Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

711 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 712 cserépsindelyes, tágas udvaru épületet vett iskolai helyiségül s tanitói lakásul. S hogy mindent bevégezzen, 1885-ben az új lelkészlak folyásában egy a czélnak teljesen megfelelő gazdasági épületet készíttetett 400 frt. költséggel. Ennek építésekor a temp­lom előtt állt, s néhány évig harangozó lakás és olvasó köri lyiségül használt régi tanitói lakást é3 iskolát lebontották s helyét díszfákkal ültették be, s az utcza felől szélesen elke­rítették. Végezetre, mikor már a szükséges építkezéseket elvégez­ték, 1887-ben a templomot s tornyot kívül belül alapjából nagyrészben czementtel megújították, a tetőt cserepeztették, keresztelő medenczét, díszes urasztali terítéket szereztek köz­adakozásból. Ekkor elmondhatták, az utolsó gombig Uram, minden készen van. Ezen nagymérvű építkezésekhez az egyház csak egy Ízben kért segélyt, s kapott 200 irtot az uj lelkészlakás felépítésekor. Az országos philloxera vész a szentantalfai egyházat is megfosztotta bőven termő szőlőitől, s mikor építkezéseit befe­jezte, alig tudott valamit félre tenni a régi jó időkből a nehéz napokra. De van az egyháznak 1400 forint tőkepénze, s mint­egy 30 m. mázsa rozs és ugyanannyi árpa takarékmagtári ga­bonája, melynek jövödelme az egyháziak fizetése pótlására for­­dittatik. Most áll még az egyház, de oly formán csak, mint a várba beszorult hadsereg, mely egy darab időre el van ugyan látva élelemmel, de kérdés, hosszú ideig tart-e még a körül zá­rolás ? lesz-e, s mikor kimenekülés? Az olyan egyházat, mint a szentantalfai, melyben az elöljáróság buzgósága, okos összetartása a nép józanságával párosul, nem féltjük a nehéz napokban sem. Az az egyház, mely annyit épített, melynek minden egyes tagját vallásos lé­lek lelkesíti, ezután is összetartással, jó egyetértéssel munkálja világszerinti előhaladását, s a félbe maradt szép fejlődést egy­kor ismét uj erővel folytathatja. Az egyház presby tóriuma a következő. Lelkész : Szabó Pál, tanító Soós Lajos, gondnok Rádóczy Károly (ki egyszersmind presbyter is) presbyterek : Szilvási István, Sebestyén Károly, Somody Lajos, Cseh Károly, Rádóezy Pál, Cseh Ferencz, Somody Károly. Éljen s viruljon a szentantalfai reform, egyház az idők végéig ! Thúry Etele. EGYHÁZI ELET. Nyilt kérdés a kerületi nagyérdemű számvevőséghez. Hogy az egyházak és presbiterek tűzkár elleni biz­tosításai után az adriai biztosító társaság kerületünknek bizonyos százalékot (40 perczentet) juttat, mindnyájan tudjuk; hogy ez a százalék szép kis összeget képvisel évenként, ez is köztudomású; sőt épen ennél fogva az is nagyon érthető, hogy kerületünk a szerződés értelmében biztos tudomást szerezni óhajtván az összeg nagyságáról, gondoskodott ennek módozata felől is. S épen erről tájé­koztat bennünket, lelkészeket mindenesetre az a jelentő iv, melyet a közel múltban a nagyérdemű számvevőség minden lelkészi hivatalhoz eljuttatott, kötelezve lévén minden lelkész a legszigorúbb felelősség terhe mellett az ivet kitölteni, vagyis kimutatni, hogy mekkora összeg küldetik be az egyház köréből az egyház és a presbité­rium tagjai vagyonának biztosításai után. Hogy ezen jelentő iv beterjesztésével a legszigorúbb pontosság czéloztatik, az magától következik, de az uta­sításból is érthető. Kénytelen vagyok azonban kijelenteni, hogy a nyomtatványon levő rovatok utján a beküldött teljes összegről s ennek folytán a nyerendő százalék mennyiségéről biztos tudomást nem fog a számvevőség szerezni; mert több fog beküidetni s több perczent fog járni, mint a mennyit számítanak és pedig azon okból, hogy egy rovat hiányzik. Köztudomású ugyanis, hogy az „ádriai biztositó tár­saság“ nemcsak a presbiterek, de egyes egyháztagok aján­latait is elfogadja és pedig kedvezményesen, sőt ezek után is igér szerződésszerüleg jutalékot, mely nem keve­sebb, mint 15 perczent. Most már önként tehetem föl ama szerény kérdést, miből méltóztatik e harmadik kategóriába tartozó összeg mennyiségéről és a százalékról meggyőződést szerezni, ha rovata nincs és igy föl nem jegyeztetik ; sőt a közérdek szempontjából kérdhetem azt is, kegyeskedjék felvilágosí­tást nyújtani, hogy ez pótlólag feljegyezhető e, mert kü­lönben a zavar teljes leend, ez pedig bizonyára nem czé­­loztatik. De még egy másik — bár másodrendű — kérdésem is van, melyet azonban az ügy tisztázása végett szintén nem hallgathatok el. A jelentő iv fejezetében csupán díjösszeg emlittetik. Ez szerény véleményem szerint ismét zavart idézhet elő. Mint tudjuk ugyanis van tiszta dijösszg és vannak mel­lékes járulékok. A dolog természete szerint, mivel a szá­zalék a tiszta dijösszeg után jár, csakis ennek a bejegy­zése kivántatnék. Mivel azonban a jelző elmaradt, meg­­eshetik, hogy a teljes dijösszeg fog vagy mindenütt, vagy sok helyen bejegyeztetni, a mi ismét nehézségeket okoz­hat. Legyen szabad azért azt is kérnem, méltóztassék erre nézve is felvilágosítást nyújtani. Bocsánat, hogy e kérdésekkel alkalmatlankodtam, de úgy vélem, hogy az ügy, melynek érdekében tettem s a terhes munka, melynek megkönnyittetése is czélom: a szóváiételt megérdemli. Fülöp József körmendi lelkész. Papíron maradó határozatok. Igaz ugyan, hogy ezúttal csak egy ilyen határozatra kívánok rámutatni, mivel azonban tapasztalásból tudjuk, hogy nemcsak az egyházi élet mezején, de azonkívül is vannak ilyen jobb sorsra érdemes határozatok, melyek őszinte részvétet érdemelnek, méltán Írhattam a fenti

Next

/
Thumbnails
Contents