Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-01 / 9. szám

139

DÜNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

140

mert a nem messze feküdt, régi Memphis műemlékeiből épült fel. A mostani épületanyagot a Mokattam hegység szolgáltatja, melynek mészkövéből épülnek e világváros lábasházszerü palotái.

Ezt a várost Omár kalifa hadvezére, Amr ibn el As alapitotta 640-ben, a meghódított régi Babylon várkastély helyében, a keresztyén Alexandria ellensúlyozásául tiszta arab lakossággal, a termékeny Nílus völgy keleti szélén, a Mokattam hegység aljában. A sátornak arab neve után ,,Fostat:i-nak nevezték eleinte, mennyiben hóditó hadjáratuk alkalmával hátrahagyott vezéri sátor helyében, melyre galambok fészket raktak — imaházat — Mosche-1 építtetett a vallásos hadvezér.

969-ben a fatimidak egy vitéz vezére — Gohar meghóditotta Egyiptomot és a már azelőtt, Ahmed ibn Tulun alatt a katai városnegyeddel megnagyobbodott Fostát városát, éjszakfelé terjesztette ki, a kkalifák szék- és a hadsereg lakhelyévé téve, a várost fallal vette körül. — Mondják, hogy éppen akkor, mikor a fal épült Mars bolygó a város délkörén haladt át, és erről a bolygóról, melyet az arabok Kahirnak — győzedelmesnek neveznek, kapta a város Masr el Kakira, vagy el Kahira nevet, miből lett a modern Kairo elnevezés. Salaheddin ÁTussef ibn Eiyub — a történelemből ismert Saladin alapitotta a citadellát, s a várost 29000 öl hosszú fallal vétette körül.

Muhamed en Nasir sultan alatt is folytonosan fejlődött, de már a következő emirek és mameluk sultanok alatt belviszályok emésztették a várost és birodalmat, amennyiben kevés uralkodó múlt ki természetes halállal, az új uralkodók csak fegyveres küzdelmek árán juthattak Egiptom trónjára.

1517-ben jan. 26-án, a Heliopolis mellett vivott ütközet után, I. Selim török sultán Kairóba vonult és miután az utolsó mameluk sultánt Tuman Bey-t elfogatta és kivégeztette, a török fönnhatóságot Egiptomra is kiterjesztette. Evvel Kairo tartományi várossá sülyedt, fényéből is sokat vesztett, mert még a márvány oszlopokat is elvitette Süirn a citadellából Stambulba.

A hatalmas íranczia nemzet lángeszű hadvezére, a nagy Napoleon, egy hónapig székelt Kairóban, miután 1798-ban a gizehi pyramisok közelében vivott ütközetben győzelemre vitte a fiatal köztársaság ügyét Egiptomban. Itt akarván gyengíteni, vagy tönkre tenni régi ellenségét — Angolországot az indiai szárazföldi ut elzárásával, mely a Suez csatorna elkészülte előtt Kairót a Verest.engcrrel összekötötte.

A francziák nem örvendettek e pyramisok aljában vivott győzelemnek, mert Nelson angol admirális csaknem azon idő alatt semmisítette meg a íranczia flottát. 1798 aug. Bén Napoleon mielőtt visszatért volna Francziaországba, a fővezérséget Kleberre, az elszászi születésű legszebb tisztre bízta, ki miután gyilkos tőrnek esett áldozatól Kairo egyik utczáján, a tehetetlen Menőn követte őt és neki jutott azon dicstelen szerep, hogy kapitulálni volt kénytelen.

1805-ben aug. 3-án Muhamed Ali basa vette hatalmába a török sultán nevében, a fellegvár elfoglalásával Kairót és egész Egiptomot, ki miután 1811-ben márcz. 1-én kegyetlenül kiirtotta a fékezhetetlen büszka mamelukokat, annyira megerősítette állását, hogy a török sultáiitól is teljesen függetlenítette volna magát, ha az európai hatalmak engedték volna.

A mamGukoknak úgy vetett véget, hogy az említett napon meghivta őket a fellegvárba és midőn jól benn voltak a várban, a 480 főurat puskatüzzel fogadták mindenfelől albán zsoldosai. E borzasztó vérfürdőből csak egy bátor lovas menekült meg úgy, bogy leugratott a meredek sziklafalról a széditö mélységbe. A város délkeleti részén levő mameluk sultánok és mame'ukkok sírjai között ezen bátor lovasnak sirja megkülönböztetett helyen van, melyet mi is felkerestünk és megnéztük a többi igen szép sirral, meg kápolnával együtt. Evvel összefíiggőleg megemlítem, hogy a khalifasirok a várostól északkeletre vannak egy hegygerincze megélt , hol többnyire már omladozó nagy imaházak vannak, úgynevezett moschek, széles kupolával és magas minarettel. A mosche belsejében van eltemetve építtetője családjával együtt, külön részben a férfiak, rendesen a templom fő haj ójában, inig a nők rácscsal elválasztott mellékhajóban. A marniuk sirok kápolnaszerű épületben vannak, igen szép ólónkszinü sirhanttal és sirkővel ellátva, mely csak jelzi a lialott fekvő helyét,, mert a mohamedánok mindig a földbe temetik a holttestet és sohasem kriptába.

A íranczia expeditionak nem volt maradandó politikai sikere, mert teljesen vissza kellett vonulniok az angolok elöl, de tudományos értéke annál nagyobb, mert a kitünően képzett mérnökkari tisztek, a sok tudós és művész, mintegy százan földrajzi és műtörté-nelmi felfedezéseket és felvételeket tettek. Ok fedeztek fel sok régi templomot, a királysírokat, azokat megszámozták ; felébresztették a müveit világ figyelmét ezmi érdekes föld iránt és a mi fő, finom bánásmódjukkal m^gkedveltették magukat és az európaiakat a benszülöttekkel, a minek hatása most is érezhető, mert nemcsak az uralkodó angolnak van angolnyelvű főgymnasiumok 400 növendékkel, hauem íranczia tannyelvű főgymnasium is van ugyanazon a helyen, csak egy keritéssel választva el — szintén mintegy 400 növendékkel Kairónak azon részében, hol a polytechnicum, a könyvtár és tanítóképző van.

A haj dánkor ködös homálya által fedett hieroglifák megfejtésének érdeme és dicsősége is ezen expedi tiónak egyik tisztjét, Bouchard hadi mérnököt illeti, ki a Rosette mellett talált tábla felfedezésével módot nyújtott ezen régi Írások megfejtésére és olvasására. Ez a tábla V-ik Piolemeusz tiszteletére szintéit pipi határozatot foglal magában és három nyelven van följegyezve ugyanazon szöveg u. m. hieroglif, népies és görög U3ml ven. Egyszersmind azt a határozatot is foglalja, magában, hogy az ilyen három szövegű kötábla helyeztessék el az ország különböző helyén a néppel való közlés czóljából. Egy ilyen táblát szerencsénk volt láthatni, Philae szigetén levő Isis templom közbelső pylonjának