Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 398 és jó irányban haladó tárgyalás hirtelen megtörik s egészen alászáll. Látja a szónok tárgya szépségét, Lmeri az esz­közöket is, melyeknek segélyével azt kifejezésre juttat­hatná, de nincs még nála teljesen kifejlődve és megizmo­sodva az a képesség, mely tárgya fölé emelné, hogy azután tiszta áttekintéssel rendezze a beszéd szerves részeit, minden gondolatot a maga helyén alkalmazva és kellőleg kidomborítva. Egyszer a tárgy felett való uralma vesz el tárgyának szeretetébe; máskor meg a szigorú logika helyett ifjúi hév vezeti; néha meg a hideg érzelem számitó, bonczoló, szervező ereje helyett a tárgy iránt való lelke­sedés ragadja magával. De ha az eredeti beszédek közül néhányban, mind­egyik beszédet, mint compact egészet véve, megvan is a bizonytalanság, az ingadozás: a szerző jó tulajdonai, - a nagy olvasottság, a mély megfig} elő képesség, a megkapó képek és hasonlatok ügyes alkalmazása, mindegyik darab­ban feltalálhatok. A utándolgozott beszédekben adva lévén a tartalom és gondolatmenet, csak a jó tulajdonok érvényesülhetnek, ezért vannak oly mély benyomással az olvasóra. Nagy előnye szerzőnek a gyünyörü nyelvezet is, mi a füzet értékét csak emeli. E füzet azt kétségtelenül bizonyítja, hogy a szerző­nek van képzettsége az egyházi beszéd-irásra. S én hi­szem, ha e beszédeit is még egy kevés ideig pihenteti Íróasztalában, mig felfogása tisztul, látköre szélesbül, Ítélőképessége erősbül, hát akkor úgy jutnak azok nyil­vánosságra, hogy hozzájuk a legkiseb szó sem férhet.—­­Azonban így is nagyon megérdemli a füzet a tanulmá­nyozást és lelkésztársaimnak a legmelegebben ajánlhatom, mert ebben is fognak annyi, ha nem több, használhatót találni, s lehet belőle annyit tanulni, mint sokszor az unalomig agyon dicsért művekben. N. . . . VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Az ezredéves kiállítás megnézésére folyó hó 18ikán a délutáni vonaital indult főiskolánk 185 növen­déke. Kíséretükben voltak Kis Ernő főgymn. igazgató, Barcsi József, Kiss József, Faragó János, Gáthy Zoltán tanárok és Kis Ödön főisk. szénior, ki az év nagy részén át az alsóbb osztályokban helyettesitőíeg a vallást tanította. A kisérő tanárok mindegyike számára költségeik fedezé­sére a főisk. pénztárból 25 frt utalványoztatott ki. ■— Lelkészválasztási mozgalmak. — Megbízható kézből »vettük a következő tudósítást. „Főtiszt, s boldog emlékű Yályi Lajos ur halálával a negyedi lelkész álló más megüresedett. Még nincs pályázat hirdetve, de a mozgalom megindult: Haladunk Uraim ! Haladunk! Nem csak püspök választásoknál voltak röpiratok, hanem fa­lusi népünk is szerkeszti a méltó és méltatlan szózato kát. lm, mellékelve Nagytiszteletü Szerkesztő Urnák kül­dök egy Negyedre vonatkozó szózatot, melynek hangja magasztos s intencziója nemes! Egy a hibája: Nem ját­szik nyílt kártyával s a „baraczkokat“ csak szűr alatt — osztogatja. Ha a negyediek megtartanák vagy hallgat­nának a szózatban említett komoly intésekre, figyelmez­tetésekre, méltán meg érdemelnék elösmerésünket s kö­vetendő példa gyanánt lennének felhozva azok előtt, kik hitvány eszközökkel küzdenek a legszentebb jogok érvé­nyesítésénél.“ Eddig tudósítónk. Maga a „Szózat“ Több egyházi elöljáró és egyházi tag aláírással jelent meg s mi­után a kegyelet és mély tisztelet hangján emlékezik meg a negyediek elválasztott lelkészéről, Főtiszt. Yályi Lajos úrról, ki elhalálozása miatt nem foglalhatta el kathedrá­­ját, a következő nagyon is figyelemre méltó nyilatkozato­kat tartalmazza : „A mi most már ezután következik, szókra nézve a kiinduló pontot az előbbiekben találjuk meg. Rö­vid foglalatja ennek: egyházunk becsületének és jó hir­­nevénekjfentartása. A fennebbi gyászesetnek egyik kö­vetkezménye egyházunkra nézve egy újabb lelkészválasz­tás leend. Vajha minden pártoskodás, viszály és háborúság elkerülésével, egyházunk méltóságának, az igazi érdem­nek figyelembevételével, közös beleegyezés s megállapo­dással a torvény szigorú megtartásával, egyházi felsöbb­­ségiiük helyben hagyásával vihetnénk keresztül. Vajha ne ismétlődnének a múlt évi tisztességtelen és törvényt tipró dolgok, melyek egyfelől becsületünknek és jó hír­nevünknek akartak sirt ásni, másfelől pedig az ingatag és olcsó lelkek fondorkodása folytán még a tenger mély­ségű rokoni és baráti szeretetnek sima tükreit is felkor­bácsolták, néhol egészen fel is dúlták és szétrombolták! És mi okozta ezeket? Részint a félreértés, részint a jel­­iemtelenség* Félreértés azok részéről, kik azt hitték, hogy a választás dicsőségéből talán ki vannak zárva és félre­értése, vagy jói meg nem gondolása az egyház igaz ér­dekeinek es egy lelkész választás nagy jelentőségének. Jeilemteienség pedig azok részéről, kik látták, hogy az a bizonyos ügy mily népszerűtlen, mily hidegséggel, sőt ellenszenvvel találkozik és még sem átallották a legbecs­telenebb segély eszközökhöz nyúlni és meggyőződést pénz­ért teremteni, lelkeket vásárolni. Ingatagság, meggondo­latlanság azok részéről, kik a felfogadott zsoldos had vesztegetéseinek meghódoltak, s magokat közönséges áru­­czikké alacsonyitani engedték; erre különben döntő be­folyással volt az akkori pénzszükség és az- árvíz vesze­delem folytán uralkodó súlyos anyagi körülmény, a mit eléggé ki is zsákmányoltak.“ Oly dolgokra mutatnak ezek a nyilatkozatok, mint határozott tényekre, hogy — véle­ményünk szerint — elég alapot nyújthatnának egyházi főhatóságaink s az egyházi bíróságok beavatkozására oly czéiból, hogy — ha történt ily rút visszaélés — hát bün­tetlenül ne maradjon. S egyáltalán felhívja ez az irat a figyelmet arra, hogy itt az ideje a legkeményebb eszkö­zökkel, akar tüzes vassal is, hozzá fogni egyházi közéle­tünk eme nem régi, de igen veszedelmes betegségének, a lelkészválasztási ilynemű visszaéléseknek, orvoslásához. Ocsmányabb dolgot, mint pénzen szerezni lelkészi katlied­­rát, már képzelni sem lehet! — Tornavizsgálat f. lió 14-én. A fényesen sike­rült képző társulati örömünnepély befejezte után igen nagy közönség előtt kezdődött a szokásos évvégi tornaünne­pély és verseny, melyen jutalmakat nyertek a követke­zők : I. oszt. Póznamászás. 1-ső Hodossy Kálmán 3 kor., 2-ik Kocsis Jenő 2 kor., 3-ik Yarga Gyula 1 kor. II oszt. Póznamászás. 1-ső Horváth Mihály 3 kor., 2-ik Horváth Gábor 2 kor., 3-ik Fodor György 1 kor. III. oszt. Kö­télmászás. 1-ső Hodossy Lajos 3 kor., 2-ik Koltay Kál­mán 2 kor., 3-i .. Végh János 1 kor. IV. oszt. Kötélmászás. 1- ső Kovács Bálint 3 kor., 2-ik Lukács Béla 2 kor., 3-ik Szakonyi Lajos 1 kor. V oszt. Távolugrás. 1-ső Horváth Lajos 3 kor., 2-ik Szigeti József 2 kor., 3-ík Bürgner Gyula 1 kor. YI. oszt. Távolugrás. 1-ső Varga Pál 3 kor., 2- ik Edelényi Lajos 2 kor., 3-ik Nagy Yíncze 1 kor. YII— VIII. oszt. Magasugrás. 1-ső Horváth Dezső 4 kor., 2-ik Eötvös József YII oszt. t. 2 kor. Rúdugrás. Első Horváth

Next

/
Thumbnails
Contents