Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-02-09 / 6. szám
-93 DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP 94 volnál meg megkeresztelve, úgy keresztellek én téged is . . ,u Ha egy fej és két szív van a rituale fiomanum -szerint ez igékkel kell keresztelni: keresztellek én titeket . . . ect.“ Hóra szülöttre nézve alapelv, hogy az acardiacus kivételével minden emberi embryo vagy fötus ember, tékát ha él megkeresztelendő. Ha kétes, hogy él-e vagy nem, feltételesen, igy: „ha te élsz, úgy keresztellek . . . ect.“ Ha pedig biztosra vehető vagy, legalább nagy veszély fenyegeti a gyermek életét az anyánál a szülés előtt,- úgy az, az anya testében (im Mutterleibe) is megkeresztelendő. Arra, hogy ez a keresztelés az anya és a gyermek halálát siettetheti, nem lehetünk tekintettel -íia gyermek örök üdvössége függvén tőle.“ (Folyt, köv.) M. P. Apróságok külföldről. A schveiczi Aargau kanton református egyházi gyűlésen nagy vitat idézett elő a háznál való kereszteles es úrvacsora osztás kérdésé. Különösen az első kérdés idézett elő széles vitát. Egyik párt, az u. n. reformerek parija, a házi keresztelés megengedése ellen küzdött, mert ebben római babonát lát. A másik párt a positivek pártja pedig, a házi keresztelés megtiltásában lát eltérést a ref. tantól. Végre is a synodus 58 szavazattal 51 eleneben ez utóbbi nézet mellett döntött s megengedte a házi keresztelést; úgy azonban, hogy egy leikész sem kenyszerithető ilyen keresztelés teljesítésére. Azon indítványt, hogy házi keresztelést csak az illető gyermek betegségéről szóló orvosi bizonyítvány alapján lehessen teljesíteni, a többség nem fogadta el, azon nézetből indulván ki, hogy az ilyen kérésével visszautasított szülő igen hamar a római egyház lelkészéhez fordul, vagy valamelyik sektához, hol örömmel teljesitik kívánságát. Épen azért beteg gyermekek házi keresztelése okvetlenül megengedendő. A házi kommunio ügyével nem végeztek, hanem kitűzték a következő synodus napi rendjére. A Berlinben megjelenő Reformirte Kirkhenzeitung jan. 27-iki számában hosszasan és igen rokonszenves hangon emlékezik meg a magyar református egyházról, feltüntetvén annak állapotát az 1890-iki népszámlálás alapján. Igen pontosan sorolja fel s világosan csoportosítja ez adatokat egyházunk helyzetének feltüntetésére. Megemlékezik egyházunknak azon valóban nagy és nehéz, mert óriási költségekkel járó feladatáról, hogy az oktatás reá nehezedik s nem az államra. És pedig népiskolák, közép- és felsőbb iskolák fentartása. E felsőbb iskolák közt megemlékezik mint legrégibb- és legtekintélyesebbekről a debreczeni, sárospataki, nagy enyedi és pápai főiskolákról. Hogy mily szélsőségbe hajló eszközökhöz is fordul a francziaországi kath. papság, csakhogy fokozza a templom látogatottságát, mutatja a következő eset, mely Verdun-ben történt meg. Az ottani papság ugyanis i egyik helyi lapban formális meghívókat közöl a min- I den ható nevében, hogy jöjjenek az istenitiszteletre. Ilyen formán: A mi Urunk kér titeket, hogy látogassátok meg őt . . . (dátum) 2 órától fél háromig. A meghívó alatt egy bibliai czitátum és „ Venite adoremusu olvasható. Még több kath. lap is kárhoztatja ezt az eljárást, mint Ízléstelent és visszatetszőt, a párisi atheistíkus irányú lapok természetesen a vallás gunyolására használják fel. Ismeretes dolog, hogy a romanismus mennyire nem barátja a biblia olvasásának, s hogy ha befolyásuk van erre, lehetőleg akadályozzák terjesztését. Egy példa erre az, a mi Peruban történt. Egy ide küldtt biblia Jszállitmány 14 hónapig hevert a vámházban, mire kiadását ki tudták eszközölni. Borsos István. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — A felekezeti egyetértés és testvériség jele Mezőlakon. Mólt. főtiszt. Gyurátz Ferencz pápai evanglelkész ur, mint a dunántúli egyházkerület megválasz-. tott és felszentelt püspöke, a legközelebb múlt vasárnap, az az folyó évi február 2-ik napján jött először úgy mint püspök mezőlaki hívei közé. Mikor e községtől npm messzire jött, mind a két protestáns felekezet harangjai megkondultak s harangok zúgása között érkezett az evangélikus iskola lakába, hol őt mint azon tőhivatalra igazán érdemesített főpapot, Mezőlak községének népe lelek^zeti különbség nélkül a legszivólyesebben fogadta. Megérkezésekor nagyt. Seregély György, mint a mező laki ev. ref. gyülekezet lelki pásztora, emelkedett szellemű szép beszéddel üdvözölte, melyre az üdvözlő nép ajkairól hatalmas éljen harsaut fel. Ennek lecsillapultával az üdvözölt püspök ur lelkésztársának hozzá intézett szép beszédére meghatottan válaszolt. — Ezután a mezőlak: evangélikus hívek nevében egy már felnőtt leány szépen és okosan elszavait verssel üdvözölte a püspök urat, ki az üdvözlést megköszönvén, az ifjúságot minden szépre és nemesre .buzdító beszedőt tartott. Majd a mezőlaki ev. ref. gyülekezet tanítója, Hetessy Lajos, üdvözölte rövid beszéddel az ünnepeltet- Utánna Bálind Gábor helybeli római kath. tanító ur üdvözölte a főpapot hitsorsosai nevében. S miután főtiszt, püspök ur mind a két tanítónak szívélyes üdvözletét megköszönte, a tanítói hivatalnak nagy fontosságát szépen ecsetelte. Ekkor az összegyűlt számos különböző felekezeten levő hívek az ev. imaházba mentek, s rövid idő elteltével megjelent az üdvözölt főpap is. A minta számára elkészített helyet elfoglalta, megzendült hitsorsosainák érdemes ifjú tanítójuk által szépen vezényelt éneke, pár vers elzengedezése után az ünnepelt felmenti a szószékbe. Istenhez hála fohászt emelve, miután imáját elvégezte, tartandó egyházi szónoklatának alapigéjéül Máté evangélista XX. részének 1-sötöl több következő verseit olvasta fel, szokott ékes szóllásával oly szép és szivrehHó egyházi szónoklatot tartott, hogy anr*r