti, eperjesi, debreczeni körök, sáros-pataki tanári kar.

c) A görög nyelvre vonatkozólag ugyanazok a nézeteim, mint a latinra; beosztása a következő: V. oszt. 4 óra, VI. o. 4 ó. VII. o. 4 ó. VIII. o. 3 ó., mindenütt görögből magyarra való fordítással, egy osztályban se legyen iskolai írásbeli dolgozat s így ne legyen érettségin se Írásbeli, csak szóbeli a görögből.

d) A görögpótló tanfolyamot fentartandónak vélem, de anyagának megváltoztatásával, mert jelen alakjában megrontja a magyar irodalmi oktatás egységét, a magyar irodalmi rész egészen elmarad. V. oszt 2 órán Herodotos s a görög régiségek, VI. oszt. 2 ó. Homeros s lírai szemelvények, a görög művészet. VII. o. a mostani anyag; VIII. oszt. Thukidides s irodalom történet. Rajz V. 2., VI.

2., VII. 2., VIII. l óra; csak szabad kézi rajz, 3 elhagyva belőle az ábrázoló mértant s ép ezért VIII. o. egy órát elegendőnek tartok, mert a rajzolás súlya úgyis otthonra esik, egy óra alatt a tanár megadhatja a szükséges utbaigazitást. E módosítást általában ajánlják a körök; magam részéről a görög pótlására szívesen venném a franczia nyelvet.

e) A német nyelv tantervben felállított túlzott követelményt le kell szállítani s inkább a gyakorlati irányra fektetendő a súly; a tanterv eme követelménye: „biztos nyelvtani ismereten alapuló megértése azjujabb német irodalom müveinek“ egyrészt annyit kíván ezen idegen nyelvből kisebb óraszám mellett, mint a mennyit a németek anyanyelvűkből nagyobb óraszámban tanítanak,“ s másrészt ama czél ellenkezik e nyelvre vonatkozó specialis viszonyainkkal; e viszony nem követelhet többet, mint a nyelvismeretét költői irodalma nélkül; a némeí nyelvben elérendő czél csak az lehet, hopy a tanulók annak grammatikáját alaposan elsajátítsák, hogy egyes pályákon, melyek szintén csak a német nyelv gyakorlati tudását, nem a költői irodalmában való jártasságot kívánják, könnyebben czélt érjenek, német költői müvekre, tehát nincs szükség; a német nyelv anyagát, anyagának megszorításával, kevesebb, de prózai olvasmányok alapján (gyakorlati elsajátítását tekintve) igy vélem elosztandónak: III., IV., V. oszt. 3 óra nyelvtan, VI., VII. 3; VIII. 2 óra, prózai olvasmányok a nyelvtani ismeretek megerősítésére, továbbá magyarból németre való fordítások erre alkalmas kézi könyvek alapján V. osztálytól kezdve két hetenként egy-egy órában; iskolai gyakorlatok magyarból németre III s IV. osztályban három hetenkint, a felső osztályokban havonkint egy dolgozat.

A német nyelvnek gyakorlati irányú tanítását s az elérendő czélnak megszorítását ajánlják a fővárosi szaktanárok, a V. k. főgimn. tanári kara e szavakkal: a rendszeres irodalom korlátozásával az élő beszéd fokozatos gyakorlása; igy nyilatkoznak az L, II., VII., IV. kerületi sőt a reál iskolák tanári testületéi is, a H. kerületi reáliskolai testület az I. s II. o. kihagyandónak véleményezi a német nyelvet; hasonló szellemben nyilatkoznak a körök a budapesti, debreczeni, pozsonyi, eperjesi, mármarosszigeti, ngyanezen elveket mondja Heinrich Gusztáv e szavaival: A német tanításnak első és főszempontja, meg-