Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-16 / 7. szám
107 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Itt-ott az egész beszédben mint legértékesebb gyöngyök, helyesen, kellően alkalmazott bibliai idézetek teszik nyomatékosabbá, épületesebbé szerző egyszerű bár, de mégis vonzó, figyelmet lekötő, lelkesítő gondolatait. A beszédhez irt elő és utó imádság, magas, lendületes, erőteljes, s mégis hasonlithatlanul valódi imádság szárnyalásra, hangulatra, Minden szava, minden kifejezése megragadó s mégis alázatra, áhitatra buzdító dicsőítése Isten mindenhatóságának, jóságának s méltatása a templomnak, az Isten házának. Ily imák, ily beszéd csak nyereség egyházi beszéd-irodalmunkban. Kívánatos lenne, liogy a jónevli s jótollu szerző ne csak egyes, elszórt beszédeivel, de egy egész kötettel ajándékozna meg bennünket. Patay Káeoly. Levél Egyiptomból. Kedves Barátim ! Kairóból küldött levelem óta nagy utat tettünk egész Egyiptomon végig, a 965 kilometerre! délre fekvő Assuánig, illetve Phile szigetéig. Ezt a hosszú utat vasúton, hajón és szamaragolva végeztük. Az eredeti programmnak megfelelően 22-én indultunk el Kairóból reggel 8 órakor és mentünk egész nap dél előtt hűvösebb, d. u. melegebb levegővel föleresztett nagy porban, mit a lassan döczögő vonat vert föl. Este 9 órakor meglehetősen kifáradva érkeztünk G-irgé-be, hol azonnal a Hataroo nevű postagőzösre mentünk és ott a szűk czellákban való elhelyezkedés után estebédre gyűltünk össze. Ennek elköltése után pihenésre tértünk Szekeres Ödön kamarás pajtással, kivel Kairótól kezdve állandóan lakom. Ut közben sok állomáson haladtunk át, hol rendesen sok nép volt, utas és nem utas, kereskedő, kéregető, m«g szamár-hajcsár, kik mindannyian versenyeztek a kiabálásban, persze arabusul, úgy hogy örvendett az ember, ha tovább indult a vonat. A vonal mentében legtöbb a czukornád ültetés, vagy inkább vetés, mely sürü tömegben nagy táblákat borit. Ennek feldolgozására a khedivének nagy gyárai vannak. Azonkívül sok rizs vetés látható, melyről első tekintetre azt hiszi az ember, hogy búza. Akkora, hogy a fogoly nem látszanék ki belől«. Mindezeknél sokkal több a luczerna és babó. Az előbbit már vágják kis sarlókkal s szamáron vagy t«vón viszik eladásra. Marháikkal is legeltetik, de úgy, hogy egy kis darabból kivágják, vagy tépik, s azután oda kö tik jószágaikatlábuknál fogva egy czövekhez, szem előtt tartván azt a nemzetgazdászatilag üdvös mondást, hogy „több nap, mint kolbász.“ No, meg azért is, hogy meg ne pukkanjon az állat a friss iuczernától. Ennek a legeltetési módnak következménye az, hogy a legtöbb jószág nagyon sovány és lomha. Bár tantalusi kinok közt mindig orra előtt látja a tengerzöld herét, de elég távéi van mégis tőle, hogy el ne érje. Nagyobb állomás Siut volt, melyről azt mondja a 10» költő, hogy ott tölteni egy-két éjszakát felér egy egész élettel. De mi csak mentünk tovább, noha estefelé volt az idő. Mikor teljesen beesteledett, kigynladtak a pásztortüzek a luczernások közepette, hol istinába gyűlt öszsze a föld népe, lóvén neki egy bivalya, tehene, ugyanannyi szamara, vagy 3—4 juha és kecskéje. Némelyiknek tevéje is otthon volt. A hajón egy kicsit hűvös volt s úgy találtuk, hogy mégis jobb otthon, hói hideg van ugyan, de a szobában jó meleget találhatunk a kandalló mellett. Reggel jókor elindult a hajó s elég jól haladt, csakhogy sok helyen megállóit a posta felvételére. A koszt is elég jós étvágyam is kifogástalan, mióta egy napig tartó kairói gyöngélkedósemet kihevertem. Nem tudom, mi ártott meg ? az étel-e, ital-e, vagy az utczai bűz ? De az bizonyos, hogy nem nem jól éreztem magam s azért 19-ón ”em mehettem Szakkarába a Tki templom és más nevezetességek megtekintésére. Utólagosan pótolni fogom, ha lehet. A nyakamra küldött kedves orvos ur; dr. Hebentanz, helyi orvosságot praescribált, mely haszuált is. Hajónk 23-án 11 órakor megállott Dendera előtt és mi kiszállottunk, hogy a nagyszerű Hathor templomot megnézzük. Barátom, ez valóban colossal, amint a német mondja. A templom előcsarnoka — a kypostyl terem, tetőzetét 2i nagy oszlop tartja. Ebből egy 6 oszlopos terembe megyünk, innen egy 3-ik és 4-ikbe s végre az Adytumba, egy hosszúkás üregbe, hol a szent bárka volt elhelyezve, melyen Hátkor — az egyiptomi szerelem istennő, akit tehónszar vak ital ábrázolnak —- látogatásait tette a napistennél, az ő atyjánál, hogy vele egyesüljön. Jelképezve vannak Osiris, Homs és Isis. Az első terem utánuk van elnevezve. A második a 6 oszlopos terem, Hathor ő fenségének megjelenési terme. Ezek a jelentékenyebbek, oldalt mindenféle mellékhelyiségek, számra nézve 23 terem. A falak és oszlopok hierogliphieus Írásokkal egyházi és történelmi dolgokat tartalmaznak. Ezt a templomot építették sokan. Mostani alakjában az utolsó Ptolemeusok és az első római császárok korából való. De helyén régi egyiptomi épület áll ott ? melyen a VI ik dinastiából való Pepi király képe látszik több helyen a kriptában. Fel van Írva az is, hogy egy alkalommal, midőn az istennő Etfuba az ö atyjá,hoz Hórushoz kéj utazást tett, megtalálták a denderai nagytemplom épület rajzát állatbőrre régi Írással felírva Horus utódjának idejéből. Ramencheper (Tutmes III), renoválta ezt a műemléket a Chufa király idejéből fennmaradt leírás után. Azonban a többi Earaók nevével is találhatók kövek u. m. I. Amenemha, III. Tutines, II. és III. Ramses, a kik közreműködtek ezen mű. fentartásában. A porticus építéséről egy három soros görög felírás ad tudósítást, mely szerint az Tiberius korából való, a tisztviselőket is megemlítve, hogy ki volt akkor a k ormányzó, kerületi főszolgabíró, templom felügyelő stb. Az alakok nagyobbrészt baltával vannak lekaparva, mennyiben azok mind dombormüvek voltak és igy akarták megsemmisíteni a későbbi, más valláshoz tartozó lakók. Erről a templomról azt mondja Baedeker, hogy & görög keilem szerencsésen vegyül az egyiptomi komoly
