Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-28 / 13. szám
207 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 208 Nyílt válasz. Múlt alkalommal azért válaszoltam Szabó János urnák pénztári számadásainkra vonatkozó kifogásaira, mert reméltem, hogy megnyugtatom vele; de látom nem sikerült, és noha nem igen van szándékom, mint akkor is érintettem, a régebbi számadásokra visszatérni, abban a reményben, hogy pénztárnok ur jövőben számviteli ismeretekre valló komoly megfontolással bírálja el számadásainkat — válaszolok ezen kérdéseire is. 1. Az első pontban azt kérdezi : „a kér. közpénztárnál 190203 kor. 78 fill, miféle tételekből állott elő?“ Mielőtt erre feleletet adnék, kimutatom, hogy mi a múlt évi maradvány és a folyó évi áthozatal, mert — s ezt kérem szives tudomásul venni — a 190203 korona 78 fillér nem előző (94) évi áthozatal, hanem 95. év végén megállapított tőkeállomány. Az 1894-iki számadás végén található : hogy kötvénymaradvány a 1. kerületi közpénztárnál .... 27483 írt 17 kr. 2. tartalékalapnál ..... 70756 frt 52 kr. Összesen : 98239 frt 59 kr. 3. Tartalékalapnál az illetékes pénztár megjelölése nélkül találtatott . . 629 frt 39 kr. 4. Szintén a tartalékalapnál — mi ugyan nincs az 1894. évi számadásban felvéve— hibás kimutatásból származott tizedes tőke részlet jön hozzá . . 12 frt 75 kr. Együtt: 98881 frt 83 kr. ez korona értékben 197763 kor. 66 fill, mint 1894. évről áthozott tőke található az 1895. évi zárszámadás visszakapott cselekvő tőkék czime alatt. Abban tehát kétség nem lehet, hogy az áthozat helyes és az a 12 frt 75 kr. többlet csak javára mutatkozik különbségül. Most már válaszolok az első pont első kérdésére. A 190203 kor 78 fillér összegezett tőke vagyon előállott az áthozott hátralék 197763 kor. 66 fillér -j- 12972 kor. folyó évi tőkésítésből, a számadási év folyama alatt történt 20531 kor. 88 fill, tőke befizetés levonásával, mert ez a befizetett tőke év végén cselekvő tőkeként nem mutatható ki. Áll tehát a dolog ekként : 1895. január 1-én volt tőkeértékben 197763 kor. 66 fill. 1895. év folyamán tőkésittetett 12972 korona s igy lett volna 1895. decsember 31-ikén a tőkeállag 210735 kor. 66 fill., ha vissza nem fizettetett volna 20531 korona 88 fill.; ez tehát levonandó, s igy a tényleges tőkeállomány 1895. decz. 31-ikén 190203 kor. 78 fillér. 2-ik pont. 1894. évben a tartalékalapnál volt 41650 kor. 52 fill, kamatnélküli tőkemaradvány, az év folyama alatt pedig ezen kamatnélküli tőkékből a visszakapott cselekvő tőke között 1872 kor. 54 fill, visszafizettetett, mely az év végén lévő cselekvő tőkeként szintén nem mutatható ki. Mert — s ezt ismételjük — ez az összeg megint nem áthozat, hanem évvégi maradvány. De azért ne tessék azt hinni, hogy mivel ezen összeggel fogyott a kamatnélküli tőke, már eo ipso a vagyonnak is fogyni kellett, mert a befizetett tőkepénzek ismét tőkésittetnek, vagy helyettük más nemű befolyt pénzek. Ezt a kérdést megse mertem volna kísérlem, hiszen olyan természetes, hogy magamagát magyarázza. Csak nem kell összezavarni a tárgy hasábba illesztett év végén található tőke állományt a számhasábok rovatában kimutatott múlt évi áthozatallal, mindjárt tisztán áll előttünk a számadás. És ebből megint csak az következik, hogy éppen nem tud eligazodni ezen számadásokon, s ha én úgy rá érnék mással foglalkozni mint pénztárnok ur, szívesen közölnék róla bővebb magyarázatokat, de igy sajnálom, nem tehetem. A 3-ik pontra már megfeleltem az első pont alatt, ez tehát felvilágosításra nem szorul. A negyedik pont meg felette naiv kérdés. „Hol volt a 6000 korona addig mig 1895. évben a 20531 kor. 88 fillér tőke visszafizetésbe került.“ Hát hol van az a pénz, amit pénztárnok ur kölcsön kiad, mig vissza nem kapja ? nem az adósnál ?! Hol lehetett ez is másutt, mint a hová adva volt t. i. a kerületi közpénztárnál ? Vagy azt hiszi pénztárnok ur, hogy mi a befizetett pénzeket pénztáronkint és nemük szerint rakjuk külön-külöu, s hogy csak felvett tőkével lehet tőketartozást vissza fizetni ? Elköltjük bizony mi a tőkevissszafizetést is mindjárt, ha szükség van rá; és ha van kiadni való pénzünk, tőkésítünk kamatokból és bármi czimen bevett pénzekből, mivel az másként nem is lehet. Kérdését igy folytatja: „ugyan miért szerepel ugyanazon számadás kiadása között (már t. i. a 6000 korona) úgy is mint tőke kiadás, illetve tőkésítés ?“ Erre könynyü rá jönni annak, aki tudja, hogy a tőkésítés és visszafizetett tőketartozás között nagy különbség van ; mert, mig az első cselekvő vagyonként szerepel, addig az utóbbi, a visszafizetett terhelő-tőke megszűnik vagyon lenni arra nézve aki, vagy a mely pénztár azt fizeti. Hogy enuél a pénztárnál bevételben is mért fordul elő ugyanazon összeg, azt hiszem előbbeni czikkemben elég világosan elmondtam. Tehát tőkésítésként nem mint mondja 18972 kor. fordul elő, hanem előfordul 12972 korona és 6000 korona tőkeadósság visszafizetés. Úgy látom ezzel a tőkésítés fogalmával nagyon kevés ember van tisztában, mert még a kölcsön törlesztést is tőkésítésnek nevezik. Az 5-ik pontra színién megtalálható a válasz az első pont alatt azzal a megjegyzéssel, hogy ez a gazdátlan vagyon az általam történt uj tőke összeírás alkalmával beleolvadt — mint a számadás kimutatja a tartalékalap tőkéi közé. Azt hiszem eléggé világos választ adtam, s talán nem lesz oka pénztárkezelésünk helyessége ellen újabb kifogásokra, kivált ha azok is alap nélküliek. S mivel ezen száraz dolgok, ha velők felesleges munkát végezünk, lapunk mélyen tisztelt olvasóira nem igen kellemesek lehetnek, talán jobb volna, ha felvilágosításért pénztárnok ur egyenesen hozzám fordulna. Kemenczky Lajos. jegyes §özÍEménye§. — A konvent e hó 31-ikén kezdi meg tanácskozásait ; tárgyai közt legfontosabb a lelkészi fizetések rendezése s hiszszük, hogy a konvent tagjai e tekintetben teljesitik magas kötelességüket s igazolják azt a bizalmat, melylyel működésük elé a lelkészek százai tekintenek. — Egyházkerületi választás. A másfél év óta folyamatban levő egyházkerületi választások utolsója is befejeztetett: az egyházkerület egyházi aljegyzői állás is be van már töltve. A második szükebb körű választásnál
