Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
:297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 298 Róma Amerikában. Az erkölcstelenség központjai Ejszak-Amerika nagyobb városaiban az ivócsarnokok, melyek közül négy-ötödrész római katholikus kezekben van és 95 perczent ezek közül katholikus felekezeti iskolákban neveltetett. Páter Elliot a „Catholic World“-ban következő őszinte vallomást tesz: „Elrettentő tény az, hogy a legtöbb városban a szeszes italok monopoluma a miénk, a mely legtöbb esetben az ittasság terjesztését jelenti. Sajnálom ezen vallomástételt, de mégis igaz. Ezen tartózkodási helyek, úgynevezett lakások, látogatóinak háromnegyedrésze évente szegény házakba költözik és a városi jótékonysági egyletnek esnek karjaiba vagy terhére. A fogházakat és javitóházakat népesítő gonosztevők felerészben a katholikus vallásban kereszteltettek, neveltettek és egyházunk tagjai. Elder M. T. kisasszony Orleansból, a cincinnati érsek unokahuga, a chicagói világkiállítás alkalmával tartott katholikus congressuson a következő értekezését olvasta fel: „Mi az oka anuak, hogy nemzetünk legnagyobb emberei protestánsok? Népünk legnagyobb és legjelentékenyebb férfiai a múltban és most is protestánsok. A legnag}7obb emberbarátok, a jeles szónokok, Írók, gondolkodók, vezérek, tudósok, feltalálók hazánkban protestánsok. Ha elmerengek azon, hogy 70 milliót számláló népünk közül csak 9 millió katholikus és hogy ezeknek legnagyobb része olyan emberekből áll, kik szeszes italokkal kereskednek és szegény, tudatlan gyárimunkások és napszámosok^ akkor igazán nincs okom magasságban vagy büszkének éreznem magamat, hogy ilyen egyháznak tagja vagyok.“ A kath. theologus Dr. Orestes A. Brownson a „Catholic Revie\v“-ben következőket Írja: „Nemde tény az, hogy a római egyház legnagyobb részét szolgáltatja a gonosztevők csoportjának? Nem olyan országokból kerülnek-e elő, a melyekben a római egyház századokon át fölényt gyakorolt? Térj be akármely fogházba vagy súlyos rabok börtönébe és kérdezd meg a fegyenczeket, mely hitvalláshoz tartoznak és legnagyobb része azt feleli: én római katholikus vagyok. Skótia lakosságának yi2 része katholikus és mégis részét képezik a gonosztevőknek. Angolország és Walesban a lakosság V20 része vagyunk katholikusok és mégis %. részét szolgáltatjuk a börtönöknek. Írországban 60 perczent protestáns és 40 perczent katholikus és mégis 6 katholikusra esik 1 protestáns gonosztevő.“ Ezen bizonyságtételek — megjegyzendő — katolikusoktól származnak! M. P. ISKOLAÜGY. Szabályrendelet) a dunántúli ev. ref. e.-kerületben a rendes tanítók választásáról. (Vége.) F. A választás. 17 §. A kitűzött napon és órában a lelkész (a kiküldött) elnöklete alatt a presbyterium össze ül. Ha a rendes *) jegyző nem jelent meg, első sorban jegyzőkönyvvezetőről gondoskodik, (e. t. 31 §.) Ezután az elnök az e. törv. 30 §-ának megfelelőleg a határozatképességre vonatkozólag nyilatkozik. 18 §. Ha a presbyterium határozatképes, ezen körülményjegyzőkönyvbe foglalandó és a presbyterium, — tanitóválasztás czéljából — 8 napon belül újból összehívandó. 19 §. Ha a presbyterium határozatképes, az elnök első sorban igazolja azt, hogy a presbyterek a gyűlésre kellő időben mind meghivattak és annak tárgya velük közöltetett, ezután felolvastatja a pályázati kérvényeket és mellékleteit, valamint az iskolaszéknek véleményes javaslatát. Ennek megtörténte után az elnök a presbytereket egyénenkint felszólítja arra, miként szavazatukat, indokolás nélkül a jegyzőkönyvbe mondják be. Az elnök, a mennyiben szavazata van, legutoljára szavaz. 20 §. A jegyzőkönyvbe a szavazó és annak a neve is, a kire szavazatát adta bevezetendő. 21 §. Ha a pályázók közül egy a beadott szavazatok felénél több szavazatot kapott: megválasztottnak jelentendő ki. Ellenben ha a szavazás eredményre nem vezetett, az elnök a két legtöbb szavazatot nyert egyén között a sztikebb körű választást azonnal elrendeli. A mennyiben pedig többen egyenlő szavazatot nyertek volna, sorshúzással döntendő el, ki vétessék fel a szükebb körű szavazásba. Ha pedig ezen szükebb körű választás nem vezetne eredményre, mert mindkét pályázó egyenlő számú szavazatot kapott, az elnök által azonnal eszközölt sorshúzás dönt és az jelentendő ki megválasztottnak, akinek a neve kihúzatott. 22 §. A választás eredményét az elnök a presbyterium előtt azonnal kihirdeti. A jegyzőkönyvet (1. minta) nyomban felolvastatja, azt a presbyterek, ezután a gondnok által aláíratja és utoljára önmaga és a jegyző is aláírja. 23 §. Ha valamelyik jelen volt presbyteri tag a jegyzőkönyvet alá nem Írná, vagy annak aláírását megtagadná, annak oka a jegyzőkönyv elnöki lezárása előtt mindig felemlítendő. 24 §. Azon körülmény, hogy a jegyzőkönyvet a jelenvoltak mind alá nem írtak, vagy az aláírást megtagadták, a választás érvényességére befolyással nincs. 25 §. A jegyzőkönyv, valamint az összes pályázati kérvények a választást követő napon, a választást vezető elnök által, az espereshez küldendők. 26 §. Ha a presbyterium a pályázók közül választani nem akarna, a helyi lelkész legkésőbb 8 nap alatt újból összehívni tartozik a presbyteriumot és ha ekkor sem választana, az esetben az esperes ezen körülményt az egyházmegye közgyűlésének bejelenti és a pályázók közül az egyházmegye közgyűlése titkos szavazattal tanítót rendel. (E. t. 446 §) 27 §. Az esperes, a mint hozzá a választási jegyzőkönyv beérkezik, azt megvizsgálja és ha abból szabálytalan, vagy törvénytelen eljárás nem tűnik ki és 14 nap alatt a választás ellen hozzá feljebbezés nem adatnék be, az esperes a megválasztott tanítót ideiglenesen megerősíti (e. t. 431 §.) és erről őt, a hitelesítési záradékkal ellátott dijlevél melléklete mellett, megjelelvén azon na*) Tervezet.
