Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-10 / 19. szám
293 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 294 Domokosban való kérdéses rétecskében is egy darabot irtottak s tisztogattak antalfai kálvinisták, a többi a tanú emlékezetére kitisztogatott rét leven. A 3-dikra vallja a tanú, bogy a kérdéses eklézsia szőlőt kálvinisták plántálták, az előtt is azon helyen öreg szőlő leven. Harmadik tanú nemes Dobosi Miklós, ugyan ide való lakos, ágostai hitvallású, körülbelül 67 éves, az 1-ső kérdésre letett hite után vallja a tanú, hogy a kérdéses szőlőhelyben antalfai határban levő egy hold földnek egy darabját napkelet felől nevezett antalfai kálvinisták irtogatták predikátorjok számára. A 2 dikra. Mind a két rendbeli kérdéses réteknek, mint osztálynak alkalmatosságával — a mely pápisták, lutheránusok és kálvinisták között lett — nekik esőknek némely részit irtogatták antalfai kálvinisták. A 3-dikra. Vallja azt is a tanú, hogy a kérdéses eklézsia szőlőt nevezett kálvinisták plántálták az eJőtt parlag szőlő leven, s hogy mind a tiszta, mind pedig az irtott föld a kálvinisták által plántált szőlőnek fundusával együtt az eklézsiához birattatott régenten is. A 4 dikre. Valónak vallja a tanú, hogy a kérdéses kertet gyöpül fogták fel a kálvinisták, úgy mint osztálykor nékik esőt, melyet bekerítvén, annak egy részét föltörték, más részét kaszálónak hagyták, egy részére pedig mester házat építettek. Negyedik tanú Jánka G-yörgy, róm. kath. ugyan ide való lakos, 56 éves az első kérdésre letett hite után vallja a tanú, hogv a kérdéses szőlő helyben antalfai határban levő egy hold földnek tisztássá az előtt is az eklézsiához birattatott, melynek végében egy kis sűrűt irtottak a kálvinisták; a parlagról pedig jól emlékezik a tanú, mivel az öreg szőlő volt és benne kapált is, és akkor is az eklézsiáé volt, miután a régi szőlőt kivágták a kálvinisták. A mely kérdéses szántóföld pedig Bánfán vagyon, annak egy darabját irtogatták prédikátoruk számára az antalfai kálvinisták. A 2.3. kérdésre nem tud semmit, hanem a 4-dikre vallja, hogy a kérdéses kertet kálvinisták keritették be, egy részét felszántották, a mester házat is ők csinálták, a prédikátor házát pedig igazították. (Folyt, köv.) Thttry Etele. Lelkész-értekezlet. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a bakonyvidéki kör 1896 ápr. 15-én Rédén tartott lelkészi értekezletén. Jelen voltak: Györffy József rédei, Bartalos Kálmán dudari, Fodor Gyula b.-m.-szentkirályi s Bállá Endre csetényi lelkészek. Az értekezlet, mivel nagyrabecsült elnöke nt. Zsoldos Sándor mezőörsi lelkész úr nem jelenhetett meg, Györffy József urat kéri fel az elnöki szék elfoglalására. 1. Elnök űr indítványozza, hogy ezután a következő gyűlésnek csak idejét határozza meg az elnök, helyét pedig az értekezlet jelölje ki. Az értekezlet ezt elfogadja s mivel ezen határozattal nt. Zsoldos Sándor elnök űr múlt értekezleten történt lemondásának oka megszűnt, az értekezlet felkéri őt, hogy „az ő érdeme lévén a bakonyvidéki kör működésének felújítása, munkálkodásában ne csak mint közmunkás vegyen részt, hanem azt megszokott ügybuzgalmával és szeretetével az elnöki székből tovább is vezesse. Egyúttal a jövő értekezlet helyéül Csetény tűzetett ki. 2. Bállá Endre indítványozza, hogy mivel egyházmegyénk iskola fentartó egyházai közül sokan még ma sem kérték a tanítói fizetések pótlását, a mely pedig ugyszólva önként kínálkozik, kérje fel az értekezlet egyházmegyénk nt. esperesét, hogy szólítsa fel kötelezőleg mindazon egyházak elöljáróságát, a hol a tanítói fizetés a 400 forint minimumot meg nem üti, hogy folyamodásaikat tanítóik fizetésének pótlásáért terjeszszék fel sürgősen a vall. és közokt. ministeriumhoz. Mivel értekezletünk ismeri egyházmegyénk tanitói nagy részének csekély fizetését s az ebből származó nagymérvű tanitóhiányt; továbbá mivel meg van győződve arról, hogy úgy tanügyünk stagnálása, mint a tapasztalható tanító hiányon csak a tanitói fizetés rendezése által lehet segíteni; mindezek folytán véleménye megegyezik indítványozó intenciójával: de mivel Főt. Püspük urnák azon körlevele, a melyben azt tudatja, hogy a Nagyin. Vallás és közokt. minister úr a pótlást kérő folyamodás beadásának határidejét május l-re tűzte ki, éppen most jött tudomásra, ennélfogva nt. esperes urnák ez ügyben felkérését az idő előhaladottsága miatt mellőzi. Kifejezi azonban azon óhaját, hogy vajha ne mulasztaná el minden segélyre szoruló egyház megragadni az alkalmat tanitói fizetésének rendezésére. Nagytiszteletii esperes urat pedig felkéri, hogy körleveleit iskola ügyekben is a lelkészi hivatalokhoz czimezze. 3. Megbeszélés tárgyává tétetett az 1895. évi pápai kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 15. pontja. Mivel a jelentő ivek kiállítása körül egyházmegyénkben is vannak hibák, felkéri értekezletünk egyházmegyénk nt. esperesét, hogy tegye ez ügyet központi lelkészi értekezlet tárgyává. 4. Bállá Endre felemlíti, hogy az 1895. évi pápai kerületi gyűlés jegyzőköny 15. b) pont alatt Rácz István lelkésztársunk a lelkészi javadalmaknak rendezését meleg hangon ajánlja s ezen értekezésre kerületünk az egyházmegyék figyelmét felhívja. Köztudomású dolog, hogy nt. espes úr ez ügyben — mint a melyet nagyon szivén hord — már minden lehetőt elkövetett egyházmegyénkben, s éppen az ő sürgetésére osztotta be közelebbi egyházmegyei gyűlésünk egyházainkat intézkedés végett körökre; ennélfogva értekezletünk e tárgyban határozott indítványt nem tesz: de ha az egyes körökbe kiküldött bizottsági tagok munkásságának is csak annyi eredménye lenne, mint az 1894. évi egyházmegyei gyűlés 8 pont alatti határozatnak, az esetre kéri értekezletünk nt. esperes urat, hogy tegye ez ügyet is központi értekezlet tárgyává. 5. Bállá Endre felhozza, hogy a múlt egyházmegyei gyűlés 13 pontja szerint Zsoldos Sándor, Györffy József, Fodor Gyula és ő megbízást kaptak a nt. egyházmegyétől, hogy az egyházmegyei számvevőszék felállítása és munkaköréről terjesszenek fel javaslatot. A márt. 4-re összehívott bizottsági tagok azonban akadályoztatásuk miatt nem 19*
