Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-26 / 4. szám

61

DÜNANTŰLI PROTESTÁNS LAP

megyei, mint az egyházkerületi gyűléseken, melyeken mindig pontosan megjelent, s higgadt megfontolásával nem egy már-már elmérgesedő ügynek segítette elő szerencsés békés megoldását. Érdemei méltánylásául az egyh. kerület Zsoldos Ignácz lemondása után főjegyzőjévé választotta. Kerületünkkel összeköttetését folyton fentartotta akkor is, a midőn hivatalos állásánál fogva annak területéről elköltözni volt kénytelen, a nélkül azonban, hogy kivonta volna magát azon kötelességek alól, melyek uj lakhelyének egyháza iránt hárultak rá, miért is a komáromi e. megye Madarassy Mór távozása után nagy lelkesedéssel gondnokává őt választotta.

Mint kerületünk képviselője kiváló szerepet játszott úgy a debreczeni, mint a pesti zsinaton; az egyházi törvények alkotásában és átalakításában igén jelentékeny részt vett. A konvent szervezése óta annak állandóan tagja volt, s mint a közalapi végrehajtó bizottság elnöke pártatlan eljárásával a magyarországi ev. ref. egyetemes egyház szeretetét és becsülését vívta ki.

Kerületünk, a mennyire szerény viszonyaink engedték, minden alkalommal iparkodott is kifejezni őszinte elismerését és háláját a nemes buzgalma férfiú iránt. 1892-ben 50 éves egyházi működése méltánylásául fényes örömünnepélyt rendezett s ez alkalommal kimagasló érdemeit megörökítő emlékkönyvet adott ki, ő felsége pedig a következő évben valóságos belső titkos tanácsosai fényes sorába emelte.

Temetése, melyen az egyházkerületet Körmendy Sándor, Antal Gábor, Molnár Béla jegyző urak, a főiskolát dr. Horváth József, Kis Ernő, Németh István képviselték, folyó hó 22-én volt úgy a város, mint a vidék óriási részvétele mellett. Háznál Czike Lajos főiskolai gondnok ur tartott az elhunyt fényes érdemeit főbb vonásokban feltüntető remek beszédet, a sírnál Tóth János s. lelkész vett érzékeny búcsút az elköltözöttől. A gyászoló család a következő jelentást adta ki:

Alulírottak a maguk és az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy a legjobb apa, após és nagyapa Nagyméltóságu Beöthy Zsigmond ur valóságos belső titkos tanácsos, a m. kír. főrendi ház tagja, ny. kir. Ítélőtáblái tanácselnök, a Lipót-rend lo vagja, a Vaskorona rend vitéze, az orsz. ev. ref. közalapi végrehajtó-bizottság elnöke, az ev. ref. convent tagja, a dunántúli ev. ref. egyházkerület v. főjegyzője, a komáromi ev. rét. egyházmegye gondnoka, a komáromi ev, ref, egyházközség tanácsosa, Komárom sz. kir, város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja sth stb. f. évi január hó 19-én, este 10 órakor élete 77-ik évében váratlanul és szenvedés nélkül elhunyt. Temetése az ev. ref. egyház szertartásai szerint az elhunyt lakóházából (Komárom, Nádor utcza 183. sz.) jan. 22. szerdán d. u. 3 órakor lesz. A jó isten, a kit egész életében alázatos buzgósággal imádott, vegye kegyelmébe drága halottunkat! Komárom, 1696. jan. 20-án. Beöthy Zsolt, fia. Beöthy Zsoltnó szül. Szabó Aranka, menye, Beöthy László, Beöthy Zsigmond, Beöthy Sándor, Beöthy Katicza, Beöthy Klárika, Beöthy Józsi unokái.

A fáradhatatlan hű munkásnak emléke legyen örökké áldott közöttünk !

62

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Fehér holló. Sohase hallottam, hogy a számla különsebb örömet idézett volna elő annál, a kinek bemutatták, — és sohasem hallottam, hogy a számlák között is találkozzék fehér holló. És ime, mégis/ Fényes fehér szárnyaival egy öblös számla libbent be a, napokban a győri ev. ref. egyház pénztári hivatalába. Ismerős, kelletlen vendég a takarékos pénztári urnák. De nini! — a pénzt Írnok ur megtörli és újra feltolja szemüvegét és azt módja, hogy ez nem számla, hanem fehér holló. Megsimogatja szépen jobbról balról a kedves madarat és aztán átadja nekünk is, hogy gyönyörködjünk benne. „Számla az iskolaépitésnél általam végzett vízvezeték, closettek és csatornázási munkálatokról — végösszeg 202 (Kétszázkettő) írt 8 kr. Ajándékban kiegyenlítve. Hauzer György.“ Le a kalappal uraim! — Tisztelegjünk! Szabó Zsigmond.

— Biblia-olvasó kalauz. Naponkénti biblia-olvasásra kijelölt fejezetek az 1896. évre. Kiadja a budapesti ref. ifj. egylet és a budapesti ref. gymnázium protestáns ifjúsága. A ki a biblia-olvasó szövetkezés tagja óhajt leuni, ingyen kapja a biblia-olvasó kalauzt. Jelentkezők forduljanak a ref. ifj. egylet titkárához (Budapest, Kálvintér 7.) A biblia-olvasó szövetkezés tagjai: 1. Lehetőleg minden nap olvasnak egy részecskét a szentirásból s e végből egy uj testamentumot szereznek. 1. Minél gyakrabban imádkoznak az Isten országának terjedéséért s különösen azért, hogy az egész magyar nép befogadja és megbecsülje az evangéliumi világosságot. 3 A mennyiben még házasságra nem léptek, házasságkötés esetén az evangéliumi egyház áldását kikérik. 4. Vagyoni helyzetükkel arányban adakoznak az evang. egyházak czéljainak megvalósitására, 5. Igyekeznek másokat is megnyerni, hogy a .'.biblia-olvasó szövetkezés tagjaivá legyenek. Mint látjuk, ez az uj egylet is egyik eredménye annak az üdvös mozgalomnak, melyet dr. Szab» Aladár lelkes buzgalommal az evaugelizáczio terén megindított. E mozgalmat egészében helyeseljük, mert hatása alatt végtelen sok áldás szállhat szorongatott egyházunkra. Ajánljuk olvasóink figyelmébe ezt az új egyletet, mely hatalmasan előmozdítja a biblia megkedvelését. Legyenek tagjaivá s szerezzenek minél több uj tagot.

— Kálvin János élete. Irta Budai János, a Téli Újság szerkesztője. Kiadta Hornyánszki Viktor. Ára? Igen díszes kiállítású, 124 lapra terjedő könyv ez, a mely igen jó szolgálatot tehet nem csak az egyszerűbb, de a müveit családok körében is az egy ázias érzület ápolására, emelésére. A munka elején látható. Kálvin jó mellkópe. Egyes részletek, jelenetek képekkeL vannak világosítva a szöveg között is. Ilyen képek: az ifjú Kálvin olvassa a családtagoknak a bibliát; Kálviu úrvacsorát oszt a barlangban, Kálvint a libertinusok megfenyegetik a templomban; Kálvin visszatérése Genfbe, a genfiek esküje; Kálvin megtagadja az úrvacsorát a. libertinusoktól ; Kálvin száműzetését várva bucsupredikácziót tart; a kálvinista új Genf; Kálvin búcsúzik a tanácstól; Kálvin búcsúzik Káréitól. A buzgó szerző gondosan ügyelt arra, hogy az a nagy közönség, a melynek számára irta az életrajzot, meg ne unhassa ennek olvasását. Kerüli a tudós fejtegetéseket épp úgy, mint a mindig magyarázgató terjengősséget. Annyit nyújtás úgy nyújtja, a mint azt a könyv czélja kívánja. Nagyon megérdémli e könyv, hogy lelkészeink és tanítóink ne csak magunknak szerezzék meg, de elárusitásáo. is buzgólkodjanak.

— Millenniumi történet. Az „Athenaeum“ r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története1* czimü tiz kötetes munkának (millenniumi kiadás) harmadik kötetéből („Az Anjouk kora és a luxemburgi