Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-15 / 46. szám
727 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 728 Papíron maradó határozatok. A körmendi lelkész ur ezen czim alatt panaszkodik, hogy javadalma helyesbítésére törekvő kérelmével a kerületi gyűlésen elutasittatott. Tisztelt kollega ur legalább eljutott annyira, hogy a kerületen elutasíthatták. Lássa, én — ki szintén ilyen járatban vagyok, —még a kerületig sem juthattam el, pedig ugyancsak törekedtem ; engem még csak el sem utasíthatott a kerület. Á helyesbítési igyekezetben annyi tintát és papirost pocsékolok el; a folyamodvány-gyártás utján olyan gyakorlatra teszek szert, hogy maholnap Győri Mikévé növöm ki magamat. Két éven át — a mióta győri lelkész vagyok — az én folyamodványaimmal terítik meg a tatai egyházmegye asztalát. Szerfelett okoskodó, bőrében meg nem férő izgága embernek nézhetnek engem uj egyházmegyémben. Pedig — a komáromi traktus a megmondhatója — hogy én 18 éves rendes paposkodásom ideje alatt saját személyes ügyemmel sohasem foglalkoztattam az egyházi hatóságokat. Deliát ki tehet arról, hogy az Isten olyan embereket is teremtett, akik az igazságot nemcsak megismerni, hanem megtalálni is szeretnék. Lássuk, mi az én panaszom. A győri lelkészi állás üresedésben volt, amikor az u. n. jelentő iv készült. A javadalom felvételébe tehát én nem folytam be. Fölvétetett pedig gavallérmódon ilyeténképen : készpénz 2405 k. 20 f. stóla 700 k., hitoktatásért 400 k., levonás vízvezetékre 50 k., marad összes érték: 3455 k. 30 f. Az em. bizottság ezen összeg után vetette ki az egyet, gyámoldai járulékomat. Hogy a „levonás adóra“ czimü rovat miért figurái ott ? , . . máig sem tudom ; azt üresen hagyták, mintha a győri pap adót se fizetne ; pedig — tessék elhinni — közel 30 frt állami és községi adót fizet. Folyamodtam az egyházmegyéhez helyesbítésért. — Kértem a tnlmagasra számított, valóságnak meg nem felelő s az új helyzet folytán egyre apadó stóla méltányos leszállítását. Kértem a vallástanitásért az államtól fizetett 400 k. törlését; mert az nincs dijlevélben, vallástanításra nincs kötelezve a lelkész, az csak mellékfoglalkozás és jövedelem. Megmondottam, hogy ilyen módon föl lehetett volna venni adóalapul — mondjuk — a lelkészeknek a biztosítási ügynökösködésből keresett jövedelmét is. Felhoztam indokul, hogy tudtommal — a városi lelkészek jelentő ivébe, sehol se vették fel az állam által vallástanitásért fizetett tiszteletdíjat. Végül kértem az állami és községi adóm levonásba hozását. A stólát, esperes ur indítványára — aki a 10 évi átlagot az anyakönyvekből maga állapította meg — leszállították 411 koronára, de a tiszteletdij és adó leszállításáról nem esett szó, — legalább az em. jkönyv nem beszél róla. Szentül meg lévén győződve affelől, hogy az e.-gyámoldai adózás alapját képező győri lelkészi javadalom fölvételében „szembeszökő helytelenség forog fönt“ a konventi utasítás által bátorítva, egész bizalommal folyamodtam, egyházmegyém utján a kerületre. Felyamodványom nem jutott el a kerületre. Midőn eziránt tudakozódtam, azt kaptam felvilágosításul, hogy az ilyen, helyesbítés iránti panaszokat nem a kerület, hanem a gyámolda végrehajtó bizottsága intézi el. Most már legyen az ember okos. Ki lesz az a bölcs és jó barát, aki engem útba igazit, merre, hova forduljak, ahol jogosan, illetékesen eldöntik azt az én ügyemet jobbra avagy balra .... mert megnyugodni rajta nem tudok. A győri lelkészi állást az egyházmegye lefokozta másod osztályúvá, (1895 em. gy. jk. 27 p.) mert az 1202 frt 60 kr fizetésből vízvezetékre 25 irtot levonva. 1200 írton alul marad. Helyes. És mégis, amikor a méltán hires első osztályú nagy egyházak és pedig: Acs 3464 k. 38 f. után az e. gyámoldába fizet 184 k. 62 f. Kocs 3273 k. után 190 k. 92 f. Nagyigmánd 2656 k. 80 f. után 155 k. 38 f. Ete 2413 k. 86 f. után 140 k. 80 f., addig a II. oszt. Győr 3455 k. 20 f. után fizet 201 k. 56 fillért. Csak az egyetlen Ószőny fölözi 5 k. 88 fillérrel. Győr meg van adóztatva még az adója után is. Meg van adóztatva a le nem vont állami és községi adó, 30 frt után; az em. főiskolai és kerületi pénztárba fizetett körülbelül 15 frt adója után. A fináncz-zseninek nem a legtüneményszerübb megnyilatkozása-e ez ... ? És még kálvinista élhetetlenségről beszélnek némelyek ! Hiszen, ha a pénzügyminiszter ilyen talentummal feltalált adópréssel dolgoznék : ez ország rövid idő alatt csak híréből ismerné az államadósságot 1 A múlt évben nyomtatásban olvastam, hogy a komáromi lelkész javadalma a jelentő Ívben — a levonandók levonásával — 1200, mondd ezerkétszáz koronával (jól megnézd: kormával, nem forinttal) szerepel. Risum teneatis amici ! azaz hogy ne is teneatis! Részvétkeltő nyomorúság ! Megesett rajta a szivem . . . indítványozni akártam, hogy gyüjtsünk a szegény komáromi pap számára — könyöradományt. Győr 3455 k. — Komárom 1200 k. Szegény Komárom . . . mivé lettél, hová lettél! . . . Nem lenne minden érdekesség és tanulság nélkül való dolog, ha — legalább kerületünkben — az e. gyámoldai adózás képét egy hű tabellában szemlélhetnénk. Milyen mosolyt keltő kidudorodások és összezsugorodások mulattatnának bennünket! De mégis jobb, hogy nem látjuk; mert a mulatság a mi zsebünkre megy s a mosolyt a méltatlankodó boszankodás váltaná fel. Egyenlő mértéket, igazságot kérünk, semmi egyebet! Szabó Zsigmoííd, győri lelkész. NBCROLOQ. Nt. Gueth Sándor. Ismét kidőlt a lelkészi karnak egy régi jeles tagja. Ismét elszólitott az Ur közülünk egy olyan ősz szolgát, kinek egész élete az egyház körüli tevékenyégben telt el, a ki szintén elmondhatá magáról az evangeliomnak
