Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-10 / 19. szám

:297 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 298 Róma Amerikában. Az erkölcstelenség központjai Ejszak-Amerika nagyobb városaiban az ivócsarnokok, melyek közül négy-ötödrész római katholikus kezekben van és 95 perczent ezek közül katholikus felekezeti iskolákban neveltetett. Páter Elliot a „Catholic World“-ban következő őszinte vallomást tesz: „Elrettentő tény az, hogy a legtöbb városban a szeszes italok monopoluma a miénk, a mely legtöbb esetben az ittasság terjesztését jelenti. Sajnálom ezen vallomástételt, de mégis igaz. Ezen tartózkodási helyek, úgynevezett lakások, látogatóinak háromnegyedrésze évente szegény házakba költözik és a városi jótékonysági egyletnek esnek karjaiba vagy terhére. A fogházakat és javitóháza­­kat népesítő gonosztevők felerészben a katholikus vallásban kereszteltettek, neveltettek és egyházunk tagjai. Elder M. T. kisasszony Orleansból, a cincinnati érsek unokahuga, a chicagói világkiállítás alkalmával tartott katholikus congressuson a következő értekezését olvasta fel: „Mi az oka anuak, hogy nemzetünk legnagyobb emberei protestánsok? Népünk legnagyobb és legjelenté­kenyebb férfiai a múltban és most is protestánsok. A leg­­nag}7obb emberbarátok, a jeles szónokok, Írók, gondolkodók, vezérek, tudósok, feltalálók hazánkban protestánsok. Ha elmerengek azon, hogy 70 milliót számláló népünk közül csak 9 millió katholikus és hogy ezeknek legnagyobb része olyan emberekből áll, kik szeszes italokkal kereskednek és szegény, tudatlan gyárimunkások és napszámosok^ akkor igazán nincs okom magasságban vagy büszkének éreznem magamat, hogy ilyen egyháznak tagja vagyok.“ A kath. theologus Dr. Orestes A. Brownson a „Catholic Revie\v“-ben következőket Írja: „Nemde tény az, hogy a római egyház legnagyobb részét szolgáltatja a gonosztevők csoportjának? Nem olyan országokból kerül­nek-e elő, a melyekben a római egyház századokon át fölényt gyakorolt? Térj be akármely fogházba vagy sú­lyos rabok börtönébe és kérdezd meg a fegyenczeket, mely hitvalláshoz tartoznak és legnagyobb része azt feleli: én római katholikus vagyok. Skótia lakosságának yi2 része katholikus és mégis részét képezik a gonosztevőknek. Angolország és Walesban a lakosság V20 része vagyunk katholikusok és mégis %. részét szolgáltatjuk a börtönök­nek. Írországban 60 perczent protestáns és 40 perczent katholikus és mégis 6 katholikusra esik 1 protestáns gonosztevő.“ Ezen bizonyságtételek — megjegyzendő — katolikusoktól származnak! M. P. ISKOLAÜGY. Szabályrendelet) a dunántúli ev. ref. e.-kerületben a rendes tanítók választásáról. (Vége.) F. A választás. 17 §. A kitűzött napon és órában a lelkész (a kikül­dött) elnöklete alatt a presbyterium össze ül. Ha a rendes *) jegyző nem jelent meg, első sorban jegyzőkönyvvezetőről gondoskodik, (e. t. 31 §.) Ezután az elnök az e. törv. 30 §-ának megfelelőleg a határozatképességre vonatkozó­lag nyilatkozik. 18 §. Ha a presbyterium határozatképes, ezen körül­ményjegyzőkönyvbe foglalandó és a presbyterium, — tanitó­­választás czéljából — 8 napon belül újból összehívandó. 19 §. Ha a presbyterium határozatképes, az elnök első sorban igazolja azt, hogy a presbyterek a gyűlésre kellő időben mind meghivattak és annak tárgya velük közöltetett, ezután felolvastatja a pályázati kérvényeket és mellékleteit, valamint az iskolaszéknek véleményes javaslatát. Ennek megtörténte után az elnök a presbyte­­reket egyénenkint felszólítja arra, miként szavazatukat, indokolás nélkül a jegyzőkönyvbe mondják be. Az elnök, a mennyiben szavazata van, legutoljára szavaz. 20 §. A jegyzőkönyvbe a szavazó és annak a neve is, a kire szavazatát adta bevezetendő. 21 §. Ha a pályázók közül egy a beadott szavaza­tok felénél több szavazatot kapott: megválasztottnak je­lentendő ki. Ellenben ha a szavazás eredményre nem vezetett, az elnök a két legtöbb szavazatot nyert egyén között a sztikebb körű választást azonnal elrendeli. A mennyiben pedig többen egyenlő szavazatot nyertek volna, sorshúzással döntendő el, ki vétessék fel a szükebb körű szavazásba. Ha pedig ezen szükebb körű választás nem vezetne eredményre, mert mindkét pályázó egyenlő szá­mú szavazatot kapott, az elnök által azonnal eszközölt sorshúzás dönt és az jelentendő ki megválasztottnak, aki­nek a neve kihúzatott. 22 §. A választás eredményét az elnök a presbyterium előtt azonnal kihirdeti. A jegyzőkönyvet (1. minta) nyom­ban felolvastatja, azt a presbyterek, ezután a gondnok által aláíratja és utoljára önmaga és a jegyző is aláírja. 23 §. Ha valamelyik jelen volt presbyteri tag a jegyzőkönyvet alá nem Írná, vagy annak aláírását meg­tagadná, annak oka a jegyzőkönyv elnöki lezárása előtt mindig felemlítendő. 24 §. Azon körülmény, hogy a jegyzőkönyvet a jelen­­voltak mind alá nem írtak, vagy az aláírást megtagadták, a választás érvényességére befolyással nincs. 25 §. A jegyzőkönyv, valamint az összes pályázati kérvények a választást követő napon, a választást vezető elnök által, az espereshez küldendők. 26 §. Ha a presbyterium a pályázók közül választani nem akarna, a helyi lelkész legkésőbb 8 nap alatt újból összehívni tartozik a presbyteriumot és ha ekkor sem választana, az esetben az esperes ezen körülményt az egyházmegye közgyűlésének bejelenti és a pályázók közül az egyházmegye közgyűlése titkos szavazattal tanítót ren­del. (E. t. 446 §) 27 §. Az esperes, a mint hozzá a választási jegyző­könyv beérkezik, azt megvizsgálja és ha abból szabály­talan, vagy törvénytelen eljárás nem tűnik ki és 14 nap alatt a választás ellen hozzá feljebbezés nem adatnék be, az esperes a megválasztott tanítót ideiglenesen megerő­síti (e. t. 431 §.) és erről őt, a hitelesítési záradékkal ellátott dijlevél melléklete mellett, megjelelvén azon na­*) Tervezet.

Next

/
Thumbnails
Contents