Dunántúli Protestáns Lap, 1896 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-26 / 17. szám
267 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 2ő8 A Tulun moschee, mint már fenebb említve volt, a citadellától nem messze van. — Ez igen nagy területet foglal magában, úgy hogy négyszögü udvarának egyik oldala 90 m. hosszú. Nevezetes benne a mimbar és kibla. Az utóbbi gazdagon volt aranyozva, az előbbinek ébenfa és elefántcsont faragványait 20—30 évvel ezelőtt ellopták és Európába kerültek. Ez a moschee arról is nevezetes, hogy építtetője kikötötte azt, hogy egészen uj épületanyagból épüljön fel. Érdekes történet fűződik a moschee északi oldalán levő minaretthez, melyről azt mondják, hogy a szultán, ki különben igen komoly és gondolkodó ember volt, egyszer tanácsosai és vezérei körében ülve, magában elgondolkozott és egy darab papirt csavarva ujja körül elmélázott. Egyik hívének kérdésére, hogy mit jelentsen az, szórakozottságának elpalástolása végett azt felelte, hogy olyan tornyot akar építtetni, melyen kívülről legyen a felmenetel olyan csavarosán, a hogy a papirszeletet ujj ára csavarta. A mit mondott, meglett és mi ezer év után kényelmesen felmentünk a minarett erkélyére és élveztük a szép kilátást Különben az egész templom restaurálva van 1891 óta. Hatalmas kép lehetett az, mikor a roppant nagy udvar tele volt a sok muzulmánnal és az árkádok aljában térdelt a hívők ezer, meg ezernyi sokasága. Kairóban legalább 15—20 moschee van és ezek közül több eredeti alakjában restaurálva is van, pl. a Gamia el-Muaiyed, a Gamia el Ghurí stb. Mint régi moschee megemlítendő a Gamia el-Hakim. Fatimida khalifa építtette 1003-ban a Tulun moschee mintájára. Most csak egy tágas udvar, melynek hossza 120 m., szélessége 110 m. 1879. óta nem használják imahelyül, hanem nyugoti oldalán az arab muzeum van elhelyezve. Ez a muzeum nem nagyon érdekes, mert csak egyházi régiségek vannak benne, mint pl. szószékek, kórántartó, minarettekről lehullott félholdok, mécsesek és csillárok régi moscheekből; van egynéhány hadiemlék is: lándzsák, zászlók, handzsárok, fegyverek, de nem sok. Ezek a moscheek nem kis helyet foglalnak el Kairó város területéből és miután a mohamedánok vallása szerint azon a helyen, a hol moschee állott, más épületet építeni és a területet egyébre felhasználni nem szabad, azért nem kis mértékben akadályozzák a város fejlődését. De ezen vallási törvénynek is meg van a maga alapja, mert avval ki van mintegy mondva az is, hogy nagy a világ, elférnek rajta az istennek és az embereknek házai is. Előnyös oldala az, hogy a moscheeban levő kút azután is használható és széles, nagy udvara, ha nincs is befásitva, mintegy szellőző helye azon sűrűn beépített városrésznek. Különben a jó mohamedánok nemcsak imádkozásra használják a moscheét, hanem tanulásra is, mintegy iskolául, hol mindjárt a bejáratnál, vagy beljebb láthatók azok a szorgalmas tanulók, akik egyenként, vagy többed magukkal térdelve mondják fel a leczkét tanítójuknak.— A növendék folytonosan hajloug és mondja . . . mondja a könyvnélkülit, a tanító pedig egy-egy segítő, vagy biztató , nóggató szót mond közbe-közbe. Meleg nyári napokon nem is lehet kellemetlen a muzsa fiáknak ott a hűvös kőépületben a korán szentigéivel foglalkozni. Miután az arab közmondás szerint csak az az ember, aki tud, vagy tanul, azért aránylag sok iskolájuk van.— Állam által alapított és fenntartott népiskolák és úgynevezett zugiskolák, állami gymnasiumok és magánosok, vagy felekezetek középiskolai; van állami tanítóképző, politechnicum, jogakadémia stb. facultások. De mindezeknél nevezetesebb arab iskola az úgynevezett El-Azhar egyetem, hol csak a khoránt és arab nyelvtant tanulják. Innen kerülnek ki a tanítók és papok. Ezeknek újabb rendelet szerint a képezdét is el kell végezniük. Itt a vallástanon kívül tanulnak neveléstant, földrajzot, történetet, geometriát, számtant, angol nyelvtant. Az egyiptomi kormány egy biztosával, a kinek állása a mi tanfelügyelőink állásának felel meg, szerencsénk volt Suezban megismerkedhetni. Kairóban ennek az urnák kalauzolása mellett szemléltük meg a nevezett képezdét; 3 v. 4 leczkén voltunk, hol feltűntek a 17—18 éves ifjak értelmes, szabatos feleletei, meglepő volt az a figyelem, tanulási kedv és komolyság, ami ott uralkodott. A társaság nagyobb része a tanfelügyelő vezetése mellett a mintaszerűen berendezett népiskolát nézte meg; a társaság egy másik része, hová magam is tartoztam az angolok által vezetett gymnáziumot és polytechnicumot nézte meg. — Két chemiai előadáson voltunk. A gymnasiumban kérdezett az angol tanár és pedig úgy, hogy sokat szólított meg egy-két szóra. A műegyetemen kevesen vannak, a gymnázium nagyon népes. Mindezek az iskolák igen gazdagon vannak felszerelve, a termek és folyosók földrajzi és természetrajzi képekkel vannak tele aggatva. De azokon nem látszik semmi iskolás. Különben az egész iskolában szigorú fegyelem és humánus bánásmód tükröződik vissza miuden lépten-nyomon. (Folyt, köv.) Barcsi József. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Gyászhir. Mély fájdalommal és megílletődéssel vettük mindannyian a bár nem teljesen váratlan, de mégis korai és meglepő hirt szeretett tanártársunknak, dr. Szakai Károly főisk. tanárnak édes apja házánál f. hó 22-én bekövetkezett gyászos elhunytáról. Öt év óta volt főiskolánk tanára, de e rövid idő alatt is képzettségével, lelkes buzgalmával s szeretetreméltó férfias jellemével elöljáróinak nagyrabecsülését s kartársainak és barátainak legmélyebb rokonszenvét szerezte meg. S most mindanynyian mély fájdalommal gyászoljuk az oly korán sírba
