Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

301

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

302

Ezek a legszegényebb osztályhoz tartoznak. A gazdagok többnyire zárt üveges hintókban teszik sétakocsikázásukat, bevásárlásaikat, vagy látogatásaikat. Honnan kíváncsian néznek nagy fekete szemeikkel az .idegenekre,

de csak futólag, azután sietnek másfelé irányítani tekintetüket

Kairóban igen sok üzlet van, majdnem minden utczája tele van a szebbnél szebb üzletekkel és kirakatokkal. Van önálló ipara is, pl. az asztalos ipar igen kifejlett. Mint ilyen nevezetes gyárhelyiség a Muskin a Malluk-féle gyár és raktár, úgyszintén az ezen utcza nyugoti végén az északi sarkán a Parvi-féle műhely és nagyszerű raktár, hol toilett asztalkák, székek, rámák és sok másféle tárgy készül mindenféle fából, kifaragva, elefántcsont és gyöngyházdiszitésekkel.

A szegletházak itt is többnyire kávéházul szolgálnak. hol száz, meg száz kávézó, dohányzó, sakkozó, vagy ostáblázó férfiú ül, fezzel a fejőkön és némelyek újsággal a kezökben, a kik ugylátszik ráérnek, valószínűleg mások dolgoznak helyettük. Mert általában véve a nép munkás, szorgalmas, mindenki érvényesíteni akarja magát, fut-fárad s ha kell szól, beszél, kiabál.

Egész ellentétet képeznek a néma dervisek ott fenn a 300 m. magas parthegységre épített és a sziklába mélyen bevésett bagoly várukban, remete lakásukban, hol hallgatással eltöltött életük befejezése után, másvilági boldog álmukat is alusszák, mert nemcsak ott élnek, hanem ott temetkeznek is. Ezek az úgynevezett néma barátok, az ember méltóságával legingább megegyező foglalkozásnak az istennel való társalgást tartják, azért magukba mélyedve ülnek ott egész nap, nem szólnak egy árva szót se egymáshoz, ha ketten vannak egy szobában, se az idegenhez, ha hozzájuk szól. Ezek nem arabok, hanem törökök, kik őszbevegyült hosszú szakálukkal és fehér arezbőrükkel úgy ülnek ott, mintha valami bánatos magyar bácsik volnának. Összesen 4—5-öt láttunk. Kettő volt egy szobában, a többiek a szép széles, magas veranda felfutó liánokkal bevont szegletében ültek, néztek és hallgattak. Mi aztán jöttünk, mentünk, összejártuk minden helyét, élveztük a verandáról a szép kilátást, mig aztán egyszer azt izenték, hogy mehetnénk már haza, mert zavarjuk áj tatosságukat. A néma dervisek szerzete régen nagy hatalmat képezett a török birodalomban és nem egyszer a jancsárok fölbujtogatásával komoly zavarokat okoztak, minek következménye lett, hogy a szerzetet megszorították és több tanyájukat beszüntettek a török zultánok.

Hanem most már tegyünk egy kirándulást a gizehi pyramisokhoz, melyek oly hivogatólag emelkednek ki a nyugoti nílusvölgy szaharai széléből, hogy a közelebbről való megismerkedést nem halaszthatjuk tovább, bármily érdekesek legyenek Kairó városának többi részei. S miután ezer fiakker is van Kairóban, vagy még annál is több, mindnyájan kimehettünk egyszerre, igy a kocsik után szaladó fiuk és legények kiabálása, baksis kérése nem lesz olyan alkalmatlan az egyesekre nézve, ha több kocsi között megoszlanak, de azért 4—2 mégis jutna mindenikre, ha száz kocsi volna is, mert mintha a földből bújnának elő, úgy ontják az utszélén levő sárviskókból álló falvak ■íés a sürü zöld herével borított mezők. Utunk gyönyörű

lebdach alléé, hol a hatalmas fák hűs árnyában, bőrsima talajon gyors ügetéssel haladunk a pyramisok felé, mihelyt a 390 m. hosszú nílusi vashidat elhagyva, a kairói előkelő világ bulaki és schubrai séta útjára jutunk. Itt különösen pénteken délután a legfényesebb közönség élvezi egyiptom enyhe levegőjét, telet nem látunk s búfel] eget, és — Köleseiként — teljes reménynyel, mint szivárvány tűnik fel minden nap más nap után, (Folyt, köv.)

Barcsi József.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

— Fáklyásmenet. A pápai főiskola ifjúsága a millenium örömére és ünneplésére folyó hó 9-én este 8 órakor fáklyás körmenetet tart. Indulás a Széchényi-térről. Az ifjúság felkérése folytán a Főtéren beszédet tart Faragó János tanártársunk, a Színház előtt pedig szaval Csomasz Dezső papnövendék.

— A szigetvár-vidéki lelkészi kör, mely évek óta csendben, de szorgalommal és szép eredménynyel működik, ez évben már másod Ízben gyűlt össze értekezletre ápril. 23-án Pettenden, mely értekezletet szép alkalmi beszéddel nyitotta meg nt. Peti Lőrincz elnök s főtárgya volt az ezredévi ünneplés részleteinek megbeszélése s e mellett új püspök urunk iránt való bizalomnyilvánitás, melyet megnyerő egyénisége s fellépése hívott ki, s szükségessé tett azon körülmény, hogy egyházmegyénk képviselete, azon hitben, hogy beigtatás előtt székfoglalás nem történhetik, a formálisnak tartott komáromi gyűlésre nem ment fel, s ott szóval püspök urunkat nem üdvözölhette. Az ezredéves iskolai ünnepnél időül május 9-ik napját fogadta el az értekezlet, s a templomi beszéd tárgyát úgy tűzte ki, hogy Istennek megadandó hála áldozatunk s hazaszeretetre buzdítás mellett, mint ezred éves magyar nemzeti állami létezhetésünk jelentékeny tényezője, ref hitfelekezetünk iránt való buzgóságra is lelkesittessenek egyházunk tagjai. Ünneplésünk keretébe énekekül: bemenőre a 138 Zsoltár, felállóra a 74 dicséret első, beszédet, előzőül a 90-ik Zsoltár első versét, lelkészi működés közben a Hymnus 1. 2. versét, a lelkészi működés végén a szózat 1. 2. és utolsó verseit s kimenőre a 220 dicsére; 7-ik versét vette fel. Délután disz presbyteri gyűlés s utánna népünnep tartásában állapodott meg. Ezen értekezleten olvastatott fel és találtatott legjobbnak ama szép millenniumi alkalmi imádság, melyet lapunk múlt számában már közöltünk.

— Megliivó. A pápai evang. reform, főiskolai gyorsírókor 1895. május hó 14-én d. u. 3 órakor az új kollégium kis dísztermében felolvasással egybeköti irásversenyt tart. Programm: 1) Elnöki megnyitó beszéd. Tartja Dr. Kapossy Luczián. 2) Szakszerű verseny (perczenkint 180 szótag) I. dij : egy drb cs. és kir. arany. II dij 1 drb 10 koronás arany. 3) A kör története. Irta és felolvassa: Heimler József alelnök. 4) Versenyirás (perczenként 150 szótag) Idij: 1 drb tiz koronás arany. II dij: egyjhat korona értékű diszmű. 5) Felolvasás. Tartja Hofiner Jenő, ellenőr. 6) Látványos verseny. 7) Jutalmak kiosztása.