Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-26 / 30. szám
469 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 470 igazolja: „minthogy ezen tanú még ifjú legény korában Csicsóban ide egy fertály órányira levő helységben két esztendeig volt prédikátor, és ott is házasodott meg; Henyében pedig, a honnan vitetett Almásra a Vértes alá, Almásról pedig ide (Antalfára) egy esztendeig predikátorkodott, azért tapasztalatából tudja és vallja, hogy akkor Szentantalfa puszta lévén a kálvinista vallásnak nyilvános gyakorlata nem is lehetett,, hanem ezen tanú (Rádóczy Péter) ez előtt 30 esztendővel ide hozattatván, kezdette a legelső nyilvános vallásgyakorlatot.“ Az első kérdésre adott feleletében is azt vallotta, hogy „ez előtt körülbelül 30 esztendővel hozták ide prédikátornak.“ Bizonyos tehát, hogy az 1703—29-ig antalfai lelkészekül felsoroltak Antalfán nem lakhattak, mert Rádóczy Péter maga tett róla tanúbizonyságot, hogy Ő kezdette a legelső nyilvános vallásgyakorlatot, s ez 1729-ben történt, tehát előtte levő antalfai lelkészekről szó sem lehet, annyival inkább, mert Antallá puszta vagyis elpusztult volt. Mikor lehetett ez ? Egy 104 éves ember ifjú legény koráról beszéli, hogy az Antalfával szomszédos Csiesóban lelkészkedett, majd nagyobb bizonyságot óhajt adni vallomásának és felemlíti, hogy Henyében is egy évig volt prédikátor, közvetlenül Almásra elmenetele előtt. Ha leglegalább 30 esztendősnek vesszük a 104 éves öregnek ifjú legénykori idejét, csicsói lelkészsége 1685— 1680-ban lehetett, s már ezen időről állítja, hogy Antalfa puszta volt. Henyei lelkészségét 1710. évvel jelezhetjük meg; 1708-ban Újvári Sámuel volt a henyei lelkész, s mint ilyen volt jelen a pápai zsinaton, még 1709-ben is ott volt — mint másutt idézem1) — „Molnár Sámuel mutatott egy levelet. Az édes atytya vett rétet Sóstóban; Íratott 1709. esztendőben, Újvári Sámuel neve alatt. Valószinü tehát, hogy 1710-ben volt Rádóczy Péter henyei lelkész, mint ezt ezen egyház történetében is feljegyezve találjuk. A köveskállai egyház története, s 1752. évi lelkészének levele Rádóczy Péterről úgy emlékezik, mint a ki két-három évig (1712—1709. között) ott lelkészkedett. Úgy de 1708- ban Csopaki József volt jelen mint köveskállai lelkész a pápai zsinaton, s így 1711. 1712. évben nem lehetett ott, mert 1710- ben, henyei lelkészsége után Almásra ment. így 1708. előtt kellett Köveskállán lennie, s itt nem kettőt, de tizenkettőt is találunk életéből, melyről nem -tudjuk ma, hol volt. Bizony azok a régi jó öregak, mikor úgy 1760 körül összeiratták az atyákkal az egyházi dolgokat, ha kérdezik, sokat tanulhattak volna az öreg Rádóczy Pétertől. Mivel az antalfai egyház régi anyakönyve 1757. éven kezdődik, s az 1759-ben meghalt Rádóczy Péter nevét ugyanazon kéz jegyezte be, a mely az anyakönyvet kezdette, nem fogadhatjuk el annak ugyanazon kéz által 1724- évre jegyzett antalfai lelkészségének kezdetét, mert világosan vallotta 1759- ben, hogy ez előtt 30 esztendőkkel, s ezt nem lehet esetleg 30 évig terjedő antalfai papságával azonosítani. Az antalfai lelkészek névsora tehát hitelesen megállapítva így lesz : Az első lelkész neve 1646. évből ismeretlen. 2. Vépi János 1659 ................ 0 Protestáns Szemle. 1889. évf. Adatok a veszprémi ref. egyházmegye történetéhez. A helység elpusztult, a csicsói lelkészek szolgáltak ide.-3. Rádóczy Péter 1729—1755-ig; ekkor nyugalomba vonult, meghalt 104 éves korában 1759. november 1-sőjén. 4. Körmendy Sámuel. 1755—1756. Később 1783—1788. b.-kisszőllősi lelkész. 5. Tolnay Péter 1757—1764. Előbb 1753—1754. iszkaszentgyörgyi lelkész. 6. Szászi János 1764—1767. Pados Ferencz esperes Vámoson 1764. márcz 28-án exmittálta. (Folyt, köv.) Thúry Etele. EGYHÁZI ELET. A tatai ev. reform- egyházmegye közgyűlése. (Vége.) Ezután szól az esperesi jelentés a hozzá befolyt hivatatalos pénzekről, melyből csak azt említem meg, hogy egyházmegyénkből a múlt év decz. 30-ig közalapból befolyt s beküldetett a földhitelintézethez 1038 írt 78 kr. A szegényebb fizetésű lelkészek államsegélyébe küldetett 389 frt. megkapták 7-en, még pedig kettő 69 frtot 61 krt; öt pedig 49 frt. 77 krt. A f. évi 24-ikén ülésezett convent által kiutalvánjmzott közalap segélyekben posta levonással küldött 680 frtot megkapták. 1. Esztergom misszió segélyben .... 350 frtot „ tőkekamat segélyben ... 50 „ 2. Banának egyszer s mindenkori segélyben 50 „ 3. Lábatlannak „ „ „ „ 80 „ 4. Kis-Bérnek „ „ „ „ 50 „ 5. Fáncsik János naszályi lelkésznek . . 50 „ 6. Antal Lajos ászári lelkésznek , . . . 50 „ Összesen 680 frt Egyházmegyénk a pápai főiskolának pénzsuplikaczióban beküldött 24 frt 30 krt. A nagy gonddal s fáradságot nem ismerő, igazi odaadással készített esperesi jelentésre következő határozatok hozattak: 1. a lelkészi javadalmaknak az államsegélyből 600 frt. 1200 korona helyett 1600 koronára felemelése tárgyában szükséges lépéseknek a convent utján leendő megtételre a főtiszt, egyh. kerületi közgyűlés tisztelettel felkéretnek. Egyutal arra is felkéri egyházmegyénk a kerületet, rendelje el az egyházi és iskolai szükséglet összeírását a covent utján miniszter úrhoz leendő felterjesztésre. 2. A lelkészi stóla jövedelmeknek csökkenése folytán tisztelettel kéri meg egyházmegyénk a főtiszt, egyh. kerületi közgyűlést, hogy ezek rekompensatója végett a convent utján a szükséges lépéseket az államnál megtenni szíveskedjék. 3 A magyar nemzet 1000 éves fenállásának alkalmából az egyházmegye millenáris alapul egy a pápai állami képezde mellett felállítandó egyházkerületi internátusbán egyházmegyénkből felvett képezdész évi segélyezésére évi 120 koronát jelöl ki, egészen addig mig az egyházkerületi internátus fenn fog állani, melynek, kinek
