Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-01 / 44. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 694 693 figyelmeztetni. Valóban az Isten különös ajándéka az, ha a lelkész ez irányban úgy tud feladatának megfelelni, hogy azért nem támadnak rá, hogy neki ártsanak; ha az Isten igéjében levő komolysággal és mégis türelemmel, szeretettel képes megmondani mindenkinek az igazságot, irtani és gyomlálni a roszszat. Erre törekszem én teljes erőmmel, saját személyem és érdekeim megtagadásával és ezen tudatban fogadom el az én mennyei Atyám bátorítását ; én veled leszek és senki nem támad te reád, hogy neked ártson. III. Megnyugszom harmadszor abban, hogy biztat, bátorít az Ur szava: sok népem vagyon nekem e városban. Os időktől fogva az volt az emberiség felfogása a csapásokról és szenvedésekről, hogy azokat a mindenható Isten mintegy fenyítékül használja, hogy az embereket magához vezérelje, a bűnből megtérítse. A tapasztalat igazolja is, hogy a csapások súlya alatt nem csak Faraó kemény szive lágyult meg Egyiptomban, hanem mindenütt nagy befolyással voltak azok az emberek vallási és erkölcsi átalakulására, mert a természeti csapások éreztetik hatásukat azokkal is, a kiknek eszéhez és szivéhez nem talál utat az okos szó, a jó tanács, az Isten örök érvényű parancsolatja. Nem csak a koronás próféta mondja: jómra lön nekem Uram, hogy engem megalázál, hanem a magasztos lelkű költő is így beszél: a mindig szerencsében élő lelki kincseket gyűjteni rá nem ér, Isten a szenvedőknek engedé a vigasztalást. Hála neki, hogy éltemet sem hagyá szenvedések nélkül folynia. Keserűek valának azok és mégis általuk tanultam az élet valódi becsét érteni, való nagyságot hiú ragyogványtól megkülönböztetni, mindezekfelett érezni, hogy a szenvedés és kebelszaggató fájdalom örömöt hoz lelkűnknek és sorsunkon felülemelkedni megtanít. A közös baj, a közös szenvedés pedig testvéreket csinál még az ellenségekből is; mert egymás segítségére utalja őket. És e nemes városnak, ebben az evangeliomilag reformált egyháznak bőven kijutott a szesvedésekből, azokból is, a melyeket természeti csapásoknak szoktunk nevezni, azokból is, a melyeket az emberi szenvedély elvadulása hoz magával, kijutott annyira, hogy szinte Isten különös kegyelmének és a lakosság szívós jellemének, megtörhetetlen lelki testi erejének, példás kitartásának köszönhető, hogy itt ma virágzó város és benne evangeliomilag reformált egyház van. Talán ebből magyarázható ki az a jelenség is, hogy e városhoz szülöttei fiúi oly ragaszkodással viseltetnek, a minővel nagyon kevés város dicsekedhetik. Már e körülmények, ha nem ismerném is e város népének sok előnyös és kiváló tulajdonságait személyes tapasztalatból és itt nevekedett egykori kedves tanáraim előadásából, azzal biztatnak engem, hogy e városra, a melynek testvéri kötelékébe Isten Útmutatását és saját elhatározásomat követve belépek, ezen egyházra, a melynek híveinek bizalma fontán a lelkészi állást elfoglalom, igaz az Urnák szava: sok népem van nekem e városban. És ezt a népet, az Urnák népét, nem csak saját egyházam körében keresem ; hiszen az Isten nem személyválogató, minden nemzetségből kedves neki az, a ki az ő akaratját cselekszi, hanem mindazok között, a kiket a Mindenható édes Atya mint gyermekeit e helyre telepített. Bizonynyal az Urnák népét képezik mindazok, bármely felekezethez tartozzanak is, a kiknek keblében él Isten szeretete és törvényeinek tisztelete; a kikben megnyilatkozik és él a közügy iránti áldozatkészség, a gonosz szenvedélyek és indulatok feletti uralkodási képesség, az önzetlen hazaszeretet, az erkölcsi és állami törvények tiszteletben tartása. De mégis egy legfőbb ismertető jele van úgy itt is mint mindenütt azoknak, kik igazán Istennek fiai, a Jézus Krisztus megváltottai: az a mit nagy mesterünk maga állított fel ismertető jelül, a miben csalatkozni nem lehet, a feíebaráti szeretet; mert 0 mondá és igazán mondá, hogy arról ismerik meg az, emberek, kogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek. Azon biztató, azon kecsegtető reménynyel jövök tehát hozzátok, azzal foglalom el itt állásomat, hogy közietek, az Ur népe között, életem napjai boldogok lesznek. E hittel, és reménynyel üdvözöllek téged komáromi ev. ref. szent gyülekezet, üdvözöllek titeket annak minden rendű és rangú tagjai. A ti vallásos hitetek erősítése, erkölcsi érzelmeitek fejlesztése, egyéni, családi boldogságtok elősegítése, szellemi és anyagi jólétetek munkállása lesz mai naptól fogva az én legfontosabb feladatom, a melyet én legjobb erőm s tehetségem szerint betölteni kötelességemnek ismerek. Jól tudom azt, mily nagy erő rejlik ily népes gyülekezetben, ha annak tagjait egyetértés köti össze és a tagoknak szivét igazi buzgóság hatja át. Ezen evangeliom szerint ref. gyülekezet hívei számánál, vagyoni erejénél, értelmi műveltségénél fogva hivatva van arra, hogy vezérszerepet vigyen, példát adjon ezen mi dunántúli ev. ref. egyházkerületünkben. Ezt követeli ezen gyülekezetnek küzdelmes, de fényes múltja, ezt az ősök hagyománya. Törekedjetek velem együtt am, hogy ne rejtessék el a hegyen épített város, hanem úgy fényljék a ti világosságtok, hogy mások is látván a ti jó cselekedeteiteket, dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Azt a bizalmat, ragaszkodást, szeretetet, a melylyel eddig irántam az érdemetlen iránt viseltettetek, tartsátok meg irántam ezután is, a midőn egymással naponként érintkezni fogunk; mert egyházi életünk csak úgy lehet egészséges, minden kültámadásnak és belső bajnak ellent álló, ha az egyház minden tagja lélekben egynek érzi magát az egész testtel, az egész'test pedig szép renddel egybe szerkesztetvén, nevekedést vészén abban a ki fő, az Ur Jézus Krisztusban. Ezen komáromi ev. ref. egyház tisztelt fő- és algondnokai, érdemes presbyterei! A magyar reformált egyház ős időktől fogva önkormányzattal bir, a mely a presbyteriális kormányrendszerben valósult meg. Minden egyház fejlődése, virágzása a presbyterium múküdésétől, vallásos buzgóságától, nemes példaadásától függ. Én ismerem a ti nemes buzgóságtokat, a melylyel ezen egyház ügyét felkaroljátok, a melylyel a múltnak is némely mulasztásait, hiányait pótolni akarjátok és tudjátok és ez